MNB-ügy: megremegett a kezük, aztán egy nap alatt meggondolták magukat, és belementek mindenbe

Valami történt 2021. augusztus 9. és 10. között az MNB környékén.

Azok a napok amúgy is mozgalmasak voltak, a jegybank augusztus 4-én mutatta be a páncéltermében őrzött 7500 darab aranyrúdját. Augusztus 8-án 91 éves korában meghalt idősebb Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, a jegybankelnök édesapja. Másnap délben jelent meg a Magyar Nemzetben ifjabb Matolcsy György véleménycikke, amelyben egy új és erős pénzügyi válság eljövetelét vetítette előre.

Ezekkel párhuzamosan azonban egy másik történet is zajlott Matolcsyék körében. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában 5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeket az MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől. Ezzel a döntéssel és annak utóhatásával részletesen foglalkozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, most ennek alapján mutatjuk be ezt a furcsa befektetést.

Több összeférhetetlenség is felmerült

A tranzakció számos összeférhetetlenségi kérdést felvet, első körben azt, hogy az erről szóló döntés idején ugyanaz a Csizmadia Norbert volt a PADME kuratóriumi elnöke, aki az NJAE kuratóriumát is vezette. A két szervezet azonban más szálakon is összefonódik, az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az NJAE felügyelőbizottságában ott ült Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének felesége.

Ez az ötmilliárdos kötvényjegyzés az ÁSZ nemrég kijött jelentése szerint az egyetemi alapítványnak előnytelen volt, ráadásul Csizmadia kettős szerepével az alapítvány saját összeférhetetlenségi előírásait sem tartotta be. Ezt azzal oldották fel, hogy a kuratórium az összeférhetetlenségi szabályt a kötvényvásárlás után egy hónappal, július 20-án hatályon kívül helyezte.

Ekkoriban már szó volt róla, hogy az első, ötmilliárdos tétel után egy jóval nagyobb összegért is vásároljanak ugyanabból a vállalati kötvényből. Ez a döntés persze egyáltalán nem volt magától értetődő, hiszen az egyetemi alapítvány a közel 150 milliárdos vagyonát a magyar államtól kapta, hivatalosan infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb fejlesztésekre.

Az ÁSZ jelentése szerint a döntéshozóknak eszük ágában sem volt a 150 milliárdos vagyont fejlesztésekre költeni, és ehelyett majdnem a teljes összeget be akarták fektetni.

A kötvényjegyzéshez azonban nemcsak az alapítványi kuratórium, de az annak munkáját ellenőrző felügyelőbizottság hozzájárulására is szükség volt. Az öt tagból álló kuratóriumban két MNB-s vezető, egy egyetemi tanár és két fideszes politikus volt. Az utóbbi kettő Gaál József kecskeméti alpolgármester és Lezsák Sándor kiskunfélegyházi fideszes országgyűlési képviselő.

Érdekesebb azonban a háromfős felügyelőbizottság összetétele. Ebben Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester mellett Bíró Attila, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója és Szabó József, a Fornetti valamikori ügyvezetője képviseltették magukat. A polgármester tagsága a kormánypártoknak annyira fontos volt, hogy 2021 áprilisában a később Lex Szemereyné nevet kapó törvénymódosítóval úgy írták át az önkormányzati törvényt, hogy kivették belőle a polgármesterek és egyetemi alapítványi vezetők összeférhetetlenségéről szóló részt. Szemereyné ennek köszönhetően mindkét pozícióját megtarthatta, és meg is tartotta.

Egy nap alatt gondolták meg magukat teljesen

Az első, ötmilliárdos kötvényvásárlás júniusban még csont nélkül átment a kuratóriumon és a felügyelőbizottságon is. A kuratórium ezután helyezte hatályon kívül az összeférhetetlenségi szabályokat, majd döntött egy második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról. Ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek.

Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A polgármesterből és a két cégvezetőből álló felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást.

Határozatuk szerint a kötvényjegyzésről szóló tárgyalás „szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű”. Arról, hogy miért nem tartották időszerűnek az üzletet, az ÁSZ jelentése nem közöl részleteket.

Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke öt nappal később, augusztus 9-én tájékoztatta a kuratóriumot a döntésükről. Hogy itt mi hangzott el, szintén nem tudjuk, Bíró azonban másnap, augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvényjegyzésről. Ebben a körben a felügyelőbizottság már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az augusztus 9. és 10. között eltelt napon tehát valakik meggyőzték a felügyelőbizottságot, hogy mégis időszerű a kötvényvásárlás, ami így nem sokkal később megtörténhetett.

A felügyelőbizottság kétségeit a jelek szerint sikerült végleg eloszlatni. Októberben ugyanis már nem emeltek kifogást az ellen, hogy az alapítvány vagyonából újabb 100 milliárd forintért vegyenek az Optima kötvényeiből.

Az alapítvány ezzel a vagyona több mint 80 százalékát koncentrálta egyetlen típusú befektetésbe, ami egységesen évi 2,5 százalékos kamatot ígért, cserébe azonban elvileg bármikor visszaváltható lett volna. Mint később kiderült, valójában nem volt bármikor visszaváltható, sőt, a befektetett pénz is veszélybe került.

Az Optima ugyanis szinte a teljes pénzt a lengyel GTC SA ingatlanpiaci vállalat részvényeibe fektette, amelyek azóta évről évre egyre kevesebbet érnek. Ez a cég ingatlanok vásárlásával és kiadásával foglalkozik (nem túl sikeresen), amelyeket értelemszerűen nem lehet 8 napon belül kiüríteni és eladni, ha az egyetemi alapítvány esetleg visszakérné a pénzét.

Felmerült, hogy visszaváltsák, mégsem tették meg

A 22,5 milliárd forintos kötvényt leghamarabb fél év után, 2022 februárjában lehetett volna visszaváltani. Az alapítvány ekkor készíttetett is egy független szakértői véleményt, amely felhívta rá a figyelmüket, hogy a teljesen kockázatmentes intézményi állampapírok majdnem kétszer akkora, 4,48-4,95 százalékos éves kamatot fizetnek, mint az Optima részvényei (2,5 százalék). A szakértő azt írta: „Az alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfoliót. Ehhez nem nélkülözhető egy portfolióépítési stratégia kidolgozása és elfogadása, illetve a kötvények esetleges visszaváltása kapcsán a konverzió több lépésben történő megtervezése, mely mindig a várható hosszútávú piaci tendenciák értékelésére épül.”

A független szakértő tehát azt javasolta, hogy az egyetlen befektetés megtartása helyett kezdjenek el egy több befektetésből álló portfóliót építeni, és annak egyik lehetséges elemeként felhozta az Optima-kötvényeknél kisebb kockázattal járó, viszont azoknál akkor magasabb hozamot biztosító intézményi állampapírokat. A szakértői véleményt 2022. március 21-én a közös ülésen tárgyalta az egyetem kuratóriuma és felügyelőbizottsága, a diverzifikációról szóló javaslatot azonban elutasították, és az összes Optima-kötvény megtartásáról döntöttek.

2022 őszén az alapítvány ismét megrendelt egy független szakértői véleményt, amely megint az Optima-kötvények egy részének eladását javasolta. A november 7-én kelt dokumentum szerint „az elmúlt évben jelentősen emelkedő tőkepiaci hozamkörnyezet eredményeképpen a meglévő kötvénybefektetések tartása felülvizsgálandó, mivel a jelenlegi piaci feltételek mellett ezt jócskán meghaladó hozam akár kockázatmentes állampapírokba történő befektetéssel is elérhető.”

A kuratórium következő ülését november 18-án tartották, Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök azonban ekkor nem terjesztette elő a szakértői véleményt. Erről csak a következő, 2023. január 19-i ülésükön tárgyaltak, amikor döntöttek az alapítvány és az egyetem ötéves likviditási tervének előkészítéséről és az Optimával folytatott tárgyalások megkezdéséről.

A kötvények visszaváltását azonban a következő időszakban sem kezdeményezték, egy 2023 szeptemberi kuratóriumi jegyzőkönyv szerint minden más megoldást vizsgáltak, csak a visszaváltást nem.

A felügyelőbizottság ehelyett azt javasolta, hogy „az alapítvány kötvénybefektetése pénzügyi biztonságának megállapíthatósága érdekében kérje be a GTC-ről a szokásos tőzsdei riportokat”. Ez arra utal, hogy ekkor már tisztában voltak vele, hogy a korábban kockázatmentesnek tekintett kötvénybefektetés igazából nem kockázatmentes.

Csizmadia Norbert ugyanekkor ki is mondta, hogy „…a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül…. hiszen mindannyian tudjuk, hogy ingatlanokban van a forrás és ezek bevétele garantálja a kamat kifizethetőségét.” Vagyis az Optima, ami azért adta olyan alacsony kamattal a kötvényeket, mert azokat elvileg bármikor vissza lehetett volna váltani, beismerte, hogy nem tudja bármikor visszaváltani őket.

Részvényekkel és épületekkel adták volna vissza

Ez végül 2024 januárjában vált mindenki előtt nyilvánvalóvá, amikor az egyetemi alapítvány kuratóriuma kezdeményezte a kötvények visszaváltását, azonban a szerződésben szereplő 8 és 90 napos határidő helyett egy évet adott az Optimának a visszafizetésre. Az Optima viszont nem tudta készpénzben (vagyis banki átutalással) visszafizetni a kötvényeket, ezért ajánlatokat kezdett tenni, hogy más eszközökben rendezze a tartozását. A korábbi ajánlatokat nem ismerjük, a legutóbbi, 2025. február 25-it azonban igen. A 444-en már ismertetett verzió szerint az Optima vállalta volna:

• a lengyel tőzsdén jegyzett GTC 20 százalékos részesedésének átadását körülbelül 80 milliárd forint értékben;
• a kecskeméti egyetemi kampusz második ütemének befejezését és átadását 35 milliárd forint értékben;
• 6,65 milliárd forint kifizetését idén május 15-ig;
• és 12 milliárd forint kifizetését 2026. május 15-ig.

Vagyis az ajánlat értelmében a kecskeméti egyetem alapítványa a kölcsönadott 127,5 milliárd forint helyett több épületet, egy kis aprópénzt és lengyel részvényeket kapott volna vissza. Ez utóbbiakkal viszont az a baj, hogy a GTC részvényei az elmúlt években folyamatosan vesztettek értékükből, vagyis benne van, hogy a jövőben még kevesebbet érnek majd.

Az ÁSZ jelentésében azt javasolta Csizmadia Norbert alapítványi elnöknek, hogy a részvények és az épületek elfogadása helyett gondoskodjon a kölcsönadott pénz és a kamatok bankszámlára történő visszafizetéséről. Azt is javasolták, hogy a pénzt az állam eredeti szándékának megfelelően az egyetemi infrastruktúra és az egyetem fejlesztésére költsék.

Az alapítvány az ÁSZ-nak küldött észrevételeiben arra hivatkozik, hogy valójában ezt teszik, csak az infrastruktúrát nem az egyetemi vagyonból építenék fel, hanem inkább annak kamataiból bérelnék. Azt is írják, hogy az ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó GTC 20 százalékos részesedése egyáltalán nem lenne rossz üzlet egy olyan helyzetben, amikor Tudásváros néven éppen több százmilliárdos ingatlanfejlesztésre készülnek.

Azt az ellentmondást persze nem sikerült feloldaniuk, hogy az Optimával elvileg azért szerződtek relatív alacsony, 2,5 százalékkal kamatozó kötvények vásárlásáról, mert ez a befektetés a szerződés szerint teljesen likvid volt, vagyis bármikor vissza lehetett volna váltani. A valóságban azonban egész végig pontosan tudták, hogy a befektetés nem likvid, és ezt később el is ismerték. Az Állami Számvevőszék szerint a kötvények megvásárlásával nem tettek eleget a felelős gazdálkodás szabályainak, amiről itt írtunk bővebben.

A NJEA a Direkt36 ügyet bemutató cikkére reagálva azt írta: az ÁSZ megállapításaival ellentétben „nincs kár, szabálytalanság sem történt”. Szerintük az sem igaz, hogy az alapítvány nem kapja vissza a pénzét, mert „a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható”.

A múlt csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: „A Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet. (…) Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze.”

A kötvényvásárlással kapcsolatban megkerestük az alapítvány titkárságát, Csizmadia Norbertet, Szemereyné Pataki Klaudiát és Bíró Attilát, amennyiben valahonnan érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.