Pető Attila az Erdő Péter elleni panaszról: Közöm sincsen ehhez a beadványhoz

Gégény István, a Szemlélek Alapítvány elnöke és Pető Attila gyermekvédelmi aktivista volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége annak apropóján, hogy nemzetközi áldozatvédő szervezetek csütörtökön azzal vádoltak meg hat bíborost, köztük Erdő Pétert, hogy eltussolták a szexuális visszaéléseket a katolikus egyházban.

A panaszokat két szervezet, az egyházi személyek által elkövetett bántalmazások túlélő áldozatainak hálózata (Survivors Network of those Abused by Priests, SNAP), valamint a szintén egyházi visszaélésekkel foglalkozó Nate’s Mission nyújtotta be. A SNAP – amely korábban Benedek pápát is fel akarta jelenteni a hágai bíróságnál, sőt információink szerint Ferenc pápát is beperelték – Erdő Péter esetében annak a kivizsgálását kéri, hogy történt-e hatalommal való visszaélés – mondta Gégény István.

„Közöm sincsen ehhez a beadványhoz”

Erdő Péter bíborossal kapcsolatban Pető Attila ügyére hivatkoztak, akinek gyermekként kellett elszenvednie egy pap közeledését, amelyet a vád szerint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nem jól kezelt. A panaszban úgy fogalmaztak, hogy „Erdő Péter magatartása minden bizonnyal ártott a kiszolgáltatottaknak, és botrányt okozott”, de sem Pető Attilát, sem az egyházmegyét nem keresték meg az esettel kapcsolatban, miközben az ügyben még 2016-ban maga az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye járt el.

Pető Attila ezt problémásnak nevezte pénteken közösségi oldalán, valamint az ATV stúdiójában is.

Azt is mondhatnám, hogy közöm sincsen ehhez a beadványhoz

– jelentette ki, megjegyezve, hogy bár már 2003-ban jelezte a zaklatást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye akkori általános helynökének, Udvardy György jelenlegi veszprémi érseknek, akkor azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet.

Az elkövető a „legszigorúbb büntetést kapta”

Zsuffa Tünde, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy hivatalos bejelentés 2015 nyarán érkezett, amelyet követően azonnal megkezdődött a kivizsgálás, az érintett papot felmentették és eltiltották, majd 2016 júniusában a főegyházmegye kérte a pap laicizálását – azaz végleges kizárását a papi rendből –, aki, mint a szóvivő fogalmazott,

a legszigorúbb büntetést kapta úgy is, hogy a világi hatóságok nem ítélték őt végül el.

Pető Attila nehezményezte, hogy a vizsgálatról záródokumentumot nem kapott, sőt 2019-ben az esztergomi érsekség két vezetője, az ügyben eljáró Süllei László és az azóta elhunyt Snell György segédpüspök fel is jelentette zaklatás miatt, amely perben a bíróság Pető Attilát bűnösnek találta.

Pető Attila úgy látja, hogy a 2003-as és a 2015-ös meghallgatás között csak az lehetett a különbség, hogy 2003-ban egy pap hallgatta meg, 2015-ben már kettő, de elismerte, hogy jegyzőkönyvet csak utóbbinál írtak. Leszögezte, hogy nem Pető-ügyről van szó, mert a papnak szavai szerint 15-20 áldozata volt 13 év alatt, és ez a kivizsgálás módja miatt az egyház felelőssége is.

Elő-pápacasting indulhatott az akcióval

Gégény Attila elmondta, hogy a Szentszékhez benyújtott levél Erdő Péter esetében annak a kivizsgálását kéri, hogy amit a bíboros Pető Attila ügyében „tett és nem tett”, összességében felveti-e a hatalommal való visszaélés gyanúját, alkalmas-e a társadalom tagjainak megbotránkoztatására.

Az, hogy egy nehéz helyzetben és súlyos egészségügyi állapotban lévő pápa állapotát kihasználja egy szervezet arra, hogy egy elő-pápacastingba beleviszi ezt az egész gyerekvédelmi ügyet, nekem az a meggyőződésem, hogy nem igazán szerencsés

– fogalmazott a Szemlélek Alapítvány elnöke, megjegyezve, hogy bár a Vatikán még nem reagált, de az ügynek mindenképpen lesz folytatása.