Az EU vészhelyzetre készítené fel a lakosságot, de mit mondanak a magyar prepperek?

Az Európai Unió legújabb ajánlása szerint minden uniós állampolgárnak fel kell készülnie legalább 72 órára elegendő élelemmel és vízzel. Az ajánlás célja, hogy a polgárok önállóan, a közszolgáltatásoktól függetlenül tudjanak átvészelni egy esetleges katasztrófahelyzetet, legyen szó természeti katasztrófáról, politikai feszültségekről vagy más válsághelyzetről. Az EU arra kéri az állampolgárokat, hogy ne csak a személyes szükségleteikre figyeljenek, hanem a közvetlen környezetükre is, így a közösségi összefogás és a szolidaritás szelleme is erősödhet.

Ha Európa háborúba is megy, mi nem fogunk

– mondta Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a vészhelyzeti tartalék felhalmozására reagálva. A kormányfő elmondta, hogy a tagállamoktól azt várják, hogy hajtsák végre, miközben szerinte a magyar háztartásokban, kamrákban 72 óra eleve nem okoz áthidalhatatlan problémát.

Na igen, de mit tegyünk akkor, ha nem 72 órát kell átvészelni a készleteinkből, hanem ennél jóval többet? Egyszerűen vegyünk több konzervet? Vagy egyből már atombunker építésén gondolkozzunk?

Szerencsére nem kell magunktól választ adnunk ezekre a kérdésekre, ugyanis nem meglepő módon vannak, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a vészhelyzetre való felkészülésben: a prepperek, akik között szép számmal találunk magyarokat is, így magyar prepperfórum is létezik, ahol persze már beszédtéma lett az új uniós figyelmeztetés.

Most mit mondjak? Jó reggelt! Mi ezen már túl vagyunk szerintem. Jöhetnek ide nézegetni az EDC topicot is és a többi hasznos témát

– reagálta a hírre a fórum egyik veteránja, aki már 11 évvel ezelőtt regisztrált az oldalra.

A preppert, vagyis az angol prepare (készülni) szóból képzett kifejezést azokra a személyekre szokás használni, akik fantáziáját kifejezetten mozgatják a katasztrófák és vészhelyzetek, ezért folyamatosan készülnek és készen állnak a legrosszabbra. Az a sztereotípia, hogy az összes prepper az atomháborúra, ufóinvázióra vagy a világ végére készül, az csak Hollywoodnak köszönhető, ugyanis a valóságban nagyon sok szintje van a prepperéletnek. Vannak olyanok, akik, ahogyan azt az EU narratívája is előírja, mondjuk csak egy háromnapos áramkimaradásra készülnek, de persze találunk olyan preppert is, aki az ismert civilizáció teljes összeomlása sem érne váratlanul.

Mi most elmerültünk a magyar prepperek fórumaiban és csoportjaiban, hogy megtudjuk, mi a teendő, ha nem csak három napig, hanem annál jóval tovább szeretnénk életben maradni önállóan.

Mit vegyünk a boltban?

• 70 kilogramm tejpor,
• 72 darab borsókonzerv,
• 48 liter kóla,
• 144 zacskó instant ramen,
• 576 energiaszelet,
• 16 kilogramm cukor,
• 4 liter ketchup,
• 3 liter mustár,
• 1,5 liter ranch szósz,
• 16 kilogramm salsa.

Ezeket vette legutóbbi bevásárlása során az egyik magyar prepper, aki már több mint egy évtizede jelen van a fórumon. Ebből jól látszik, hogy a valódi túlélők nem vesznek meg összevissza mindent a boltban, hanem pontosan tudják, mit meddig lehet eltárolni. 70 kilogramm tejpor például 3 évre elegendő a fórumozónak, és a 144 zacskó instant ramennel is ellesz egy jó darabig (bár ennek eltarthatóságáról komoly vita alakult ki a prepperek között), ezzel szemben mondjuk 3 liter mustár nem hangzik ijesztően nagy mennyiségnek.

Ez a bevásárlólista azért alakult így, mert az élelmiszer megfelelő tárolása kulcsfontosságú lépés a felkészülés során. Az Emergency Food Storage & Survival Handbook szerzője, Peggy Layton kiemelte, hogy „a hosszú távú élelmiszer-készletezés nemcsak a túléléshez szükséges, hanem egyfajta biztosítékot is ad a jövőre nézve”, ezért szerinte nemcsak a világvége esetén lesz hasznos a készletünk, hanem akkor is, ha mondjuk elveszítjük a munkánkat. Az író részletesen kifejti, hogy milyen élelmiszereket érdemes beszerezni:

• Konzerv ételek: bab, borsó, zöldségek, gyümölcsök és húskonzerv formájában. Ezek hosszú eltarthatóságúak és könnyen felhasználhatók.
• Szárított élelmiszerek: lencse, rizs, tészta és más száraz alapanyagok, amelyek víz hozzáadásával könnyen elkészíthetők.
• Dehidratált ételek: ezek a termékek könnyen tárolhatók, és víz hozzáadásával gyorsan elkészíthetők. Például dehidratált levesek, zöldségek és gyümölcsök.
• Energiaszeletek: magas kalóriatartalmú snackek, amelyek gyors energialökést adnak, és hosszú ideig tárolhatók.
• Cukor és só: ezek alapvető fűszerek, amelyek nemcsak az íz javítására szolgálnak, hanem tartósítószerként is funkcionálnak.

A Magyar Prepper Fórum tagjai is hangsúlyozzák, hogy az élelmiszerek tárolásánál figyelembe kell venni a család igényeit és ízlését. „A legjobban a tésztát és a konzerv zöldségeket szeretem. Ráadásul a tésztát könnyen variálhatjuk, így sosem unalmas!” – emelte ki egy felhasználó.

Természetesen a fórumon lehet találni számos receptet is a házi készítésű kenyértől kezdve az őzfasírtig, de a tejberizs és a tejbegríz szerelemgyereke, a rizskása elkészítését is megismerhetjük, és találkozhatunk instant krumplipüréből készített ropogtatnivalóval is:

Instant krumplipüré, belekeverve liszt, só, kis ételízesítő és persze nagy adag fokhagyma. Rá két tojás és egy kis tej is mehet bele. Ezt összekevertem, rátettem a sütőpapírra és kilapítottam. 180 fokon 16 perc az egyik oldalán, 16 perc a másikon.

Az élelmiszer mellett a víz tárolása és tisztítása is létfontosságú. A The Prepper’s Water Survival Guide szerzője, Daisy Luther hangsúlyozta, hogy „a víz a legértékesebb erőforrásunk, és soha nem szabad alábecsülnünk a jelentőségét”. Az ő és a fórumozók tanácsai szerint a víz kapcsán ezekre érdemes készülni:

• Víztartályok: vásárolj legalább 2-3 liter vizet naponta, tehát legalább 6-9 liter víz tárolása javasolt három napra. Érdemes víztartályokat beszerezni, amelyek biztonságosan tárolják a vizet.
• Vízszűrők: különböző vízszűrő berendezések, például szűrőbetétek vagy hordozható vízszűrők, amelyek lehetővé teszik a természetes vízforrásokból nyert víz tisztítását.
• Vízkezelő tabletták: ezek segítenek a víz fertőtlenítésében, és könnyen tárolhatók.

A víz és az élelmiszer mellett a megfelelő elsősegélykészlet beszerzése elengedhetetlen a felkészülés során. A The Survival Medicine Handbook szerzői, Joseph Alton és Amy Alton figyelmeztetnek: „Ne hagyd, hogy a sérülések megakadályozzák a túlélésedet!” Az alábbi elemeket érdemes beszerezni az elsősegélykészletbe:

• Kötözőanyagok: steril kötszerek, gézkötések, ragtapaszok.
• Fájdalomcsillapítók: ibuprofén, paracetamol vagy más fájdalomcsillapítók.
• Antiszeptikus szerek: alkoholos törlőkendők, jódoldatok vagy más fertőtlenítők.
• Sebtapaszok: különböző méretű sebtapaszok, amelyek különböző sebek kezelésére alkalmasak.
• Alapvető orvosi eszközök: hőmérő, olló, csipesz, gumikesztyű.

A bevásárlás nem elég

Attól függően, hogy mire szeretnénk felkészülni, változhat, hogy a bevásárláson túl milyen teendőink vannak. A preppercsoportokban kalandozva találkoztunk olyanokkal, akik csoportba gyűlve egy ingatlant készítenek fel a túlélésre kamerákkal és aggregátorokkal, mások fegyvereket szereznek be, és önvédelmi órákra járnak, azonban nagyon kevés magyar prepper készül valóban a világ végére.

A fórumon látható szavazás szerint a magyar prepperek nagyjából:

• 27 százaléka gazdasági csődre számít,
• 20 százaléka a bűnözés elszaporodására és a közbiztonság megszűnésére készül,
• 18 százaléka csak el akar szakadni a társadalomtól,
• 15 százaléka háborúra készül,
• 15 százaléka természeti katasztrófára számít,
• 3 százaléka több hónapon keresztül tartó munkanélküliségre szeretne betárazni,
• 2 százalék pedig a világvégét várja.

A The Disaster Preparedness Handbook című könyv szerzője, Arthur T. Bradley szerint aki igazán hosszú távra tervez, annak a felkészülés nemcsak a fizikai szükségletekről szól, hanem a mentális és érzelmi jólétről is. Nem véletlen, hogy a magyar fórumozók is létrehoztak saját maguk számára egy külön hittel és mentális egyensúllyal foglalkozó aloldalt, de a magyar prepperek beszélgetnek egymással filmekről, könyvekről, családról és minden másról is.

A prepperek tapasztalata azt mutatja, hogy a túléléshez nem csak fizikai eszközökre van szükség, mivel a legnagyobb kihívás nem csupán a környezet, hanem saját magunk legyőzése. A kérdés tehát nem az, hogy mi történhet, hanem hogy mi mindent vagyunk hajlandóak megtenni azért, hogy a legrosszabb pillanatokban is talpon maradjunk.

(Borítókép: Daniel Lozano Gonzalez  / Getty Images)