Korábban már lépett az MNB

Átverheti a beígért bankjegykiadókkal a vidéket a kormány?

2025. március 31. A legkisebb faluba is ATM telepítést ígéri az a kormány, amely a vidék egykori bankját átjátszotta saját milliárdosa kezébe, a postahivatalokat pedig tömegével záratta be. Nyilván azt gondolják, hogy a vidékiek mindezt elfelejtik. A magyar bankok közben szakmai érvek helyett igyekeznek másra mutogatni.

Közeledik a választás, ami ezúttal tényleg tétre menőnek látszik. Nehéz nem arra gondolni, hogy ezért kapcsol rá a kormányzat, hogy minél szélesebb rétegeknek kedvezzen. A legutóbbi Kormányinfón (ahol a nyugdíjemelésről is szó esett) Gyopáros Alpár kormánybiztos a templomfelújítások, falusi kocsmák és kisboltok támogatása mellett arról is beszélt, hogy lélekszámtól függetlenül minden egyes településen lesz bankjegykiadó (ATM), ha azt a lakosok igénylik. Tájékoztatása szerint Magyarországon legalább kétezer helyen nincs jelenleg ATM.

Arról nem esett szó, hogy a kormány fennen hirdetett, a „lakosság pénzügyi szolgáltatásokhoz való akadálytalan hozzáférése érdekében” hozott, illetve hozandó intézkedései mellett is zavartalanul folynak a bankok saját szolgáltatásaikat szűkítő, korlátozó intézkedései. Mint korábban az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, mától számos településen már nem áll meg az MBH bankbusza. Ezek között pedig több hely is akad, ahol (ilyen például – a teljesség igénye nélkül – Bátmonostor, Bordány, Csátalja, Kisszállás, Pilisszántó, Szigetmonostor, Verőce, Zsana) ATM sincs.

Így számolták fel a falusi hitelintézeti hálózatot

Érdemes felidézni, hogyan jutottunk el idáig. Az állam már 2013 nyarán keményen beletalpalt az egykor „vidék bankjaként” emlegetett takarékszövetkezeti szektorba. Villámgyorsan (ahogy szokták) integrációba kényszerítették a korábban független takarékokat, arra hivatkozva pedig, hogy a falusi szolgáltatások ne csorbuljanak, 136 milliárd forintos tőkejuttatást adtak. Ez mai áron (az inflációval számolva) körülbelül 230 milliárd forintot jelentene. Persze kézen-közön már rég eltűnt ez a pénz, ahogy a jegybanki alapítványoké.

A friss integráció indulását is tarkították botrányok, sorozatosan érkeztek a takarékszövetkezeti csődök. A bank 2015-ös éves közgyűlésén az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor kifogásolta, hogy az állam által a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítésére juttatott rengeteg pénzből semmit sem költöttek rendbetételre, a betétbiztosítón keresztül az összes kártalanítás terhét a bankszektorra nyomták. A 2013-ban helyzetbe hozott Spéder Zoltánt (ő volt az integrációban jelentős szerepet játszó FHB tulajdonosa és vezetője) 2016-ban szabályosan kipenderítették a zsíros bizniszből. Spéder tehát el (nem csak a pixisből, a leggazdagabb magyarok listájáról is kipottyant), de úgy tűnik, pénzvesztéssel megúszta a dolgot, a korábban belengetett eljárások elmaradtak. Az állami beavatkozás közben piaci lemorzsolódást, veszteséges működést hozott.

A történet ezt követő része röviden lezárható: és az egész végül Mészáros Lőrincé lett. Az MBH (lánykori nevén Magyar Bankholding) végül 2023 májusában jött létre. Már 2019-ben jól látszott, hogy a miniszterelnök barátja, egykori gázszerelő, majd polgármester, végül a NER által kijelölt nagytőkés birtokolhat majd egy olyan megabankot, amibe besöprik az egykori takarékok morzsáit, de az MKB-t és a Budapest Bankot is. Mint 2019 elején már megállapítottuk, az egykor vidék bankjának nevezett takarékszövetkezeti hálózatnak végleg vége lett. A gazdaságosság jegyében jöttek a tömeges fiókbezárások, az ATM-ek leszerelése.

Tömegével zárták be a postahivatalokat

Ha a kormány valóban a vidékiek ellátásáért aggódna, akkor a minden falvacskába ATM-et program helyett értelmesebbet is léphetnének. Eleve nem kellett volna tömegesen bezárni a kis postahivatalokat. A kormány törvényt is módosított annak érdekében, hogy az állami cég szolgáltatásait megkurtíthassa. Pedig a postai egységek nem csak a bankjegykiadót, hanem a pénzügyi szolgáltatások helyi elérést is biztosíthatnák.

A Magyar Bankszövetség az egész mostani tervre nagyjából azzal reagált, hogy kifogásolta, miért nem vonatkozik mindez a külföldi székhelyű pénzügyi szolgáltatókra (vagyis a Revolutra) is. Ugye világos? A magyar bankok hozzáállása, hogy nekünk rossz, de nem merünk szembe menni a kormánnyal, viszont nagyon szeretnénk, ha másnak is legalább ennyire rossz lenne. Még azt sem említették, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023-ban már fellépett a bankjegykiadók mennyiségének növelése érdekében.

A szabályozás szinte csodákat tehet

A jegybanki szabályozás a bankkártyák száma (ilyen plasztik nélkül nem sokat kezdhetnek majd például a csöppnyi települések lakói az ATM-mel) szerint írta elő, hogy a fővárosi kerületekben, a megyeszékhelyeken, és mindenütt másutt mennyi berendezésnek kell lennie. Az MNB lépése a számok szerint igen sikeres lett, mint az a grafikonon is látszik. Egyúttal persze ez azt is jelzi, hogy szabályozással milyen sokra lehet jutni, amit a kormány is megtehetne, ha nem csak a népszerűség hajhászása lenne a célja.

Az MBH a leépítésekről készített cikkünk megjelenését követően arról tájékoztatta portálunkat, hogy a hitelintézetnél az elmúlt évben nagyszabású ATM expanziós és modernizációs programba fogtak, aminek egyrészt a meglévő géppark megújítása volt a célja 500 ATM modernre cserélésével, másrészt a hálózat bővítése. Ennek eredményeképpen gyors ütemben, napi 5-7 ATM telepítésével a program végére közel megduplázzák bankautomatáik számát. Az OTP nemrégiben arról beszélt, hogy ügyfelei 2213 „kapcsolati ponton” – beleértve a fiókokat és az ATM-eket – tudják elérni a szolgáltatásukat.

ATM és fiókkeresőnket itt nézheti meg

Kérjük, ha végleg becsukott fiókot, leszerelt, vagy éppen újonnan kihelyezett ATM-et talál, azt az olvaso@azenpenzem.hu címen jelezze! Előre is köszönjük!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bank, bankfiók, ATM, készpénz, Bankszövetség, MNB, rendelet, posta