Nukleáris feszültség: az Egyesült Államok és Irán között újra napirenden az atomalku

2025.03.30. 19:39
Az iráni elnök kijelentette, hogy nem hajlandók az ország nukleáris programjáról közvetlen tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, de egy harmadik ország közvetítésével az egyeztetésektől nem zárkóznak el.

Donald Trump amerikai elnök Ali Hamenei ajatollah iráni legfelsőbb vezetőnek címzett levelében új atomalku megkötésére sürgette Teheránt, ellenkező esetre katonai következményeket helyezett kilátásba.

Korábban beszámoltunk róla, hogy az amerikai elnök minél hamarabb meg akarja kezdeni az „ellenőrzött nukleáris békemegállapodás” kidolgozását Iránnal, ebben pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő is segédkezne. Most Donald Trump megtette az első lépést egy levél formájában.

Szerintem örülniük kellene ennek a levélnek, mert a másik lehetőség az, hogy csinálnunk kell valamit, mert nem engedhetünk meg még egy atomfegyvert

– fogalmazott az Egyesült Államok elnöke, majd hozzátette, hogy szerinte Iránt kétféleképp lehet kezelni: katonailag vagy alkuval. „Jobban örülnék, ha alkut tudnánk kötni, mert nem szeretnék ártani Iránnak. Nagyszerű nép.” 

Irán más ország közvetítésével tárgyalna

„Válaszoltunk az amerikai elnök levelére Omán közvetítésével, és visszautasítottuk a közvetlen tárgyalások lehetőségét, de nyitottak vagyunk a közvetett egyeztetésekre” – hangsúlyozta az iráni vezető.

Teherán nem utasítja el a párbeszédet, de ehhez az Egyesült Államoknak korrigálnia kell eddigi magatartásán, és új alapot kell teremtenie a bizalomhoz

– idézte Maszúd Peszeskján iráni elnök szavait az ISNA hírügynökség. „Nem ellenezzük a tárgyalásokat, az ígéretek megszegése az, ami eddig gondot okozott. Be kell bizonyítaniuk, hogy képesek bizalmat építeni” – tette hozzá.

Hamenei határozottan elutasította ezt, mondván, hogy Irán csakis közvetetten, harmadik országok közbeiktatásával hajlandó tárgyalni Washingtonnal. Az angol nyelvű Press TV iráni állami televízió a héten közzétett egy cikket, amely egyebek között a közel-keleti amerikai bázisok felsorolását tartalmazta lehetséges célpontokként, amelyek között Camp Thunder Cove is szerepelt az indiai-óceáni Diego Garcia-atollon, ahol feltehetőleg a Teherán támogatását élvező jemeni lázadók ellen is bevetett amerikai B–2-es lopakodó bombázók is állomásoznak.

Szikra egy lőporos lerakatban

„Az amerikaiak tudják, mennyire sebezhetők – figyelmeztetett pénteken Baker Kalibaf iráni parlamenti elnök. – Ha megsértik Irán szuverenitását, az olyan lenne, mint szikra egy lőporos lerakatban, lángra lobbantva az egész régiót. Ilyen forgatókönyv esetén sem az ő, sem pedig a szövetségeseik támaszpontjai nem lennének biztonságban” – fűzte hozzá.

Trump első hivatali ciklusában, 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat az Irán és a nagyhatalmak között 2015-ben létrejött megállapodásból, amely szigorú korlátokat szabott Teherán vitatott nukleáris tevékenységének a szankciók enyhítéséért cserébe. Miután Trump újból átfogó amerikai szankciókat léptetett életbe, az iszlám köztársaság is túllépte az urándúsítási programjára az egyezményben megszabott korlátokat.

A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy titkos tervei szerint nukleáris fegyverkezési képességet kíván kifejleszteni azáltal, hogy az uránt olyan magas hasadóanyag-tisztasági szintre dúsítja, ami meghaladja azt, ami szerintük egy polgári célú atomenergia-program esetében indokolt – írja az MTI. Teherán azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári energetikai célokat szolgál.