Trump egy kulcságazatban csökkentené az USA sebezhetőségét – Jó helyen keresi a megoldást?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A Joe Biden előző amerikai elnök által 2022-ben aláírt törvény (CHIPS and Science Act) finanszírozást biztosított a csúcskategóriás chipek gyártási kapacitásának USA-ba hozatalára. Az amerikai félvezetőipari szövetség (SIA) szerint ennek hatása jelentős volt:

a jelenleg tervezett beruházások révén a tíz nanométernél kisebb chipek globális lapkagyártási kapacitásának közel 30%-a kerülhet amerikai ellenőrzése alá 2032-re.

Jelenleg csak Tajvan és Dél-Korea rendelkezik ilyen chipek gyártására alkalmas öntödékkel. Kína ezzel szemben a gyártási kapacitásnak csak 2%-át fogja ellenőrizni, míg Európa és Japán részesedése mintegy 12%-ra emelkedik.

Donald Trump azonban most megpróbálja visszafordítani ezt a stratégiát, és a CHIPS-törvényt – elődje egyik legfontosabb vívmányát – pénzkidobásnak nevezte. Kormányzata ehelyett a Biden által bevezetett exportkorlátozások szigorítására törekszik, hogy meghiúsítsa Kína AI-szektorral kapcsolatos ambícióit.

Stratégiai hiba a hazai kapacitás célzott iparpolitikai intézkedések révén történő megerősítésének háttérbe szorítása.

A Kínával szembeni kényszerítő intézkedések nemcsak hatástalannak bizonyultak, hanem talán még fel is gyorsították a kínai innovációt.

• A DeepSeek rendkívül versenyképes modelljeit kétségkívül az OpenAI modellfejlesztési költségeinek töredékéért fejlesztették ki.
• A DeepSeek R1-es modelljében használt félvezetők jelentős része Szingapúrban és más ázsiai országokban működő közvetítőkön keresztül becsempészett chipekből áll, és a DeepSeek ügyes mérnöki technikákra támaszkodott a fennmaradó hardveres korlátok leküzdéséhez.
• Eközben a kínai technológiai óriások, például az Alibaba és a Tencent hasonló AI-modelleket fejlesztenek hasonló ellátási korlátok között.
• Már a DeepSeek áttörése előtt is kétségek merültek fel az amerikai kereskedelmi korlátozások hatékonyságával kapcsolatban. A Biden-kormányzat 2022 októberében elfogadott exporttilalma a 16 nanométernél kisebb chipekre irányult, és nemcsak a végtermékek, hanem az azok fejlesztéséhez szükséges berendezések és a humán tőke exportját is tiltotta. Kevesebb mint egy évvel később, 2023 augusztusában a Huawei egy új okostelefon-modellt (a Mate 60-at) dobott piacra, amely 7 nanométeres chipet használ.

Még ha Kína már nem is fér hozzá a legfejlettebb litográfiai gépekhez, a régieket még mindig használhatja 7 nanométeres chipeket gyártására, bár magasabb költséggel. Bár ezek a régebbi gépek nem teszik lehetővé a 7 nanométernél kisebb chipek gyártását (a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company most 1 nanométeres chipeken dolgozik), a Huawei és a DeepSeek eredményei elrettentő példát jelentenek.

Kínának most már minden oka megvan arra, hogy saját félvezetőiparát fejlessze, és talán nagyobb előrelépést tett e téren, mint gondolnánk.

Saját ellátási láncának sebezhetőségének csökkentése érdekében az USA nem támaszkodhat kizárólag az izolacionista, a gyártás visszahelyezésére irányuló megközelítésre. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi ellátási lánc mennyire széles körben oszlik meg, a meglévő szövetségek kihasználása az egyetlen járható út. Az ASML-hez – a legfejlettebb chipek gyártásához használt csúcskategóriás litográfiai gépek terén közel monopolhelyzetben lévő holland céghez – hasonló vállalatot nem lehet egyik napról a másikra egyszerűen előteremteni.

Az Egyesült Államok eddig a legfejlettebb chipekhez kapcsolódó biztonsági kockázatok csökkentésére összpontosított, és kevésbé foglalkozott a modern gazdaságok működtetéséhez szükséges nagyobb méretű chipekkel. Pedig ezek a régebbi technológiát képviselő, 28 nanométernél nagyobb, ún. legacy chipek kulcsfontosságú alkatrészeknek számítanak az autókban, repülőgépekben, vadászrepülőgépekben, orvosi eszközökben, okostelefonokban, számítógépekben és még sok más eszközben.

A SIA szerint 2032-re Kína az ilyen típusú chipek globális lapkagyártási kapacitásának közel 40%-át fogja várhatóan uralni, míg Tajvan, az USA és Európa 25, 10, illetve 3%-át.

Kína így egy jelentős stratégiai szegmenst fog ellenőrizni, ami lehetővé teszi számára, hogy saját exporttilalmaival fékezze az USA gazdaságát. Emellett jelentős katonai előnyre is szert tehet, mivel a legacy chipek utánpótlásának elvágásával károsíthatja az USA védelmi szektorát. Végül pedig a kínai biztonsági szolgálatok úgynevezett hátsó ajtókat (back doors) helyezhetnek el a kínai gyártású chipekben, lehetővé téve a kémkedést vagy akár az amerikai infrastruktúra elleni kibertámadásokat.

A kihívást csak fokozza, hogy a kínai gyártású chipeket általában már beépítik a végtermékekbe, mire azok az Egyesült Államokba kerülnek. Ha Amerika vissza akarja szorítani a potenciálisan veszélyes hardverek behozatalát, akkor ezt közvetett módon kell megtennie, a chipek vámhatóságnál történő nyomon követésével, az összeszerelt termékek szétszerelésével. Ez rendkívül költséges lenne.

Szerencsére az USA nem szűkölködik a sebezhetőségét csökkentő eszközökben. Ha a legacy chipek katonai alkalmazásáról van szó, beszerzési korlátozásokhoz, nemzetbiztonsági okokból indokolt kereskedelmi szankciókhoz és kiberbiztonsági védekezéshez folyamodhat. Ami a hazai termelési kapacitás bővítését illeti, dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal ellensúlyozhatja a tisztességtelen kínai gyakorlatokat, mint például a hazai gyártók jelentős állami támogatását.

A chipek és az általuk támogatott adatok lesznek a jövő olaja.

Az USA-nak olyan átfogó stratégiát kell kidolgoznia, amely jelenlegi sebezhetőségének teljes körét kezeli.

Ez azt jelenti, hogy a legfejlettebb chipeken és az AI terén kialakult versenyen túlra is kell tekintenie.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Edoardo Campanella
Az UniCredit vezető globális közgazdásza Milánóban. A Harvard Kennedy School vezető kutatója.
John Haigh
A Harvard Kennedy School keretében működő Mossavar-Rahmani Center for Business and Government társigazgatója, a Harvard Kennedy School oktatója.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images