Döntött a kormány, ez már csak ráadás volt a forintnak Donald Trump után

A hétfő reggelt még 397,5 körül kezdte a magyar fizetőeszköz az euró ellenében, de péntek délután már 403 felett is járt az árfolyamkereszt. A dollárral szemben a hétfőn látott 367 alatti szintekről péntekre már 374 fölé is felszúrt a forintárfolyam. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesült államokbeli fogyasztásalapú infláció közlését követően – amelyet a Fed is kitüntetetten figyel – kisebb korrekció történt az euró-dollár keresztben, amely a forint további gyengülését is megállította.

Így pedig érdemes az elemző szerint azt is külön kiemelni, hogy szerdáról csütörtök reggelre az amerikai kereskedési szakasz során 1,0735-ig gyengült az euró-dollár kereszt. Csütörtök délután ismét 1,08 fölé erősödött az euró, de ez a megszokotthoz képest nem vezetett a forint izmosodásához. Így a hazai fizetőeszköz leértékelődése mögött belföldi okokat érdemes keresni, különösen annak fényében, hogy a régiós devizákhoz képest is gyengébben teljesített a magyar fizetőeszköz a mögöttünk álló héten.

Rodic Ádám az Indexnek azt emelte ki, hogy a forint alulteljesítése mögött több dolog is állhat:

• Egyrészt az amerikai vámbejelentés, miszerint április 2-től 25 százalékos teher kerül az import autókra, nem segíti a magyar ipari kilátásokat.
• Másfelől megjelent egy olyan hír is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium előírja a jövőben a befektetési alapoknak, hogy több állampapírt kell tartaniuk.

Utóbbi nyilvánvalóan megnöveli a keresletet az állampapírpiacon, de a befektetőket aggaszthatta az az üzenet, amit ez potenciálisan jelent, „miszerint a költségvetési élénkítés fedezetét szeretné így mesterségesen megteremteni a kormány. Főként a rövid lejáratokon. Csütörtökön magyar idő szerint délután, de az amerikai piacok nyitásával egy időben 403-ig is felszúrt a forint az euróval szemben. Elképzelhető, hogy a tengerentúli befektetők ezt a hírt értékelték, és néhányan pozíciózárásba kezdhettek” – összegezte az MBH Elemzési Centrum elemzője.

Így intézték el a héten a forint sorsát

Egy másik forintgyengítő tényező lehet még, hogy a negyedév végéhez közeledve a bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által előírt devizamegfelelési mutatók teljesítése céljából az azonnali devizapiacon forinteladóként jelenhettek meg, hogy negyedéves átlagban teljesíthessék ezen kötelezettségüket. Ha így van, akkor a jövő héten nem kizárt az erősödő korrekció – Rodic Ádám szerint, aki később kiemelte:

Ennek esélyét erősíti, hogy az MNB adatai szerint a bankok március 27-én és 28-án rendre 50 millió euró, illetve 560 millió euró értékben nyújtottak be ajánlatokat az MNB felé a devizalikviditást nyújtó FX-swap-tendereken, amit a jegybank teljes egészében el is fogadott. Mindez arra utalhat, hogy a bankok a spotpiacon is erős devizakeresletet támaszthattak.

Fundamentális oldalról pedig pénteken kiderült, hogy a magyar folyó fizetési mérleg többlete is alacsonyabb lett a piaci konszenzusnál, amely így kevésbé tud támaszt nyújtani a forintnak a kedvezőtlen hírfolyam közepette.

Regős Gábor, Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint egyértelműen kijelenthető, hogy ez a hét nem a forint hete volt, érdemi gyengülés történt az euró ellenében, ami a mostani inflációs helyzetben mindenképpen káros. Szintén hangot adott annak, hogy a forint heti gyengülésében kisebb szerepet játszott a dollár-euró árfolyam alakulása.

Az új szabályozás alacsonyabb hozamokat jelent az állampapíroknál, azaz a külföldi befektetőknek kevésbé éri meg ezeket venni, ami a forintra gyengítőleg hat. 

Regős Gábor szerint nem segített ugyanakkor a forinton az sem, hogy Donald Trump szerdáról csütörtökre virradó éjjel vámokat jelentett be a járművek importjára, ami az európai – és így a magyar – gazdaság szempontjából is rossz hír, indokolja a forint gyengülését, különösen is a jelentős járműipari kitettségünk miatt.

Ugyanakkor nem szabad kifelejteni, hogy a héten az árfolyamot befolyásolhatta vagy befolyásolhatta volna az MNB monetáris tanácsának keddi ülése. Ez volt az első olyan ülés, amely Varga Mihály elnökletével zajlott, és az elnök maga tartotta az ülést követő tájékoztatót is. A tájékoztatón Varga Mihály szigorú hangnemet ütött meg, ami talán fokozatosan elég lesz a kamatcsökkentési várakozások kiárazódásához (a piac egy része jelentős lazítást várt az új elnöktől), ugyanakkor Regős Gábor szerint

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint egyes piaci szereplők egy esetleges kamatemelésre való utalást várhattak a jegybanki kommunikációban, és mivel ez nem történt meg, a kamatbejelentés, majd a közlemény megjelenését követően határozott forintgyengülés indult.

A forint a héten a zlotyval szemben szintén a gyengülés volt jellemző – lengyel versenytársainkat Trump vámjai kevésbé érintik súlyosan, az autóipar kisebb súlya maitt. Míg hétfőn egy zlotyért 94,7 forintot kellett adni, addig pénteken már 96,5-et. A zloty egyébként az euróval szemben hullámzó teljesítményt mutatott a héten, a hét elején erősödött, majd gyengült, végül minimális erősödést sikerült elérnie.

Az infláció letörése szempontjából a mostaninál némileg erősebb forintárfolyam lenne kívánatos. Ugyanakkor nem feltétlenül látszik olyan tényező, ami nagyobb mértékben erősíthetné a forintot – a jegybank kommunikációban szigorú volt, de a jelek szerint ez már önmagában kevés. Szerencsés esetben az árfolyam visszatér 400 alá, de arra nem számítok, hogy 395 alá erősödik. Nem zárható ki azonban további gyengülés sem – remélhetőleg azonban 410 fölé nem megy az árfolyam

– összegezte az Indexnek Regős Gábor. Varga Zoltán szerint az euró-forint árfolyamában a 400–410-es tartomány, a dollár-forint árfolyamában a 370–385-ös zóna látszik bejárhatónak.

Mi várható?

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője szerint a héten a főbb piacmozgató események ismét a vámokkal kapcsolatos hírek és az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos folyamatok lehetnek. Hétfőn közli a KSH a januári kereseti adatokat. Általában egy kereseti adatközlés viszonylag kevés izgalmat szokott tartogatni, hiszen a keresetek változásának indexe hónapról hónapra jellemzően alig változik. Viszont a januári adat fontos indikáció az év egészére vonatkozóan. A másik fontos adatközlés az Eurostat keddi inflációs gyorsbecslése lesz. Februárban az infláció az eurózónában az előző havi 2,3 százalékról 2,1 százalékra csökkent, azaz nem volt messze a jegybanki céltól.

„A héten a régiós monetáris politikában is lesz egy fontos fejlemény, mely szintén hatással lehet a forint árfolyamára: dönt a lengyel jegybank az irányadó rátájáról, mely 2023. októbere óta változatlanul 5,75 százalék. Várhatóan az alapkamat ezen a héten sem változik, tekintettel az inflációs folyamatokra és a lengyel gazdaság dinamikus növekedésére” – összegezte Regős Gábor.

További említésre méltó adatközlések a héten:

• Hétfőn a KSH közli az ipari termelői árak és a termékkülkereskedelem februári adatait.
• Kedden a kormányzati szektor 2024-es egyenlegét ismerhetjük meg, azaz megtudhatjuk, hogyan alakult a költségvetés eredményszemléletű hiánya. Az előzetes hírek szerint az előző évi 6,2 százaléknál kisebb volt a deficit, de a 4,5 százalékra emelt hiánycélt kismértékben meghaladhatta. Illetve az Eurostat a februári munkanélküliségi adatokat közli.
• Szerdán az MNB vállalati és háztartási kamatlábadatokat közöl februárról.
• Csütörtökön az Eurostat a februári ipari termelői árakról tájékoztat.
• Pénteken pedig a februári ipari termelés első becslését közli a KSH. Az eurózóna és az Európai Unió fizetési mérlegének negyedik negyedéves adatai jelennek meg. Illetve az Egyesült Államokban munkaerőpiaci adatok jelennek meg, ami a monetáris politika szempontjából is fontos, hiszen a Fednek nemcsak inflációs, de munkaerőpiaci célja is van.

Hogyan alakultak a tőzsdék?

Az olaj árában a héten kisebb, mindössze 1 dolláros emelkedés történt. Regős Gábor szerint ebben a globális kínálat szűkössége játszik szerepet, melyet az Egyesült Államok által a Venezuelából olajat vásárló országokra vonatkozó vámfenyegetései fűtöttek. A gáz esetében egy nagyjából 2 eurós árcsökkenés következett be a héten, így a gáz ára megawattóránként 41 euró körül áll. Ebben az enyhébbé váló időjárás játszotta a fő szerepet.

A magyar tőzsdét a hét elején növekedés, míg pénteken visszaesés jellemezte. Érdekességként kiemelném, hogy a magyar tőzsde csütörtökön is tudott növekedni, amikor is az európai tőzsdék a vámokkal kapcsolatos hírek miatt inkább estek. Pénteken azonban ezt a növekedést kompenzálta a hazai börze, hiszen ekkor alulteljesítő volt. Összességében a BUX a hetet a hét eleji felülteljesítések eredményeként kedvezően zárta, 90 000 körüli szintjéről 91 600 fölé emelkedett.

A főbb részvények közül az OTP szorosan együtt mozgott a teljes indexszel: itt is megdőlt a historikus rekord, és itt is növekedést sikerült elérni – 25 350 forintról 26 000 forintra. A Mol esetében az első két nap alig változott az árfolyam, a szerdai jelentősebb emelkedés egy részét azonban pénteken visszaadta a papír, a hét során a 2910 forintos szintről 2950 fölé nőtt az árfolyam. A Richter a héten erőteljes csökkenést mutatott, a hét eleji 10 720 forintos szintről 10 400 közelébe. A Magyar Telekom árfolyama a teljes indexszel ellentétesen mozgott: az első négy nap jellemezte csökkenés, majd pénteken emelkedés.

(Borítókép: Donald Trump 2025. március 26-án. Fotó: Bloomberg / Getty Images)