Sokan hisznek benne, hogy ott van az élet.
Az, hogy mi van a világunkon túl, odafenn, a csillagok között, bizony mindig is izgatta az emberiség fantáziáját. Már az ősember is figyelte a csillagok mozgását, és különféle következtetéseket próbáltak levonni belőlük. Az ókorban már volt csillagászat is, és bizony számos olyan dologra rájöttek, amelyek a modern csillagászat alapjául szolgálnak. Korábban az isteneket, a teremtőket keresték odafenn, az égi ismeretlenben, manapság azonban más a fő célkitűzés. Az ember, a tudósok, a csillagászok elsősorban azért vizsgálják a messzi bolygókat, mert életet kívánnak találni. Egyfelől azért, hogy ezáltal jobban megérthessük a magunk életét és működését, az emberi civilizáció kialakulásának rendszerben betöltött helyét, másfelől pedig előbb-utóbb új otthont is kell találnunk. Nem titok, hogy egyetlen bolygó sem élhet örökké. A Föld is el fog pusztulni, előtte azonban lakhatatlanná válik. Mire eljön ez az időszak, addigra a tudósok meg szeretnék találni azokat a potenciális bolygókat, ahová költözni lehet, illetve ki kívánják fejleszteni a módszert, amellyel az emberiség átköltözhet. Ennek fontos lépéséhez járul most hozzá Anglia.
Az Európai Űrügynökség kifejlesztette az ExoMars roverjét, amely fontos eszköz a Mars kutatásához. Eredetileg Oroszországgal szerződtek volna, ők építhették volna meg és üzemeltethették volna, a háború miatt azonban végül Anglia kapta meg a jogokat. Anglia tehát gőzerővel áll neki az ExoMars megépítésének, amelynek költsége nagyjából 480 milliárd forint. Amikor elkészül, a NASA segítségével szállítják a Marsra, hogy ott kutatásokat végezzen. A tervek szerint 2030-ra érkezik meg a vörös bolygóra, és nagyjából kétméteres hengereket kell, hogy kifúrjon a Mars talajából anyaggyűjtés céljából. Ezeket az anyagokat megvizsgálják, hogy bizonyítékot szerezzenek, hogy volt ott korábban élet.
Az eszköz a Rosalind Frank nevet kapja, amelytől az egész világ sokat remél - írja a The Sun.