promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Franciaországban rejtegették a magyar történelem sosem ismert szeletét, országos szenzáció

Franciaországban rejtegették a magyar történelem sosem ismert szeletét, országos szenzáció

Borítókép:  Fortepan / Göcseji Múzeum / Morandini-Schlemmer hagyaték
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc

Egy apró részlet alapján sikerült beazonosítani a helyszínt.

Nincs még 200 éve annak, hogy az emberiség felfedezte a valóságnak teljesen megfelelő ábrázolásmódot, a fényképezést. Azóta tudjuk, hová jutottunk, ma már a zsebünkből előkapva is bármit meg tudunk örökíteni, ám Joseph Nicéphore Niépce-nek 1827-ben még 8 órán keresztül tartott egyetlen exponálás, amivel a dolgozószobájából való kilátást fényképezte le.

Innen még 12 évre volt szükség, mire a dagerrotípiát megismertették a világgal, ami viharos gyorsasággal kezdett terjedni. Így lehet fotónk Petőfi Sándorról, ami a magyar történelem egyik legfontosabb képi öröksége, de nem az egyetlen, sőt, néhány éve egészen Franciaországig kellett menni egy Magyarországot ábrázoló, szintén 1840-es években készült dagerrotípiáig.

Ez volt az első ilyen fénykép Magyarországról

A képen egy korabeli piactér látható, emberekkel, szekerekkel, állatokkal, a legnagyobb különlegessége hogy ez volt az első ismert városkép, amit hazánkban rögzítettek. Mivel meglehetősen jó állapotban maradt fenn a 8,1×10,7 centiméteres képlemez, ezért a bal felső részén található cégér felirata is felismerhető maradt rajta.

Anisits Pál vegyeskereskedése

Ez vezette nyomra a kutatókat, és végül sikerült is megállapítani, hogy szóban forgó üzlet Zalaegerszegen létezett. Mint kiderült, a kereskedő Baján született, végül pedig 1843-ban nyitotta meg első üzletét a Nyugat-Dunántúlon.

A fotós kiléte ugyanakkor ismeretlen maradt, Fisli Éva és Kulcsár Bálint kutatásai alapján annyit azért tudni, hogy az egykori Arany Bárány fogadó ablakából készült. Különlegessége pedig, hogy bár a korabeli dagerrotípiák általában műteremben készültek, beállított kompozíciók alapján, ez egy hétköznapi utcarészlet.

A másik érdekesség, hogy a dagerrotípia a Francia Fotográfiai Társaság gyűjteményéből került elő még 2019-ben. Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa egy párizsi archívumban találta meg a rézlemezt és az arról készült digitális nagyítást.

Forrás: Múlt-kor, Index