Bár a PORT olvasói leginkább a filmjeit ismerik, az Erőszakikat, a két Oscar-díjjal elismert Három óriásplakát Ebbing határában-t, A sziget szellemeit, most forgatja a Wild Horse Nine címűt, színdarabjai a 90-es évek vége óta folyamatosan repertoáron vannak a magyar színpadokon. A groteszk történetekben rémes helyen, rémes életet élő kisemberek sorstragédiáját követhetjük, miközben  rengeteget nevetünk. Bár minden fekete humorú darabjában erős szerepe van a kegyetlenségnek, rokonokat, gyerekeket gyilkolnak, vagy többen öngyilkosak lesznek benne, a darab szereplői a maguk módján azért keresik a boldogságukat. Igaz, nem találják meg.

Hogyan írjunk drámát?

Martin McDonagh 1996 végén debütált Nagy-Britanniában. Az ezt követő évben egyszerre négy drámáját játszották Londonban, állítólag Shakespeare után először az angol színháztörténetben. Úgy hírlik, első művét, a Leeanen szépét bő egy hét alatt írta meg a Hogyan írjunk drámát? című kézikönyv segítségével. Darabjait gyakran hasonlítják Tarantino filmjeihez, aki szintén autodidakta módon lett rendező. Az első hat színműve az ír Galway megyében és környékén játszódik, ahol gyermekként a vakációit töltötte McDonagh.

A Leenane szépe hipergyorsan eljutott Magyarországra Upor Lászlónak köszönhetően, aki le is fordította a művet. A premier 1997. október 16-án volt a Vígszínházban – Simon Balázs rendezésében.

Az úgynevezett Leenane-trilógia nyitódarabja egy mérgező, egymást kínzó, anya-lánya kapcsolatról szól. A beteges, erősen hipochonder mama szinte szolgasorban tartja a lányát, a vénlánynak mondott, negyvenes Maureent, aki nem tud kitörni ebből, hiába kapna erre egy esélyt. A rettenetes anyja ugyanis mindent megtesz azért, hogy ez meghiúsuljon. Tette azonban nem marad titokban és vérfagyasztó következmények nélkül sem. 1998-ban mutatták be a Leenane-t a Broadwayn, hat Tony-díjra jelölték, amelyből négyet el is nyert.

A darabnak készült egy másik fordítása vagy inkább átirata, amelyet Piszkavas címen játszott először az Örkény Színház 2004-től. Azóta mindkét verziót használják a színházak, a Leenane-t például a Nézőművészeti Kft. a B11 Galéria és Kultúrtérben, és az anyát Mucsi Zoltán játssza, aki A kripli e heti, Centrál színházas bemutatójában is nőt alakít. (A híres Radnóti Színház-beli előadásban ezt a szerepet, az alkoholista mamusét Szombathy Gyulával láthattuk.) A nézőművészetis előadás rendezője Kovács Lehel.

Sárga hami-nyami és a tehénfixírozás

Az eredeti angol (angol-ír) szöveget ismerők azt mondják, gyakorlatilag fordíthatatlan, mivel McDonagh hibás kifejezésekből, ragozásokból épít fel egy nem létező nyelvezetet. Nem véletlen, hogy ezekből a drámákból leggyakrabban mesteri átiratok készülnek íróktól, költőktől. Parti Nagy Lajos például a Piszkavason kívül a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog címűt színművet is átdolgozta, amelyet a Szegedi Nemzeti Színház vett műsorára 2021-ben, Szikszai Rémusz rendezésében, Santana Somogyi Lorena és Alföldi Róbert főszereplésével.

Varró Dánielhez kötődik két olyan kitűnő fordítás is, amelyet valószínűleg a legtöbbször játszottak: A kriplié és a Vaknyugaté. Előbbi az Aran-szigetek trilógia nyitánya – Szabó T. Anna fordította le Varró előtt, és a Budapesti Kamaraszínház, valamint a szolnoki Szigligeti Színház vette műsorára Robert Sturm rendezésében.

Az inishmaani, végtagbénulással küzdő Csámpás Billyről (is) szól a gyilkos humorú történet, aki egész nap olvas és a teheneket fixírozza, de felvillan az életében a boldogság reménye…  A szomszéd szigeteken ugyanis filmesek járnak, moziszereplőt keresnek. Ide szeretne eljutni a boldogtalan Billy, főként, hogy kiszabaduljon az őt nevelő nénikék érzékeny „fogságából” , akik minden lépését őrzik. Amikor – némi hazugság árán, segítséggel – megérkezik a filmesekhez, nagy örömére elviszik Hollywoodba; végül mégsem őt szerződtetik a kripli szerepére. Mikor hazatér, Helen, akibe titkon szerelmes, hajlandó felfigyelni rá, de ettől függetlenül nem happy endinggel zárul ez a történet sem. 

A darabot március 29-én mutatta be a Centrál Puskás Dávid rendezésében. A szereplők: Básti Juli, aki egészen pazarul játszik, valamint Pálfi Katalin, Magyar Attila, Szabó Kimmel Tamás, Mucsi Zoltán, Hermányi Mariann, Mészáros András, Lukács Ádám, és jól jegyezzük meg Szécsi Bence nevét, akit Billy szerepében láthatunk.

A testvérpár kegyetlenségei sok alkohollal

Varró Dániel fordította a Vaknyugatot is, amelyet Gothár Péter többször is megrendezett: a Pesti Színházban és a Kultúrbrigáddal. A rendező nagy kedvelője a McDonagh-daraboknak, ő állította színpadra a radnótis A kriplit, amely egy évtizedig volt műsoron.

Egy agglegény testvérpár kisstílű izmozással gyilkolja egymást közvetlenül apja halála után. Módszereik tényleg pitiánerek, ugyanakkor kegyetlenek, és képtelenek megbékélni egymással. (Kapcsolatuk hasonló, mint a Leenane szépe anya-lánya viszonya.) Más sem tudja őket megbékíteni, még a falu papja, Welsh atya sem, aki nemcsak alkoholista (mint kábé mindenki a faluban), de még a nevét sem tudják pontosan.

(Gothár Péter a színművészeti egyetemen egykori növendékeivel is készített egy McDonagh-gyakorlatok című előadást, amelyben felbukkannak A kripli és a Vaknyugat szereplői.)

Hamvai Kornél szintén több McDonagh-darabot fordított, Az inishmore-i hadnagyot (amelyet Alhangyaként is játszanak), valamint A nagy kézrablást. Az előbbit Ascher Tamás is megrendezte Kaposváron, 2003-ban.

A második legjobb hóhér

Több színház is műsorára vette a Hóhérok című fekete komédiát, amelyet Morcsányi Géza fordított le. Elsőként ezt is Gothár Péter állította színpadra a Katona József Színházban. A darab nagy kérdései:

mit tehet a világ második legjobb hóhéra Angliában, amikor eltörlik a halálbüntetést? És ha ő a második legjobb, ki volt az első?

Ez volt a szerző első darabja, amely nem Írországban, hanem Angliában játszódik, a történet középpontjában pedig a halálbüntetés 1965-ös eltörlése áll.

A színművet 2023-ban a tatabányai Jászai Mari Színház is játszotta Szikszai Rémusz rendezésében.

Szikszai Rémuszhoz kötődik A párnaember, amelyet a Radnóti Színház majdnem egy évtizede műsoron tart. A darab egy meg nem nevezett rendőrállamban játszódik, ahol Katuriant, az írót többszörös gyerekgyilkosság vádjával hallgatják ki, mert bizarr, horrorisztikus témájú novellái túl gyakran válnak valósággá a városban.

„Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről”

– írja színlapján a Radnóti Színház.

Aki még szintén többször foglalkozott McDonagh drámáival: Guelmino Sándor, ő rendezte az Örkényben a Piszkavasat, Székesfehérváron a Vaknyugatot és Tatabányán A kriplit. Ez utóbbi érdekessége, hogy a Csámpás Billyről gondoskodó nővéreket egy valódi testvérpár, Egri Kati és Egri Márta játszotta.