Ismerősei ma is értetlenül állnak az egykori jegybankelnök rejtélyes halála előtt

2012. május 7-én, hétfőn kora reggel talált rá Bartha Ferenc egykori jegybankelnök holttestére tihanyi nyaralójának dolgozószobájában a bejárónő. „Bartha úr a szobában ült egy székben. Azt hittem, rosszul van, eszembe sem jutott, hogy halott. Odamentem, megráztam, de sajnos nem reagált” – elevenítette fel a történteket a régóta a birtokon dolgozó Zsuzsa. Az üzletemberen nem látta, hogy fegyverrel végzett volna magával, semmi arra utaló nyomot nem vett észre a férfi testén. Csak később, a híradásokból értesült, hogy feltehetően öngyilkos lett. Mint mondta, soha semmilyen fegyvert nem látott a házban, sem Bartha Ferenc, sem más kezében. A bejárónő cáfolta azt a feltételezést is, hogy az egykori bankvezér gyógyíthatatlan beteg lett volna, szerinte nagyon is egészséges volt, mi több, már előre készültek a három hónappal később esedékes, augusztus 6-i születésnapjának a megünneplésére.

Kizárták az idegenkezűséget

A rendőrség lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés miatt is vizsgálatot folytat Bartha Ferenc öngyilkosságával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás mellett – közölte május 11-én a helyi lap érdeklődésére a megyei főkapitányság sajtóreferense, aki megjegyezte, hogy ez az eljárás a fegyverrel elkövetett öngyilkosságoknál rutinfeladatnak számít, a vizsgálat lezárta után lehet csak megmondani, hogy engedéllyel tartotta-e a fegyverét, vagy sem. Az eljárást, bármilyen végeredménye is lesz, a jogszabályok szerint megszüntetik az elkövető halála miatt.

Egy olyan lőfegyverrel, amelyről még az ott dolgozók sem tudtak. Nem beszélve arról, hogy a vasárnap éjjel eldördült lövést senki sem hallotta, pedig a házban több rokon tartózkodott, köztük Bartha egyik gyermeke és sógora. Sokan azt is gyanúsnak tartották, hogy az ismerősei által rendkívül szívélyesnek, családbarátnak tartott üzletember még búcsúlevelet sem hagyott hátra, amelyben magyarázatot adott volna arra, miért vetett véget az életének.

Bujtor István legjobb barátja

Bartha imádta a Balatont, a vitorlázást, Tihanyt pedig második otthonának tartotta. A vitorlázás hozta össze a tó másik nagy szerelmesével, Bujtor Istvánnal, akivel nagyon jó barátok lettek. A színésszel gyakran ültek ki a csodálatos panorámájú teraszra borozgatni, jóízűeket beszélgetni. Bujtor 2009 őszén bekövetkezett halála megviselte a bankárt, ezzel együtt senki sem lepődött meg azon, hogy 2012. május 6-án, vasárnap is ő nyitotta meg a Bujtor István-emlékkiállítást Tihanyban. A résztvevők szerint Bartha szép beszédben emlékezett meg barátjáról, és utána többekkel is kedélyesen szót váltott. Ehhez képest másnap reggel holtan találták.

Az emlékkiállításon jelen volt Bujtor testvére, Frenreisz Károly is, aki elmondta, hogy bár hamarabb eljött, mint a többiek, de Barthán semmi különöset nem vett észre. „Mikor értesültem a hírről, másokat is kérdeztem, de mindenki döbbenten állt a történtek előtt” – nyilatkozta a zenész.

A Magyar Nemzeti Bank élén

Bartha Ferenc 1943-ban született Budapesten, és a Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi szakán szerzett diplomát. 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa lett, majd 1970 és 1980 között a külkereskedelmi tárca valuta-, ár- és pénzügyi főosztályának helyettes vezetőjeként dolgozott. 1980-tól 1987-ig a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságát vezette, 1987-ben nevezték ki a Kereskedelmi Minisztérium államtitkárává.

A rendszerváltozás után a versenyszférában helyezkedett el. Előbb egy francia tulajdonú bank vezetője lett, aztán saját pénzügyi tanácsadó céget alapított. A Horn-kormány idején az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának elnökeként és privatizációs kormánybiztosként részt vett az állami vagyon privatizálásában. Másfél év után azonban a HungarHotels szállodalánc privatizációja körüli viták miatt távozott kormányzati megbízatásaiból.

Az 1990-es évek második felétől Demján Sándor cégbirodalmában, a TriGránit Fejlesztési Részvénytársaságban jutott magas beosztásokhoz, miközben több meghatározó magyarországi bank és nagyvállalat igazgatóságának is tagja volt.

Az oroszországi kaland

Ismerősei szerint a halála előtti években korántsem alakult felhőtlenül a kapcsolata a TriGránit vezérével, Demján Sándorral. Azt mondják, hogy az elhidegülés hátterében a cégbirodalom egyik oroszországi vállalkozása állt. 2008 októberében ugyanis a TriGránit – a Gazprombank kivásárlásával – mintegy 200 millió eurós befektetéssel beszállt az Orglot orosz lottócégbe. Az ügylet nagyszabásúnak indult, hiszen azzal a céllal vágtak bele, hogy megdolgozzák a több mint 140 millió lakosú Oroszország szerencsejáték-piacát, méghozzá az orosz állammal közösen. Bár Demjánt sokan óvták a befektetéstől, ő egy „mit csináljak a pénzemmel, béleljem ki vele a koporsómat?” válasszal legyintett a kritikára.

Az üzlet nem is alakult úgy, ahogyan elképzelték, kezdetektől fogva nagy veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az oroszországi kalandra vezethető vissza az a konteó is, amely szerint Barthát orosz bérgyilkos lőtte le, aki profi módon öngyilkosságnak állította be a cselekményt. Ezt az elméletet azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

„Nehezen viselte az öregedést”

Nem kis feltűnést keltett, hogy a bankár halála után Demján meglepő nyilatkozatot adott az MTI-nek. A TriGránit tulajdonosa arra a kérdésre, mi vezetett a tragédiához, ezt válaszolta: Bartha Ferenc nehezen viselte az öregedést és az azzal járó változást, súlyosan depressziós és zárkózott volt, és ezek a tényezők vezethettek oda, hogy önkezűleg vetett véget életének.

Minden ember másképp reagál az öregedésre, ő ezt a módot választotta, és ezt tiszteletben kell tartani. Azt a fantasztikus teljesítményt, amelyet életében elért, semmi sem homályosíthatja el, az emberekért nagyon sokat tett, és ezért mindenki csak hálás lehet neki

– jelentette ki a nagyvállalkozó.

Bartha Ferencet 2012. május 18-án búcsúztatták el a maglódi temetőben. A Bors beszámolója szerint az egybegyűltek ott is halálának okát találgatták, sokan értetlenül álltak a történtek előtt. A szertartáson Demján Sándor és Békesi László is beszédet mondott. A volt pénzügyminiszter a sok emlék felidézése mellett vádolta az álbarátokat és a politikában tevékenykedőket is, akik szerinte mind tehetnek Bartha haláláról.