Elnökjelöltség és börtönbüntetés a tétje Marine Le Pen pártfinanszírozási ügyének
2025. március 30. – 12:32
frissítve
Akár az elnökválasztástól is eltilthatja Marine Le Pent a francia bíróság, ha hétfői döntésében úgy találja, hogy a francia jobboldal első számú vezetője visszaélt az EU-ból érkező forrásokkal – írta a Guardian. A gyanú szerint a Nemzeti Tömörülés 2005 és 2017 között csaknem 7 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel, noha ezeket a forrásokat csak európai feladatai finanszírozására tehette volna meg. Az ügynek több érintettje van, köztük a párt elnöke, Le Pen, akire az ügyészség 300 ezer eurós bírság, börtönbüntetés és közügyektől való eltiltás kiszabását kéri.
Elmarasztaló ítélet esetén Le Pen – aki már háromszor indult Franciaország elnöki posztjáért és legutóbb a második fordulóban küzdött meg a pozícióját megvédő Emmanuel Macronnal – nem indulhatna a 2027-es elnökválasztáson.
Fiktív munka utáni pénzekkel húzták le az EU-t?
Az Európai Parlament – a tagállami törvényhozásokhoz hasonlóan – képviselőinek jelentős forrásokat biztosít arra, hogy asszisztenseket, tanácsadókat alkalmazzanak (ez az összeg 2024-ben már csaknem havi 30 ezer euróra rúg). Ezt a működési támogatást azonban tilos a képviselő pártjának tevékenységeire átfolyatni; még akkor is, ha számos kisebb párt működéséhez a gyakorlatban nagy segítséget jelentenek ezek a támogatások. Bevett gyakorlat, hogy a pártok fiatal, feltörekvő tagjait tanácsadói vagy asszisztensi állásokon keresztül fizetik ki. Az RN mostani elnöke, Jordan Barnella is így kezdte politikai pályafutását (ő egyébként nem szerepel a vádlottak között). A vád szerint a párt valódi munkát nem végző, lényegében fiktív pozíciók után szedett be pénzeket az EU-tól és használta fel a párt javára.
Le Pen szerint politikailag akarják „halálra ítélni” őt az eljárással, épp azért, mert ő a legesélyesebb kihívó a második, utolsó mandátumának végéhez közeledő Macron vezette politikai oldalnak.
A Le Figaro szerint a választók 42 százaléka Marine Le Pent akarja látni az elnökválasztás egyik résztvevőjeként. Ez nagyjából egybeesik azzal az eredménnyel, amelyet Le Pen 2022-ben elért Macronnal szemben, aki 58 százalékkal győzött. Figyelmeztető jel volt azonban az első forduló eredménye, ahol Macron 27 Le Pen 23 százalékot szerzett.