promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Magyarországon vezették be először a világszerte szidott nyári időszámítást, ez volt az oka

Magyarországon vezették be először a világszerte szidott nyári időszámítást, ez volt az oka

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Két héttel a bevezetése előtt szóltak a lakosságnak, több mint száz éve állítgatjuk az órát - egy nagyobb megszakítással.​

Vasárnap valószínűleg sokan morgolódtak, hogy egy órával rövidebb volt a hétvégéjük, a nyári óraátállításnak ugyanakkor van pozitív hozadéka is, tovább van világos. Cserébe a reggelek nyögvenyelősebbek, gyakorlatilag korábban kell kelni, a szervezetünk pedig kvázi úgy éli ezt meg, mintha jetlagesek lennénk. Az időeltolódás is okozhat levertséget, koncentrációs problémákat, és napokig tart, mire hozzászokunk.

Képzeljük el azt, hogy egyszer csak szólnak odafentről, hogy két hét múlva állítsuk át az órát az egész országban. Úgy, hogy előtte még nem volt ilyesmi. Több mint száz éve ezt megtették, méghozzá az első világháború (akkoriban nagy háború) idején, 1916-ban.

Ezért tartották jó ötletnek, aztán mégis megszüntették

Az Osztrák-Magyar Monarchiát magyar részről Horváth Károly miniszteri biztos, és a MÁV tanácsosa, Ring Izsó képviselte Berlinben, amikor 1916. áprilisában döntöttek az új időszámítás bevezetéséről. Az Est április 16-án hozta a lakosság tudomására, hogy két hét múlva este 11-kor éjfélre kell állítani az órát, és egészen szeptember 30-ig nem is állítják vissza.

Horváth német kényszert emlegetett, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság és az ipar csak nyer vele, hiszen 56 millió koronányi „világító anyagot” takarítanak meg ezáltal. A MÁV képviselői is az előnyöket emelték ki, miszerint ezáltal időt "spórolnak" meg.

A lakosság viszont nem rajongott az ötletért

Hogy a hosszú ideje megszokott időrendet megváltoztatták, az értelemszerűen zavart okozott az embereknél, életmódbeli átállással járt, a kritikákra azonban maga a miniszterelnök, Tisza István próbált megnyugtató választ adni:

„Az emberek éppen azokban a névleges órákban fognak felkelni, étkezni, lefeküdni, mint eddig tették és rövid idő alatt elfelejtkeznek arról, hogy a naphoz viszonyítva, tulajdonképpen egy órával történt előbb minden.”

Végül egészen 1957-ig érvényben volt az óraátállítás, majd 1980-ig nem alkalmazták a rendszert, ekkor azonban újra visszavezették, ugyanazon megtakarítási okokból, mint korábban. Az elmúlt években ugyanakkor ismét napirendre került a megszüntetése.

Napjainkban a világ több mint 70 országa állítgatja évente kétszer, márciusban és októberben az óráját, az ellenzői viszont egyre többen vannak, mondván ma már nem lehet annyira hatékonyan spórolni vele, és negatív egészségügyi hatásai vannak az emberek alvásritmusára.

Innen jött az óraátállítás ötlete, már csak az a kérdés, hogy milyen lesz a jövője, néhány évtized múlva talán már csak a történelemkönyvekben fogunk hallani róla: