Drámai jóslat érkezett a nyári időjárásról: nagyon fájdalmasan érintheti Magyarországot

Rekordmeleg és száraz volt az elmúlt tél

Az egyre súlyosbodó globális éghajlatváltozás miatt sajnos már hozzászokhattunk, hogy évről évre, vagy akár hónapról hónapra hőmérsékleti rekordokról számolnak be a klímahelyzetről szóló jelentések. Ez nem volt másként az elmúlt téli hónapok (december, január és február) során sem.

Ahogy azt mi is megírtuk, az idei január volt minden idők legmelegebbike, 13,23 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklettel, amely mintegy 1,75 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti idők átlagánál. Ezt követően 2025 februárja a valaha mért harmadik legmelegebb volt. Mindezen jelentések előtt pedig, a

2024 volt az első olyan év, amikor a hőmérséklet meghaladta a párizsi klímaegyezményben kritikus szintként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet.

Ha a teljes elmúlt tél időjárását nézzük, a Copernicus Climate Change Service (C3S) jelentése alapján szinte a Föld nagy részén magasabb volt a felszíni hőmérséklet az átlagosnál. Mindez pedig annak ellenére következett be, hogy egy globális éghajlati jelenségnek éppen hűtenie kellett volna a bolygót.

A térképen is megfigyelhető, a Csendes-óceán középső régiójában húzódó, alacsonyabb hőmérsékletű sáv egy időszakosan kialakuló időjárási tényezőnek, az ENSO (teljes nevén El Niño–déli oszcilláció) hideg fázisának tudható be, amely képes befolyásolni a klímát a Földön.

A La Niña fázisként elnevezett időszakban a Föld északi féltekén általánosságban a megszokottnál alacsonyabb hőmérséklet szokott uralkodni. Bár az adatok alapján az idén kibontakozott La Niña relatíve gyengének mondható, a térképen látható, hogy az Egyesült Államok keleti és középső területein az átlagosnál hidegebb téli időjárást hozott. Az európai kontinensre ennek a klímajelenségnek általában mérsékelt hatása van;

az elmúlt télen láthatóan még a La Niña hatásával együtt is melegebb volt a kontinensen, a korábbi évtizedek átlagánál.

Az előrejelzések szerint nagy esély van rá, hogy idén tavasszal az ENSO visszaáll a semleges állapotba, így egy ideig nem befolyásolja majd a földi klímát.

A C3S folyamatosan monitorozza a sarki jégsapkák kiterjedését is. Annak ellenére, hogy 2025 februárja nem a legmelegebb volt a történelemben, a jégsapkák szintje mégis történelmi mélypontra süllyedt a korábbi évek februári értékeihez képest.

Az elmúlt 30 év mediánjától pedig szemmel láthatóan jelentősen elmarad.

Ahogy azt Magyarországon mindannyian érezhettük, kevés havazást hozott az elmúlt tél, az alábbi térkép pedig jól mutatja, hogy az évszak egész Európában szárazabb volt a korábbi évtizedek átlagánál. Az adatok alapján Kelet-Közép-Európa egyes részein a talajvíz szintje az átlagnál alacsonyabb volt a tél folyamán. Ezzel összefüggésben hazánkban az Országos Vízügyi Főigazgatóság a napokban arra figyelmeztetett, hogy

a téli csapadék hiányában a talajvízkészletek nem tudtak rendesen feltöltődni az elmúlt hónapokban, így komoly aszályokra lehet számítani Magyarországon.

Az aszályhelyzetet a hosszú távú előrejelzések adatai szerint a nyári szárazságok is súlyosbíthatják majd az elkövetkező hónapokban.

A megszokottnál melegebblehet a nyár eleje Kelet-Európában

A Severe Weather Europe meteorológiai szakblog elemzői rendszeresen közzéteszik a hosszú távú előrejelző modellek adatait, amelyek jó támpontot jelentenek az elkövetkező hónapok időjárási trendjeinek megismeréséhez. Arra ugyanakkor a szakemberek mindig felhívják a figyelmet, hogy a hosszú távú előrejelzések képesek betekintést nyújtani az elkövetkező hónapok várható időjárásába, viszont a bolygó klímáját komplex, globális folyamatok (mint például a már említett La Niña, vagy a sarki légörvény) is befolyásolják, amelyeket nagyon nehéz pontosan megjósolni.

A portál által közzétett nyári időjárási predikciókban először a tavasz végét és a nyár elejét (április-június) vették górcső alá. Az erre az időszakra előrejelzett Nyugat- és Északnyugat-Európa feletti alacsony nyomású területek következtében nedves légtömegek érkezhetnek majd a Földközi-tenger felől. Ennek eredményeképpen,

a kontinens nagy részén a megszokottnál nagyobb mennyiségű csapadék várható majd,

míg a dél-keleti területeken a nyomásmintázatok szárazabb időt vetítenek előre.Összességében, a Severe Weather szerint az idei tavasz-nyár átmenet meglehetősen élénk lesz Európa-szerte, a nyár közepére-végére pedig stabilabb körülmények jöhetnek.

Júniusi előrejelzések

Az elemzés a nyári hónapok várható időjárását (június, július és augusztus) az ECMWF hosszú távú előrejelzésére támaszkodva vizsgálta, ugyanis megbízhatóság tekintetében ez a modell tekinthető az egyik legjobbnak.

Júniusban, egy Észak-Nyugat Európa felett kibontakozó alacsonyabb nyomású terület miatt Közép-Európában magasabb hőmérséklet és nedves légtömegek várhatóak, amely az elemzők szerint instabil körülményeket idézhet elő a régióban.

A felszíni hőmérséklet tekintetében júniusban

a kontinens nagy részén a szokásosnál melegebb időjárást várható.

A korábbi évtizedek átlagától való legnagyobb eltérés Kelet-Közép-, Délkelet- és Észak-Európa felé jósolják.

Júliusi előrejelzés

A nyár legmelegebb hónapjában, júliusban Észak-Európában és az Észak-Atlanti térségben kialakuló alacsony nyomású területek lesznek jellemzőek. Ennélfogva az elemzés szerint a kontinens középső régióiban magasabb nyomású légtömegek rekedhetnek meg, amelyek hosszabb ideig tartó, meleg, száraz időt eredményezhetnek. Az alábbi térképen látható, hogy

az előrejelzés szerint ekkor többek között Magyarországon is az átlagnál magasabb hőmérséklet várható majd.

A nyomásmintázatok miatt kialakuló blokkoló magasnyomás (blocking high) miatt nem csak a meleg légtömegek rekednek meg Közép-Kelet Európában; a jelenség miatt tartósan szárazabb időre is lehet készülni, az elemzés szerint pedig

magasabb lesz a hőhullámok kockázata az átlagnál.

Augusztusi előrejelzés

Augusztusban az ECMWF előrejelzése alapján szintén az északi régiókban fordulnak elő magasabb légnyomású területek. Az elemzés szerint a hőmérséklet-előrejelzést tekintve a kontinens nagy részén a szokásosnál melegebb idő várható a nyár utolsó hónapjában is. A legnagyobb átlagostól való eltérés Közép- és Észak-Európában mutatkozik majd, ahol a blokkoló magasnyomás alatt erős meleg légtömeg terjedhet. Ennélfogva, a hőhullámok kialakulásának esélye augusztusban is magas lesz. Az alábbi térképen látható, hogy

a modell a kelet-közép európai régióban éppen Magyarországra jósolja a legmagasabb átlaghőmérséklettől való eltérést.

Csapadék tekintetében a nyár vége is kifejezetten száraznak mutatkozik. A magas nyomású zóna alatt Közép-Európában kiterjedt területeken - köztük Magyarországon is - a szokásosnál szárazabb időjárás várható.

Összességében különösen meleg és száraz időjárás vár ránk az idei nyáron

A Severe Weather csapata a kanadai Cansip előrejelző-modell adatait is megvizsgálta. Összességében mindkét előrejelzés hasonló mintát mutat,

2025 nyarának második felében a kontinens jelentős részén, köztük magyarországon is aszályok és hőhullámok várhatóak.

Figyelembe véve az előrejelzést, valamint a korábban is taglalt, különösen kevés téli csapadékot, és a talajvízszint jelenleg is meglehetősen alacsony szintjét, elmondható, hogy

kritikus szárazság jöhet hazánkban a legmelegebb évszakban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio