Tizennégy magyar város vezetőinek április 7–9. között, az aktív Magyarország államtitkárság ismét tanulmányutat szervez Hollandiába, ahol délelőtt előadások lesznek, délután kerékpárral tesztelik, hogyan is működik mindez a valóságban. Polgármesterek, képviselők saját bőrükön tapasztalhatják meg, hogy milyennek is gondolják ott az élhető városokat – írta a Magyar Nemzetben Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős államtitkár írásában emlékeztet, a fővárosi önkormányzat még Tarlós István főpolgármestersége idején, 2012-ben fogalmazta meg azt a célkitűzést, hogy 2030-ra a kerékpáros közlekedés részarányát tíz százalékra kívánja emelni, miközben az autós közlekedés részarányát csökkenteni szeretné.

A kerékpár jobban hozzátartozik Bécs, Párizs, London és Budapest jövőjéhez, mint a jelenéhez! – fogalmaz az államtitkár, aki a ennek apropóján gondolatait is megosztotta  a kerékpáros közlekedésről.

Magyarországon 2010-ben 2,984 millió személyautó volt forgalomban, 2023-ban már 4,263 millió.

Ha csak a fővárosban megjelenő pluszautókat sorba állítanánk, az több mint ezer kilométer hosszú lenne. Ez a Budapest‒Hegyeshalom távolság hatszorosa, azaz mindkét sávot és a leállósávot oda-vissza meg lehet tölteni a 2010 óta többletként megjelenő autókból. Ezeknek az autóknak ennyi pluszhely kell Budapesten. Révész Máriusz szerint

Belefulladunk az autóinkba.

Az államtitkár Boris Johnson szavait idézte, aki szerint a kerékpározás öröme abban rejlik, hogy nem csak személyes hasznunkra válik, több millió embertársunk javát is szolgálja –

  • kevesebb szennyezést és kevesebb zajt jelent mindannyiunknak,
  • nagyobb forgalmat vonz az utcafronton működő üzletekbe,
  • kevesebb autót jelent a közlekedési lámpánál előttünk álló kocsisorban.

Boris Johnson szerint London polgármestereként az egyik, amire a legbüszkébb volt, a világ élvonalába tartozó kerékpársávok megépítése volt

Dánia, Hollandia már ötven-hatvan évvel ezelőtt felismerte ezt.

Révész Máriusz feltette a kérdést: mikor élhető egy város? 

  • Ha az emberek otthon érzik magukat benne,
  • biztonságos,
  • tiszta a levegője,
  • sétálhatnak benne
  • és megvannak a megfelelő közösségi terei.

Koppenhága autóközpontú városból gyalogos-, kerékpáros-centrikus várossá vált, s ennek köszönhető, hogy évek óta Koppenhágát választják Európa legélhetőbb városának. Sőt, a felmérések szerint itt a legboldogabbak az emberek.

A dániai Aarhusban és a hollandiai Utrechtben a várost átszelő legforgalmasabb többsávos utat megszüntették, helyére széles csatornát építettek, a vízfolyás mellett végig kiülők, kávézók, éttermek találhatók.

New York ikonikus helyéről, a Time Square-ről kitiltották az autókat,

Párizsban a Szajna-partot átadták a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.

Prágában az autósforgalomtól elzárt területek nagysága többszöröse a budapestinek.

Milánótól Berlinig, Barcelonától Bécsen keresztül Ljubljanáig mindenhol a belvárosi autósforgalom visszaszorításán dolgoznak, és arra törekszenek, hogy a kisebb, öt kilométer alatti utakat gyalog, kerékpárral vagy rollerrel tegyék meg az emberek. Ahol forgalomcsillapított városrészeket alakítottak ki, mindenhol azt tapasztalják, hogy jelentősen nőtt a lakások értéke és az üzletek forgalma is.

Dániában, Hollandiában, Svédországban a nagyobb városokban kicsit ciki három-öt kilométeres útra autóval menni.

Összeszervezik a közösségi és a kerékpáros közlekedést. Utrechtben a pályaudvar mellett egy 12 ezer férőhelyes kerékpáros-mélygarázs van, emellett a közvetlen közelben még egyszer ennyi kerékpártároló található. Így a pályaudvar mellett 25 ezer kerékpárt lehet elhelyezni. 

Az Egyesült Államok több nagyvárosa elindult ebbe az irányba, számosat közülük átépítettek.

Saját csobbanós strandjuk lesz a bringásoknak a Balatonnál

A kánikulában egy cseppet hűsölni vágyó kerékpárosokra is gondolt az egyik balatoni önkormányzat: kedvezményes jeggyel csábítják őket egy gyors fürdőzésre. De nem csak a belépő lesz rájuk szabva, az egész strandot bicikliseknek ajánlják.