Az utóbbi bő évtizedben valóságos kultusz alakult ki akörül, hogy a Simpson család időről időre telibetrafálja a jövőt. És ez cseppet sem alaptalan, mert bár akad példa bőven erőltetett belemagyarázásokra is, tényleg zavarbaejtően sokszor előfordult, hogy a sorozat egy-egy kiragadott, a történet szempontjából nem is mindig fontos jelenete évekkel később visszaköszönt a valóságban.
Mivel cikkünknek nem ez a fő témája, csak pár példa a teljesség igénye nélkül azon eseményekről, amelyeket az emberek látni (véltek) évekkel korábban a sorozat epizódjaiban:
- 9/11.
- Bengt R Holmstrom finn közgazdász Nobel-díja.
- A pandémia, amit egy keletről érkező vírus okoz.
- Lady Gaga performansza a Super Bowl halftime show-jában.
- A 20th Century Fox felvásárlása a Disney által.
- Egy bizonyos Pappa Pia című film.
- A Trónok Harca ikonikus csatajelenete.
- A QAnon Sámán és a Capitolium ostroma.
- És természetesen Donald Trump elnöki kandidálása.
Hajmeresztő felsorolás, bár leginkább csak arról lehet szó, hogy a sorozat készítőinek igen élénk a fantáziája. Csakúgy, mint az alább kifejtendő elmélet híveinek. Az interneten az utóbbi időben (de már a megelőző években is) népszerű a teória, miszerint egy Elon Muskhoz fogható figura körvonalai is megjelentek a popkultúrában – közel hetven évvel ezelőtt, azaz jóval a Simpson család indulását megelőzően. Méghozzá egy James Bond-főgonosz képében.
Istenkomplexusos, űrkutató vállalkozó, aki titokban még náci is
Ha már szóba került a Trónok Harca, Elon Musk olyan most a Trump-adminisztrációban, mint a Király Segítője: úgy lehet a birodalom egyik leghatalmasabb embere, hogy senki nem választotta meg, nincs semmilyen demokratikus felhatalmazása, a hatalmát gyakorlatilag annak köszönheti, hogy az „uralkodó” maga mellé emelte, hogy segítsen a kormányzásban. A valóságban azonban mintha inkább az ő kezében lenne a gyeplő: ott azért nem tartunk, hogy élet-halál ura legyen, de közigazgatási dolgozók ezreinek egzisztenciája felett ítélkezik, bőszen suttog az elnök fülébe, az pedig már ténylegesen megtörtént, hogy véletlenül leállította az ebola megelőzésére létrehozott programok finanszírozását (miközben Ugandában járvány tombolt). Ezt később ő maga ismerte el nevetve a Fehér Házban.
A közvélemény tágra nyílt szemekkel követi Musk közéleti szerepvállalását, ami akkor vett látványos fordulatot, amikor Trump beiktatási ceremóniáján náci karlendítésre nagyon hasonlító mozdulatokat tett a fél világ szeme láttára. A dél-afrikai származású vállalkozó később tagadta ugyan, hogy a mozdulata felidézte volna a vészkorszakot, ám a kommunikációjában rendre visszaköszön határtalan szimpátiája a szélsőjobboldali politikai erőkkel, legyen szó akár a német AfD-ről vagy épp a spanyol Voxról. Musk kritikusai közül sokan a nácizmus modernkori képviselőjének tartják a vállalkozót, és figyelemre méltó, hogy az üzletember nem igazán igyekszik kikérni magának ezeket a vádakat.
Elon Musk jelenleg a világ leggazdagabb embere, techóriások tulajdonosa: többek között övé a Tesla, az X (eredeti nevén Twitter), de tett lépéseket afelé, hogy a TikTok-ot is megkaparintsa. És hozzá köthető a SpaceX, a világ legnagyobb magánűrkutató-vállalata, amivel Musk nem titkolt célja a világűr meghódítása.
Most pedig ugorjunk vissza az időben hetven évet, és nézzük meg,
