Az Európai Unió területén utoljára 14 évvel ezelőtt okozott járványt, de idén több európai országban újra feltűnt a párosujjú patásokat veszélyeztető, erősen ragályos, vírus okozta betegség, a ragadós száj- és körömfájás. A januári németországi kitörés után márciusban Szlovákiában és Magyarországon is észlelték a fertőzést – nálunk több mint 50 év után, 1973 óta először. Az északnyugat-magyarországi járvány miatt szarvasmarhák, sertések, kecskék és juhok ezreit kell levágni vagy elzárni, ami érthető módon felzaklatta a nehéz helyzetbe került állattenyésztőket és háztáji gazdaságokat.

Az intézkedések hatására szinte azonnal a feje tetejére állt a magyar Facebook: több ezren osztják meg azokat a posztokat, amelyek végeredményben arról szólnak, hogy a járvány nem létezik, hogy valamilyen felsőbb hatalmak próbálják kiirtani a magyar haszonállatokat, netán a tudjukkik csinálják a tudjukmit, tudjukmiért. Az egyszerű világmagyarázatok kedvelőinek és a háttérhatalmak ellen viaskodók körében népszerű szereplők (köztük a NER médiabirodalmának egykori vezetője) azonnal felugrottak a konteóvonatra, de a települési Facebook-csoportokban is vészes tempóban terjed, hogy „Itt az igazság: ezért ölik le az állatainkat!”.

Mivel a közösségi média mára szinte teljesen különböző, egymással nem érintkező véleménybuborékok gyűjtőhelyévé vált, mi erről a félinformációkból és hisztériából táplálkozó mikroforradalomról gyakorlatilag csak egy véletlennek köszönhetően értesültünk.

Magyarország mint az izraeli műhúslobbi gyakorlóterepe

Pénteken figyeltünk fel arra, hogy az éppen legolvasottabb Qubit-cikkek között, ahol általában legfeljebb néhány napos anyagok találhatók, egyre feljebb és feljebb kúszik egy 2021 júniusában megjelent írás. A címe: Megnyílt a világ első ipari műhúsgyára Izraelben. Ez a lehető legtényszerűbb állítás, ezért legfeljebb abból következtethettünk volna arra, hogy valamilyen összeesküvés-elmélet állhat a váratlan olvasottság mögött, hogy a címben szerepel Izrael neve – azt már számtalan kutatás bizonyította, hogy a szélsőjobboldali érzelmű emberek a legfogékonyabbak a konteókra, akiknél nem ismeretlen fogalom az antiszemitizmus.

Egy gyors Facebook-keresés után kiderült, honnan érkeztek ezek az olvasók. Egy ebben a pillanatban 9390 tagot számláló nyilvános csoportban (A Géczy Gábor oldalt kedvelő ismerőseid) osztották meg a cikket, ami akkor, öt órával a posztolás után már majdnem 800 megosztásnál járt, azóta pedig már a háromezret közelíti. Ez elképesztően magas szám, amit a legolvasottabb híroldalak is csak nagy közéleti botrányok idején tudnak elérni, de még a magyar Facebook aktuális sztárjai, a nyíregyházi jegesmedvebocsok is csak közelítenek.

Tehát, mint kiderült, az emberek egyik megfejtése a járványra és az állatállományok levágására az, hogy az izraeli műhúslobbi fel akarja számolni a haszonállatok tartására épülő klasszikus mezőgazdaságot, és mint oly sokszor, a közép-európai régiót, benne kitüntetetten is Magyarországot valamiféle gyakorlóterepnek tekintik, így először nálunk tesztelik a hatásait.

Pedig a 2021-es cikkben nem volt semmi különös. Az állatok leölése nélkül készülő húspótló termékek iparága 2020 környékén ért a csúcsra: ekkor jelentek meg a növényi alapú műhúspogácsák a nagy gyorsétteremláncok vegán hamburgerjeiben, de ekkor engedélyezték először Szingapúrban az izomsejtekből növesztett laborhús forgalmazását is. A hagyományos húsiparhoz köthető metán- és szén-dioxid-kibocsátást akár 97-98 százalékkal is csökkenteni képes mű- és laborhúsipar Ázsiában már az áttörés küszöbén áll, miközben Magyarországon éppen törvény készül az ilyen termékek betiltásáról – ami egyrészt felesleges, hiszen a laborhús EU-s szinten is tiltva van, másrészt uniós jogba ütközik, hiszen ha az EU engedélyezné, akkor minden tagállamnak engedélyeznie kellene.

De éppen emiatt nem tűnik logikusnak az Európai Uniót vagy a magyar kormányt azzal gyanúsítani, hogy beadták a derekukat a műhúslobbinak, hacsak nem az a vád, hogy miközben a felszínen ellenállnak a húsmentes húsipar nyomulásának, a háttérben valamilyen titkos alkut kötöttek velük – ezzel az elméleti dupla csavarral viszont már tényleg nem lehet mit kezdeni a tények szintjén, innentől ez hitkérdéssé válik.

A titkos elit sötét terve és a rituális állatáldozatok

Talán az sem meglepő, hogy a járvány szó hallatára előbújtak azok a szereplők is, akik a covid alatt szereztek hírnevet maguknak, mondjuk úgy, alternatív gyógyászati körökben, vagy akik úgy általában a háttérhatalom baljós terveiről szóló értekezéseikkel tartják rettegésben a közönségüket.

A covidjárvány során álhíreket terjesztő, a Magyar Orvosi Kamara által etikai vizsgálat alá vont belgyógyász, az oltásterrorizmus szó egyik legnagyobb rajongója, Tamasi József videóban mondja el, hogy szerinte az állatok között terjedő betegségek legfeljebb náthához vagy influenzához hasonló betegségek lehetnek, amiket az állatok átvészelnek, megerősödik az ellenállóképességük, és legközelebb majd nem kapják el. Bár eleinte szerényen azt mondja, „nem tudom, hogy ki diktálja ezeket az eljárásokat”, végül ott köt ki, hogy az események részei a Nagy Újraindítás globális tervének, hiszen tudjuk, hogy az embereket át akarják szoktatni a húsevésről a rovarevésre, satöbbi.

Egy másik Mi Hazánk-közeli szereplő, a 2015 és 2020 között a fideszes médiabirodalom központjának tekintett Mediaworks megyei napilapjainak központi szerkesztőségét vezető, ma Dúró Dóra főtanácsadójaként működő Szakács Árpád ennél ezoterikusabb vizekre evezett. Hosszú bejegyzésben taglalta, hogy „mi áll az állatok rituális lemészárlásának hátterében”, miután állítása szerint a megelőző néhány napban mintegy ezer cikket és tanulmányt olvasott el az elmúlt 200 év újságjaiból, szaklapjaiból. Arra jutott, hogy mivel a 19-20. században sok esetben sikerült megfékezni a járványt a fertőzött állatok elkülönítésével és a kellő higiéniai intézkedésekkel, miközben éveken belül azokon a helyeken is visszatért a járvány, ahol teljes állományokat öltek le, ezért az állatok tömeges levágása nem lehet megoldás. Bár írásában nem részletezi a címbe foglalt rituálét, a sátánista-globalista Titkos Elitekről gyakran író Szakács talán valamilyen felsőbb erőnek bemutatott áldozatoknak tartja a járvány ürügyén leölt marhákat, disznókat, kecskéket és juhokat. Erre a sötét tervezettségre utal az is, hogy a romániai választásról kizárt putyinista jelölt, az egykor az ENSZ-nek dolgozó Calin Georgescut idézve arról ír, hogy a covidot eredetileg 2016-ban szerették volna megvalósítani, amit egy élelmiszer- és vízválság előidézése követett volna, amit most 2025-re ütemeztek.

Rengetegen osztották meg a fenti cikkek mellé ezt a képet is:

Ez a lista gyakran feltűnik, de a tartalma folyamatosan, az aktuálisan népszerű összeesküvés-elméletek alapján változik. Már a címe is összemos két dokumentumot: az Agenda 21 egy 1992-ben készült cselekvési terv volt, amely főként környezetvédelmi és egyenlőségi kérdésekkel foglalkozott , míg a 2030-ra szóló fenntarthatósági fejlődési célokat 2015-ben fogadták el – ezek szélsőjobboldali kiforgatásának hosszú históriája van. A lista egyes pontjaiban gyakorlatilag az elmúlt évtizedek összes konteója feltűnik, köztük számos olyan is, amit egyébként még a hívők sem az ENSZ-hez kötnek, hanem például Bill Gateshez (mikrochipes társadalom), de azt sem tudni, hogy a kínaihoz hasonló társadalmi kreditrendszer hogyan kerül az ENSZ-nek tulajdonított listára. Ráadásul a vélhetően gépi fordításban néhány pont értelmezhetetlen is marad – vajon milyenek a kormányzati nevelésű gyerekek, és mik lehetnek az 5G-rendszerbe kapcsolt készülékek oroszlánjai?

Mi történt pontosan?

Miután március 7-én a Győr-Moson-Sopron megyei Kisbajcson egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei (láz, étvágytalanság, nyálzás, hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken), amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is megerősített, az országos főállatorvos, Pásztor Szabolcs elrendelte a gazdaság azonnali lezárását és a járványügyi nyomozás megindítását. A hatóságok „a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldáshoz” folyamodtak, ami a teljes állomány leölését és elföldelését jelenti.

Bár emberekre nagyon ritkán terjed át, a betegséget okozó vírus a párosujjú patásoknál rendkívül fertőző, gyorsan terjed (főként a légúton terjedő vírusokra különösen fogékony marhák körében), és a fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért „ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni”. A Nébih szerint az állatok elföldelése „biztonságos és elfogadott módja a fertőzött állatok ártalmatlanításának”, amit a legközelebbi megfelelő helyszínen kell elvégezni, mivel a tetemek távoli szállítása sokkal nagyobb kockázatot jelentene a fertőzés terjedése szempontjából.

A száj- és körömfájást okozó aphthovírus ragályossága – az érintett patások ujjainak számával ellentétben – páratlan: terjeszthetik a betegség lappangási stádiumban lévő és átvészelt, vírushordozó állatok is, de a húsuk, tejük, szőrük, bőrük által, fertőzött takarmánnyal és trágyával, a fertőzött telepeken megforduló, nem fogékony állatokon (ló, kutya, macska, madarak) és embereken keresztül is terjedhet, és még a ruhára vagy lábbelire tapadt vírus is fertőző lehet. A ragadós száj- és körömfájás vírusa a garat nyálkahártyáján fertőz, ahonnan eljut a száj, a pofa, a lábvégek és a tőgy hámrétegeibe, hólyagokat képezve. Ezek egy-két napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat hagyva. Az állatok már a fertőzés 9. órájától ürítik a vírust, ami szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben sokáig fertőző marad. Trágyában hetekig, fagyasztott húsban hónapokig, levált szaruban pedig akár évekig is túlél – írja a Nébih.

Március 21-én Szlovákiában három, a magyar határ közelében lévő telepen is azonosították a vírust, mire Pásztor Szabolcs újabb intézkedéseket jelentett be: Győr-Moson-Sopron megyében a határ menti tíz kilométeres sávban legeltetési tilalom lépett életbe, a szarvasmarhákat és juhokat zártan kell tartani, és míg általában a terjedésért legjobban felelős sertések levágását javasolják, a tíz kilométeres zónában minden fogékony állat levágását ösztönzik. Március 26-án aztán a megye újabb településén bukkant fel a betegség: a levéli telepen 3000 szarvasmarhát kellett beoltani a további fertőzések megfékezése érdekében, de néhány napon belül ezeket az állatokat is le kell vágni. Végül szombaton jött a legújabb intézkedéscsomag, többek között a fogékony fajokat bemutató vásárok és kiállítások országos tilalmával és a korlátozások Komárom-Esztergom megye egyes járásaira való kiterjesztésével.

Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott, szombaton megjelent interjúban elmondta, az érintett telepek teljes állami kártalanításban részesülnek, de más forrásokat is biztosítanak a járványügyi védekezés, a munkahelyek megtartásának és a termelés mielőbbi újraindításának elősegítésére. A Kisalföld szombaton fotókat is közölt arról a 60 hektáros, a Hegyeshalomhoz tartozó Csemeztanya melletti területről, ahová a vakcinázás után leölt állatokat fertőtlenített kamionokkal szállítják majd – a tetemeket a föld mellett mésszel és szalmával is beborítják, hogy minimalizálják a gázképződést.

Arról, hogy a vírus honnan származik, még megy a vita. Az Infostartnak nyilatkozó szakértők szerint a kisbajcsi vírus egy olyan törzzsel mutatja a legnagyobb rokonságot, amit közel egy évtizeddel korábban Pakisztánban azonosítottak, de a terjedés útvonala kiszámíthatatlan. Magyarország és Szlovákia ráadásul egymásra mutogat: Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, Szlovákiából érkezett Levélre a fertőzés, míg Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint Magyarországról fújta át a szél a – levegőben egyébként tényleg nagyon hatékonyan terjedő – vírust.

Ha van vakcina, miért kell leölni az állatokat?

Az Állatorvostudományi Egyetemen felállított száj- és körömfájás bizottság tagjai pénteken sajtótájékoztatót tartottak, ahol kiemelték, hogy a betegség nem gyógyítható, ezért az egyetlen védekezés az állomány leölése, továbbá szigorú korlátozásokkal kell megfékezni a vírus további terjedését. „A ragály terjedésében hatalmas szerepe van a fegyelmezettségnek. A megakadályozás egyféleképpen történhet: az állatmozgásokat minimalizálni kell, az állatvásárokat megszüntetni, most még az adott gócban, de ha szükséges, akkor az egész Dunántúl, vagy az egész ország területén” – idézi a Telex az egyetem rektorát, Sótonyi Pétert.

A betegség leginkább a fogékony állatok fiatal egyedeire jelent halálos kockázatot, de olyan gyorsan terjed a vírus, hogy a megfelelő védekezés hiányában néhány héten belül végigszáguldana Magyarországon, a jelenleginél sokkal nagyobb bajba sodorva az ország gazdaságát – iparági becslések szerint akár több ezer milliárd forintos kárt okozna a vírus elszabadulása.

Az intézkedéseket támadó Facebook-kommentek leggyakoribb érve, hogy ha 50-60 évvel ezelőtt teljesen jó megoldás volt a fertőzött állatok vakcinázása, akkor most is jó kell, hogy legyen (kissé paradox az oltáspárti konteó, de most ez történik). A ragadós száj- és körömfájásra tényleg létezik oltás, ám azt olyan helyeken alkalmazzák, ahol a vírus endémiás, vagyis a fertőzés állandóan jelen van. Ilyen volt Magyarország az 1970-es elejéig, és ilyenek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika egyes országai ma. Azóta viszont más európai országokhoz hasonlóan nálunk is sikerült felszámolni a betegséget, és feleslegessé vált a marhák esetében fél évig tartó, a többi fajnál még rövidebb hatóidejű vakcinák folyamatos beadása. Ez az évtizedek során a kereskedelmi folyamatokban is fontos tényezővé vált: az oltás nélkül elért mentesség piaci előnyt jelent, mivel szerológiai vizsgálattal nehéz megkülönböztetni a fertőzött és az oltott állatokat, ugyanis a vakcina hatására sok esetben hasonló antitestek termelődnek, mint amilyeneket maga a fertőzés vált ki.

Ausztria például már így is betiltotta a marha, a sertés, a juh, a kecske, valamint a vadhúsok importját Magyarországról és Szlovákiából, de a juhtartókat is a legrosszabbkor, a húsvéti beszerzések csúcsán érte a járvány, és a magyar bárányok legnagyobb felvevőpiacának számító Olaszország mellett az arab és a nagy számú muszlim közösséggel rendelkező európai országok sem fogadnak magyar árut. Magyarországot legkorábban a végfertőtlenítés után 30 nappal nyilváníthatják vírusmentesnek, amit jelen állás szerint 3 hónap múlva érhetünk el, így a szabad kereskedelem csak ezután állhat helyre. Ózsvári László, az Állatorvostudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese szerint ha vakcináznánk a fertőzött állatokat, ez fél évre tolódna ki.

A Facebookot ellepő, szó szerint nagy bociszemekkel illusztrált, szentimentális posztok nemcsak azért ironikusak, mert egy olyan intézkedés ellen hadakoznak, amit éppen azért hoztak meg, hogy ne kelljen még több állatnak elpusztulnia (ráadásul a járványügyi levágás nem kevésbé humánus eljárás, mint a vágóhídi kivéreztetés), hanem azért is, mert ha az intézkedések hiánya miatt drágulna a hús és más állati termékek, valószínűleg ugyanezek az emberek tüntetnének kommentben az infláció miatt – amit abban az esetben valószínűleg ugyancsak az ENSZ háttérhatalmi tevékenységei idéznének elő. Sótonyi pénteken meg is köszönte az állatvédőknek, hogy nem keltenek feleslegese pánikot és megértik, hogy most ez a legemberségesebb és a legkevesebb állat szenvedésével járó megoldás – és semmiképpen sem azok a tudományos alapot nélkülöző házi megoldások, mint az ivermektin vagy a klór-dioxid fogyasztása, amik a covid idején is felmerültek, de valójában ugyanolyan mérgezők lehetnek az állatoknak, mint az embereknek.

Ha még mindig maradt kérdés, a Hirek.sk magyarul is közölte a szlovák kormány által közzétett gyűjteményt a betegséggel kapcsolatban feltett leggyakoribb kérdésekről és válaszokról.