Olyan fegyverrendszert telepített Amerika, hogy a kínaiakban megállt az ütő

Tavaly az amerikai hadsereg a Fülöp-szigetek északi részén lévő Luzon-szigeten található bázisra telepítette a Typhon rakétarendszert, amely akár 1800 kilométerre is képes rakétákat kilőni. A hidegháború óta ez az első alkalom, hogy az amerikai hadsereg ilyen nagy hatótávolságú szárazföldi indítórendszert telepített határain kívülre.

Katonai szakértők szerint a Typhon telepítése az amerikai hadsereg szélesebb körű stratégiai átrendezésének része, mivel Peking óriási rakétafelhalmozással kívánja kivetíteni erejét a Csendes-óceánra – írta meg a The Wall Street Journal. 

Egy Kínával való esetleges konfliktus esetén a Typhonhoz hasonló szárazföldi rakétarendszerek központi szerepet játszhatnak az Egyesült Államok olyan kulcsfontosságú szövetségeseinek védelmében, mint például a Fülöp-szigetek, amely Pekingnek a Dél-kínai-tenger szinte egészére vonatkozó igényei miatt került összeütközésbe Kínával, valamint Tajvan, amelyet Peking azzal fenyeget, hogy szükség esetén erőszakkal is elfoglal. 

A kínai kormány riadtan reagált a Typhon telepítésére, és bírálta az Egyesült Államokat és a Fülöp-szigeteket, amiért azok szerinte fegyverkezési versenyt szítanak. Most a Typhon, amelyet a Biden-kormányzat idején a Fülöp-szigetekre helyeztek át, fontos lakmuszpapírként szolgál a szövetségeseknek, hogy a Trump-kormányzat hajlandó-e megvédeni őket egy Kínával való konfliktus esetén. 

Rendkívüli mobil eszköz

A Typhon kétféle eszközt képes kilőni. A hagyományos robbanófejjel ellátott Tomahawk manőverező robotrepülőgépek hatótávolsága körülbelül 1800 kilométer, ami Kína délkeleti részét, valamint a Dél-kínai-tengert és a Tajvani-szorost is elérhetővé teszi. Egy Tajvan elleni kínai invázió esetén ezek célba vehetnék a kínai partvidék légvédelmi és radarrendszereit, valamint a kínai hadsereg kantoni és nanjingi irányító- és parancsnoki központjait.

A rövidebb hatótávolságú Standard Missile 6 vagy SM–6 kínai vagy más ellenséges hajókat és repülőgépeket célozhat meg, és elfoghatja az amerikai érdekeltségekre kilőtt cirkálórakétákat és ballisztikus rakétákat. A hadsereg tisztviselői szerint ez az egyetlen olyan rakéta az amerikai arzenálban, amely képes – legalábbis pályája végső szakaszában – elfogni azokat a hiperszonikus rakétákat, amelyeket Kína és Oroszország is tesztel. 

A Typhon rendszer mobilis, közúton és terepen is képes haladni az Oshkosh HEMTT családjába tartozó M983A4 teherautó felhasználásával. Az M983A4 egy nagy teherbírású jármű, amely képes a rakétavető és a kapcsolódó elemek vontatására különböző terepeken, beleértve a zord környezetet is. Ez kiváló manőverezhetőséget biztosít a rendszernek, akár a harci zónákban, akár a műveletek során történő átcsoportosításkor. Az M983A4 óránként 80–96 kilométeres végsebességre képes aszfaltozott utakon, és összkerék-meghajtású konfigurációjának köszönhetően kivételes mobilitást biztosít a terepen – közölte az Army Recognition. 

Töréspont a két világhatalom között

Az amerikai hadsereg először egy évvel ezelőtt szállított két Typhon rakétaindítót, egy műveleti központot és támogató járműveket a Luzon-szigetre a két ország közös hadgyakorlatára. A hadsereg, amely 2022 végén vette át a rendszert, azt mondta, hogy az Indo-csendes-óceáni térség forró és párás éghajlatán akarja tesztelni azt.

A hadsereg később beleegyezett a telepítés határozatlan időre történő meghosszabbításába. Azóta a Fülöp-szigeteki parancsnokok azt mondták, hogy szeretnék megvásárolni a Typhont a saját hadseregük számára, és az ország csapatait most képzik ki a rendszer használatára.

Annak ellenére, hogy a telepítés közvetlen katonai értéke korlátozott – egy Typhon-üteg négy indítóállásból áll, és nem tartalmaz rakétákat –, Peking reakciója erőteljes volt.

A kínai külügyminisztérium követelte a rendszer kivonását, és megtorló intézkedésekkel fenyegetett.

Kína nem nézi tétlenül, ha biztonsági érdekeit sértik vagy fenyegetik

– közölték februárban.

Oroszország, Kína szoros szövetségese szintén elítélte a lépést. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Pershing II rakétakilövők 1983-as nyugat-németországi telepítéséhez hasonlította a telepítést, amelyet a szovjet vezetők akkoriban úgy értelmeztek, mint egy, az ország elleni megelőző csapás előkészítését a Nyugat részéről.

A Pershing II telepítése komoly tiltakozásokat váltott ki Európában és az Egyesült Államokban, és végül a Szovjetunióval kötött 1987-es, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződéshez vezetett. Ez a szerződés megtiltotta a 450 és 5000 kilométer közötti hatótávolságú, földi indítású ballisztikus és cirkálórakéták birtoklását, gyártását és tesztelését.

A szerződés azonban nem terjedt ki Kínára, ami lehetővé tette Peking számára, hogy hatalmas arzenált állítson össze ezekből az eszközökből. Trump első ciklusa alatt, 2019-ben az Egyesült Államok is kilépett a szerződésből, és a hadsereg megkezdte egy új közepes hatótávolságú rakétarendszer fejlesztését.

A speciális teherautók által vontatott Typhon viszonylag könnyen mozgatható, többek között katonai szállító repülőgépeken is. A hajóról indítható rakétakilövőkhöz képest a szárazföldi rakétarendszereket nehezebb észrevenni és egy konfliktus korai szakaszában kiiktatni. A jövőben az Egyesült Államok a Typhont az Indo-csendes-óceáni térségben is telepítheti, vagy eladhatja az ottani szövetségeseinek.

Az Egyesült Államok a nagy, központosított bázisokra való támaszkodástól a szétszórtabb, rugalmasabb erőviszonyok felé mozdul el

– mondta Shawn Rostker, a Center for Arms Control and Non-Proliferation kutató elemzője.

Rakéta mint alkupozíció

A Typhon Fülöp-szigeteki telepítése az ország egyre növekvő stratégiai jelentőségének elismerése volt. Az ország elnöke, ifjabb Ferdinand Marcos kiterjesztette az amerikai erők katonai bázisokhoz való hozzáférését, és a Fülöp-szigeteki hajók és repülőgépek visszaszorították a kínai erőket a Dél-kínai-tengeren, amelyen a globális tengeri kereskedelem csaknem egyharmada halad át. Amerika más ázsiai szövetségesei, köztük Japán, eddig elzárkóztak attól, hogy területükön olyan eszközöket állomásoztassanak, amelyek akár Kínát is el tudják érni. Saját hasonló képességeket azonban ők is fejlesztenek.

Vannak arra utaló jelek, hogy a Trump-kormányzat a Typhonnak kulcsszerepet szán az Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó stratégiájában. 

Az MRD elrettentő hatását a Fülöp-szigeteki dinamikus telepítésen keresztül bizonyítottuk, és várakozással tekintünk minden jövőbeli erőkivetítési lehetőség elé!

– írta Dan Driscoll, a Pentagon szárazföldi hadseregért felelős államtitkára a hónap elején az X-en közzétett bejegyzésében, a hadsereg Typhon technikai nevének rövidítését használva: Mid-Range Capability (magyarul közepes hatótávolságú képesség).

Egyes források azonban arra figyelmeztettek, hogy az ilyen komoly képességekkel rendelkező amerikai fegyverrendszerek Kína közelébe költöztetése az eszkalációs spirált és – akár egy félreértésre alapozva – a két nukleáris szuperhatalom közötti háborút kockáztatja.

Trump és Putyin Ukrajna ügyében folytatott tárgyalásait követően azonban a Fülöp-szigeteken is aggódnak amiatt, hogy a Typhon egy Trump és Hszi Csin-ping kínai vezető közötti alku részévé válhat. Egy ilyen alku feláldozhatja Amerika szövetségesének érdekeit – mondta Richard Heydarian, a Fülöp-szigeteki Egyetem Ázsiai Központjának oktatója.

Az, hogy a Fülöp-szigetek mit tesz a Typhonnal, és erre a Trump-kormányzat hogyan reagál, meghatározza, hogy az elrettentés játéka miként játszódik le az elkövetkező hónapokban és években

– fogalmazott.

Mindenki ilyen rendszert szeretne telepíteni

Az amerikai hadsereg a tavasszal a Fülöp-szigeteki hadgyakorlatokon nem tart éleslövészetet a Typhonnal – közölte az amerikai hadsereg csendes-óceáni hadműveletekért felelős parancsnoka.

Jelenleg nem tervezünk éles eszközökkel gyakorlatot végrehajtani a Fülöp-szigeteken

– mondta Jeffrey VanAntwerp vezérőrnagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni szárazföldi hadseregének műveleti, tervezési és kiképzési kérdésekért felelős helyettes vezetője.

A Typhon jelenléte a Fülöp-szigeteken arra ösztönözte a csendes-óceáni térség más országait, hogy érdeklődjenek a fegyverrendszer telepítésének lehetőségéről – mondta nemrég a Defense Newsnak egy amerikai védelmi tisztviselő.

(Borítókép: Typhon rakétavető. Fotó: Wikipédia)