Kolera világjárvány fenyeget, Ukrajna felől is betörhet hozzánk

Az év eleje óta több mint háromszáz ember halt meg kolerában Angolában – közölte szombaton az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és arra figyelmeztetett, hogy „nagyon magas” a járvány továbbterjedésének kockázata.

A WHO március 23-ig 8543 megbetegedésről és 329 halálesetről számolt be, Angola 21 tartományából 16 érintett.

Az olajkincsekben gazdag afrikai ország a gazdag altalaj ellenére a nagyfokú szegénységgel és a higiénia hiányával küzd.

„Tekintettel a járvány gyors fejlődésére, a jelenlegi esős évszakra és a szomszédos országokkal való határokon átnyúló mozgásokra, a WHO úgy véli, hogy a további terjedés kockázata Angolában és a környező területeken nagyon magas”

– közölte a szervezet.

Angola szomszédjában, Namíbiában a hónap elején regisztrálták az első kolerás esetet csaknem tíz év óta, amikor egy 55 éves nő meggyógyult és kiengedték a kórházból.

A kolera akut bélfertőzés, amelyet a Vibrio cholerae baktériummal szennyezett, gyakran fekáliából származó étel és víz terjeszt. Súlyos hasmenést, hányást és izomgörcsöket okoz. Kezelés nélkül órákon belül halálos kimenetelű lehet, bár egyszerű szájon át történő rehidrálással, súlyosabb esetekben pedig antibiotikumokkal kezelhető.

Az év eleje és március 23-a között a WHO 24 országban 93 172 kolerás megbetegedésből származó 1197 halálesetet regisztrált, az esetek 60 százaléka Afrikában fordult elő.

Ukrajna egy időzített bomba közegészségügyi szempontból

A háborúban álló országban nagyon rossz közegészségügyi állapotok vannak. Brüsszel mégis azt akarja, hogy mihamarabb csatlakozzanak az Európai Unióhoz.

Egy ukrán hírportálnak nyilatkozva arról beszélt korábban Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter, hogy a háború miatt akadozó víz- és áramellátás súlyos közegészségügyi problémákat okoz. Fennáll többek között a kolera és hepatitis fertőző betegségek kitörésének veszélye.

A egészségügyi tárcavezető hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszélyt a fertőző betegségek terjedése jelenti, amelyek a nem megfelelő higiénia következményei. Kiemelte: az oltás fontosságát a háború alatt, és arra kért minden állampolgárt, hogy ne utasítsa vissza a szükséges védőoltásokat. A miniszter mondatai azért is nagyon fontosak, mert Ukrajnában több olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Ezek elengedhetetlenek a közegészségügy védelmében. 

Veszélyes lehet Ukrajna EU-csatlakozása

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson ismét terítékre került Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Gazdasági és egyéb szempontok mellett egészségügyi szempontból is problémás lehet Ukrajna EU-tagsága. 

A védőoltásokkal megelőzhető betegségek elleni immunizáció kritikus pontja a közegészségügynek. Ha az átoltottság csökken, az egész régió veszélybe kerülhet

– magyarázta a Magyar Nemzetnek Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos. Szintén problémát jelenthet a HIV-fertőzés terjedése is. Ukrajnában ugyanis a háborús körülmények miatt nehézségekbe ütközik a szűrés és a kezelés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, miközben Magyarországon 2004-et. Tehát Ukrajnában tizenháromszor több új eset fordult elő tavalyelőtt. Az arány sokkal rosszabb, az orosz–ukrán háború kitörése előtt több mint 41 milliós országban ugyanis 2023-ra már csak 32 millió lakos maradt, vagyis kevesebb mint 3,5-szer élnek többen ott, mint hazánkban.

Rusvai Miklós virológus szerint Ukrajnában a nem megfelelő higiéniás viszonyok miatt több olyan betegség is jelentkezik, ami békeidőben elő sem fordul.

Illusztráció Fotó: Pixabay

Az Ukrajnából érkező embereknek kérdéses az oltási állapotuk, itt nem szabad a jóhiszeműség elvét alkalmazni – jelentette ki lapunknak Rusvai Miklós. A virológust arról kérdeztük, milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni Ukrajna esetleges uniós csatlakozásakor. 

Emlékezetes, csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna uniós csatlakozása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban: szerinte a csatlakozás komoly gazdasági és biztonsági kockázatokat rejtene Magyarország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból.  

Rusvai Miklós a Magyar Nemzetnek rámutatott, Ukrajnában sok olyan betegséggel lehet találkozni, amelyekkel hazánkban nem. – Viszont ezek békeidőben nem okoznának gondot: tehát mindennek az alfája és ómegája az, hogy legyen béke. Akkor lehet majd az immunizálási protokollt követni, megfelelő diagnosztikai eljárásokat az esetleg megbetegedett emberek kiszűrésére felhasználni – magyarázta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy például 

Mint mondta, a háborús viszonyok pedig csak tovább nehezítik az emberek életét. Példaként említette, hogy a vízhálózat jelenlegi állapota miatt egyes helyeken nincs megfelelő ivóvíz, és tüzelő hiányában felforralni sem tudják. 

– A nem megfelelő higiéniás viszonyok miatt több olyan betegség is jelentkezik, ami békeidőben nincsen, és vannak olyan területek, ahol a háború miatt a szülőknek „kisebb gondjuk is nagyobb annál”, mint hogy az oltásokat az előre megszabott időben beadassák a gyermekeiknek – mondta.

A virológus szerint a védőoltások beadását tovább nehezíti, hogy a vakcinákhoz nincs folyamatos hozzáférhetőség. – A régi orosz vakcinákhoz értelemszerűen nem férnek hozzá, a nyugati vakcinák pedig nem minden esetben kompatibilisek az addigi oltási sémával – magyarázta, majd rámutatott: 

Szerinte a 30 fölötti korosztálynál ez nem kérdés, mert nekik a gyerekkorukban még nem jelentett gondot, hogy megkapják a szükséges oltásokat. A fiatalok esetében van probléma, ugyanis nekik gyakran az oltási könyvük sincs már meg. 

– Nem tudható, hogy nem-e okoznak súlyos közegészségügyi veszélyt az Ukrajnából érkező emberek az alacsony átoltottsági arány miatt – jegyezte meg, majd hozzátette: jelenleg Magyarországon az ide menekült ukránok között nem gyakoribbak a különböző fertőző betegségek, mint a magyar helyi lakosság között. 

A vakcinák elengedhetetlenek a megelőzhető betegségek visszaszorításában, a kanyaró, a szamárköhögés és a diftéria is kontroll alatt tarthatók, ha az átoltottság eléri vagy meghaladja a 95 százalékot. Az Egészségügyi Világszervezet 2023-as adatai szerint azonban több országban is csökkent az átoltottsági arány (Ukrajna is ilyen), ami fertőzési hullámokat eredményezhet – írta a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztetett, hogy Ukrajnában több olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen, mivel ezek elengedhetetlenek a közegészségügy védelmében. Az alacsony átoltottsági arány súlyos közegészségügyi veszélyt jelenthet Magyarországnak, különösen a gyerekek és az idősek körében.

Közegészségügyi problémákat hozhat Ukrajna EU-csatlakozása

„A védőoltásokkal megelőzhető betegségek elleni immunizáció kritikus pontja a közegészségügynek. Ha az átoltottság csökken, az egész régió veszélybe kerülhet” – magyarázta a Magyar Nemzetnek Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos.

Szintén problémát jelenthet a HIV-fertőzés terjedése is. Ukrajnában ugyanis a háborús körülmények miatt nehézségekbe ütközik a szűrés és a kezelés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, miközben Magyarországon 2004-et. Tehát Ukrajnában tizenháromszor több új eset fordult elő tavalyelőtt. Az arány sokkal rosszabb, az orosz-ukrán háború kitörése előtt több mint 41 milliós országban ugyanis 2023-ra már csak 32 millió lakos maradt, vagyis kevesebb mint 3,5-szer élnek többen ott, mint hazánkban.