Kell-e vajon felelősségre vonástól tartania Matolcsy Györgynek vagy a fiának, miután az Állami Számvevőszék feljelentést tett a jegybanki alapítványok elherdált százmilliárdjai miatt? Ezt találgathatjuk most – az biztos, hogy a nyugati pénzpiacokon szalonképtelenné vált volna Magyarország, ha nem rendeznék a pénz sorsát.

Az alapítvány pénzének forgatói azért arra vigyáztak, hogy papíron nőjön a vagyon, de ez csak azt jelentette, hogy a látszatra ügyeltek. A számvevőszék arról is írt: a Matolcsy-elnökség minden jegybanki ingatlanprojektjénél felmerült a túlárazás gyanúja, a felújítások profitja a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Somlai Bálintnál csapódott le. Somlai erre azt válaszolta, az ÁSZ nem számolt jól.

Matolcsy Ádám

Túry Gergely

Magyarázkodhatott a számvevőszék is: ha a mostani elnöke, Windisch László 2013-2019-ben épp az MNB alelnöke volt, hogy-hogy nem tűnt fel neki semmi? Az ÁSZ mindenkit megnyugtatott: 2019 előtt még több más alapítvány volt, azokat csak Windisch távozásával egy időben vonták össze, egyébként sem az ő feladata volt figyelni az alapítványokra.

Persze azt, hogy nem volt minden kerek az alapítványok körül, csak az nem tudhatta, aki nem olvasott újságokat az elmúlt közel tizenegy évben. Először még épp a HVG írta meg 2014-ben, hogy furcsán megy át a pénz az alapítványokhoz, de az „elvesztette közpénz jellegét” és a „De sikerült?” szállóigét is ennek a történetnek köszönhetjük. És egy csomó jó HVG-címlapot is – mutatjuk a kedvenceinket.

Az MNB új vezetése közben munkához látott. Az, hogy az alapkamatot az eddigi szinten tartotta, egyáltalán nem meglepő. Majd menetrend szerint bemutatták az Inflációs jelentést, és az előrejelzés szerint az infláció és a GDP-növekedés kapcsán is elfelejthetjük azt a számot, amit a kormány a költségvetés megírásakor vállalt, ami azért is különösen szép, mert az idei büdzsét még Varga Mihály Pénzügyminisztériumában írták meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy novemberben már megint nyugdíjkorrekciót fog fizetni a kormány, hogy kompenzálja azt, hogy az év elején csak annyival emelt, amekkora inflációval akkor számolt – jelen állás szerint egy átlagnyugdíj után nagyjából 40 ezer forint jár majd pluszban.

Fazekas István

Az Eurostat pedig közzétette, hogy az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország beragadt az EU-átlag 77 százalékán, szóval a nagy ígéretek, hogy majd 2030-ra elérjük a 90-100 százalékot, megint messzebb kerültek. Az NGM azért elmagyarázta, miért kell máshogy érteni a számokat.

Az MBH Bank az MNB-ügyben is szóba került, az eredetileg megszellőztetett jelentéstervezetből a hivatalos anyag publikálására kikerült a név, hogy melyik bank is adott hitelt az alapítványi vagyont kezelő cégnek. De kinéz még egy fontos történés is: a Bloomberg úgy értesült, hogy a magyar állam eladhatja az MBH-ban meglévő tulajdonrészét, a bank illetékesei pedig állítólag a Citigroup tanácsadóival egyeztetnek.

Túry Gergely

A tőkepiaci szakértőket, akiket megkérdeztünk, nem lepte meg, hogy külföldön keres a kormány befektetőket. Az igazi kihívás így is az lesz, hogy elfeledtessék a potenciális befektetőkkel az MBH kormányhoz közeli kapcsolatait.

A hét képe: világszinten is egyedülálló áruházat adott át az Ikea a soroksári felújítás után

A világ bármelyik újságírója zokogna a boldogságtól, ha egyszer az életben belefutna egy olyan elképesztő sztoriba, mint amihez Jeffrey Goldbergnek volt szerencséje: a The Atlantic főszerkesztője egyszer csak azt vette észre, hogy véletlenül bevették a Signal titkosított chatalkalmazáson egy beszélgetésbe, ahol a fél amerikai kormány minden nemzetbiztonsági és adatvédelmi szabályt megsértve épp a jemeni lázadók elleni támadás részleteit beszéli meg.

Sor az IKEA Soroksári megnyitóján

Veres Viktor

Egy ekkora hibáért bármelyik alsóbb beosztású állami dolgozót kirúgták és bíróság elé állították volna. Úgyhogy most újra megerősítve érezheti magát az igazában az, aki úgy gondolja, hogy az amerikai kormányzat nem valamiféle 5D-s sakkot játszik, hanem Trump lojális dilettánsokat ültet minden fontos posztra. Mi a héten a gazdaságpolitika kapcsán jártuk körbe ugyanezt a kérdést: van valami hatalmas mesterterv, vagy tényleg ennyire ostobák?

Folytatódik a vámháború egyre nehezebben követhető története is, az amerikai elnök most épp 25 százalékos vámot vetett ki minden, az USA-ba bevitt autóra április 2-tól – aztán hogy visszavonja vagy csökkenti-e majd még, azt nála nem lehet tudni. Ez jókora pofon volna a magyar gazdaságnak is, főleg az autóiparunknak. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) pedig elkezdett egy B-terven dolgozni, mert az USA egyelőre semmilyen hozzájárulását nem teljesítette felé. És az amerikaiak ismét bemutattak egy javaslatot arról is, mit lehetne Ukrajnával kezdeni: a tervük szerint totális befolyást szereznének az ukrán gazdaság felett – minimum meglepő volna, ha ez ebben a formában átmenne.

Volt egy nagy vita, hogy hol van a falu lelke, a kocsmában vagy a boltban, végül döntetlent hirdettek – ha ezt egy ellenzéki politikus mondta volna, órákon belül azt visszhangozta volna a kormánypropaganda, micsoda vidékgyalázás történik épp, de nem, az idézet Orbán Viktor rádiószózatából származik. A kisboltok pár milliós támogatása és a kocsmaprogram mellett a templomok felújításáról is szó volt, de a legnagyobb ígéret azért az: a kormány utasítja a bankokat, hogy minden faluba telepítsenek ATM-et.

Veres Viktor

Ez már csak azért is jól sikerült kampányötlet a kormány szempontjából, mert nem az államnak kell majd fizetnie érte, hanem a bankoknak, amelyek az elmúlt években sorra építették le a falusi ATM-eket, annyira nem érte meg ezeket fenntartani. Persze a készpénz nem fog eltűnni kormányzati beavatkozás nélkül sem – erről is beszéltünk az OTP szakértőivel. Arra az Inflációs jelentés is kitért egyébként, hogy még az adókedvezményeket is úgy találták ki, hogy a választás előtt alig terhelje meg a költségvetést, majd legyen a következő kormány baja, hogy honnan talál pénzt.

A foglalkoztatottság nem nagyon nő már, nincs is igazán hova. Úgyhogy ahhoz, hogy pörgessük kicsit a gazdaságot, szükség van külföldiekre is. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója.

Veres Viktor

A közgazdász arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában: sok betanított munkakört fel lehetne ajánlani még szakképzetlen magyar munkavállalóknak, csakhogy az ilyen monoton munkákat ennyi pénzért inkább ázsiaiak végzik. Akikkel viszont nem bánnak túl jól, hiszen még az arab államok is megengedőbbek a vendégmunkásaikkal, mint Magyarország.