Egyre kevésbé népszerű a bizonyos körök által műszaki és üzleti, sőt, politikai zseninek tartott Elon Musk, és ezt – valljuk meg – csakis saját magának, sőt, a MAGA-nak köszönheti. Azonban a népszerűtlensége az üzleti tevékenységére is nagyon komoly hatást gyakorol, és ez már ritkább dolog – ezt, vagyis a Tesla-jelenséget írja le a The Insider tanulmánya.
(Képünk illusztráció)
Vagyis inkább az üzleti sikernek nevezhető Tesla bukását, ideológiai okokból. A cég eladásai Európában január-februárban a felére estek vissza, míg a többi elektromos autó iránti kereslet több mint negyedével nőtt – közölte az Acea iparági szövetség. A világ egykor legsikeresebb elektromosautó-gyártója mély válságban van. A Tesla piaci értéke 700 milliárd dollárral esett a decemberi csúcs óta, a kulcsfontosságú piacokon az eladások száma zuhant, és azok, akiknek már van ilyen autójuk, a márkát szégyellve takargatják a logót. A Tesla korábban az innováció, a környezetvédelem és a progresszív értékek szimbóluma volt. Most Musk egészen más eszméket vall, és nehéz lesz eladni egy elektromos autót az új közönségének. Ennek eredményeképpen a Tesla teret veszít, és piaci stratégiája hatástalanná válik. A kínai gyártók viszont megragadják a lehetőséget, és hosszú időre átvehetik a világelsőséget.
Bukás egy terjeszkedő piacon
A Tesla problémái nem tipikusak: a globális elektromosautó-piac többi része folyamatos növekedést mutat. 2024-ben 17 millió elektromos autót adtak el a világon minden ötödik megvásárolt autó elektromos volt. Az előrejelzések szerint 2035-re az elektromos autók aránya elérheti a 70 százalékot. Világszerte mintegy 600 elektromos autótípus létezik, 2028-ra pedig 1000 várható.
A kereslet növekedését a környezetbarát közlekedés kormányzati támogatása és a belső égésű motorral hajtott autók megavárosokba való belépésének korlátozása ösztönzi. Norvégiában a 2024-ben eladott autók 95 százaléka elektromos vagy hibrid, Svédországban 60 százalék, Hollandiában 30 százalék, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 25 százalék, az Egyesült Államokban pedig először haladja meg a 20 százalékot.
Kína az elektromos járművek legnagyobb vásárlója és a globális eladások 60 százalékát biztosítja. Ezt követi Európa (25 százalék) és az USA (10 százalék).
A verseny ezen a növekvő piacon várhatóan fokozódni fog. A kínai gyártók, a BYD, a Nio és az XPeng aktívan bővítik külföldi jelenlétüket. Az európai autógyárak – BMW, Mercedes-Benz, Volkswagen, Renault, Stellantis – növelik beruházásaikat és új modelleket dobnak piacra.
A Tesla Európában is hagyományosan nagy népszerűségnek örvendett, hála az állami támogatásoknak. De amióta a cég tulajdonosa, Elon Musk közel került Donald Trumphoz és nyilvánosan támogatja a szélsőjobboldali politikusokat Európában, a fogyasztók és a befektetők a pénzükkel szavaznak. A Tesla európai eladásai 2024-ben 10,4 százalékkal csökkentek, csak 328 ezer jármű kelt el. Trump amerikai elnökké választása és Musk fokozódó politikai tevékenységének hatására a csökkenés üteme felgyorsult: 2024 első negyedévében még „csak” 8 százalékos volt a visszaesés, 2025 januárjában viszont már 45 százalékos.
Miután évekig uralta a globális elektromosautó-piacot, a Tesla először 2024-ben engedte át a vezetést fő versenytársának, a kínai BYD-nek. A Tesla 1 773 443 elektromos autót gyártott, míg a kínai konszern 1 777 965-öt. A Tesla eladásai is visszaestek az előző évhez képest: Musk cége 1 789 226 elektromos autót adott el, szemben a 2023-as 1 808 581-gyel. A részvények veszítenek értékükből: a Tesla kapitalizációja a 2024. év végi 1,4 billió dollárról e cikk megjelenésének idejére 895 milliárd dollárra csökkent. Piaci részesedése Európában, ahol elektromos autói az elmúlt évtizedben hagyományosan domináltak, csökken.
Az Egyesült Államokban a Tesla 49%-os piaci részesedéssel (634 ezer eladott autó) megtartotta vezető pozícióját, de az eladások ott is csökkennek, és a versenytársak, mint a General Motors, a Ford, a Hyundai és a Kia aktívan bővítik az elektromos modellek kínálatát, melyeket a tömegfogyasztóknak kínálnak. A Tesla kínálata öt típusra korlátozódik: Model S, Model X, Model 3, Model Y és Cybertruck.
Kínában a Tesla eladásai 2024-ben rekordot értek el, 657 ezer elektromos autó került forgalomba tőlük (+8,8% az előző évhez képest). A legnagyobb sanghaji gyárból származó autók exportja 24%-kal csökkent, 2025 februárjában pedig 87%-os összeomlás következett be. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot folytatott a kínai gyártású elektromos autók nagymértékű támogatásával és az európai piacon történő áron aluli értékesítésével kapcsolatban, ami óvintézkedések bevezetéséhez vezetett, többek között 7,8 százalékos vámok kivetéséhez a Kínában gyártott Tesla autók behozatalára.
Miben jobbak a konkurensek a Teslánál?
- Például árban: a kínai gyártók megfizethetőbb modelleket kínálnak, amelyek iránt nagy a kereslet a tömegfogyasztók körében;
- De a technológiai fejlődés és innováció terén is előtte járnak: a Tesla versenytársai, különösen a kínai márkák, gyorsabbak az új technológiák átvételében, aktívabbak a szoftverek, a mesterséges intelligencia és a fejlett vezető-támogató és autonóm vezetési rendszerek fejlesztésében.
Az elvesztett vevőket nehéz pótolni
A Teslát hagyományosan az innovációval, a fenntarthatósággal és a progresszív értékekkel hozzák összefüggésbe. Elon Musk politikai vonzalma és ellentmondásos kijelentései azonban komoly reputációs károkat okoztak a márkának. Musk nemcsak Trump választási kampányának egyik legnagyobb támogatója volt, hanem a választási győzelem után az egyik legközelebbi munkatársa is lett, ráadásul az új „kormányzati hatékonysági minisztérium” (DOGE) élén áll.
A Tesla különösen nagy bajban van Németországban, ahol Musk aktívan támogatta a szélsőjobboldali erőket a februári Bundestag-választások előtt, és a Trump beiktatásán bemutatott „náci tisztelgés” az eladások erőteljes visszaeséséhez vezetett: a 2025. februári eladások 76 százalékkal csökkentek (1429 autóra) az ország teljes elektromosautó-piacának 31 százalékos növekedése mellett.
A legújabb felmérések szerint a németek 94 százaléka már nem gondolkodik Tesla vásárlásán, annak ellenére, hogy Berlin közelében van egy gyár, amely mintegy 12 000 helyi lakosnak ad munkát. Ráadásul Musk kiállása a szélsőjobboldali AfD párt mellett sok Tesla-tulajdonost arra késztetett, hogy alternatívákat keressen és ne hozzák őket kapcsolatba Muskkal és Trump támogatásával.
A hollandiai felmérések azt mutatják, hogy a Tesla-tulajdonosok 31 százaléka tervezi eladni autóját, vagy már el is adta. A februári Tesla-eladások 26 százalékkal csökkentek Franciaországban (2395 autóra), 45 százalékkal Norvégiában (917 autóra), 42 százalékkal Svédországban (613 autóra) és 48 százalékkal Dániában (509 autóra).
A Musk és a Tesla elleni globális tiltakozás Észak-Amerikában is egyre nagyobb lendületet vesz. Az Egyesült Államokban a fogyasztói preferenciák már azután is a Tesla kárára kezdtek eltolódni, hogy Musk 2022-ben megvásárolta a Twittert. Míg korábban az új autóvásárlók 22 százaléka mindenképpen Tesla vásárlását fontolgatta, addig 2024 végére ez az arány kevesebb mint 8 százalék volt. Azok aránya, akik egyáltalán nem gondolkodnának Tesla vásárlásán, 39 százalékról 63 százalékra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a Tesla-tulajdonosok körében a Demokrata Párt támogatóinak aránya a Joe Biden elnöksége alatti 40 százalékról mára 29 százalékra esett vissza, míg a republikánus pártiak aránya 2021 óta stabilan 30 százalék körül mozog. Ugyanakkor az elektromos autók iránti kereslet hagyományosan nagyobb a demokratákra szavazó államokban.
Sok, Muskkal elégedetlen amerikai kezdett rendszeres tüntetéseket tartani a márkakereskedések közelében, arra buzdítva támogatóikat, hogy adják el a Tesla autóikat és a vállalat részvényeit. A tiltakozás néha vandalizmusba torkollik: a közösségi oldalakon számos olyan fotót és videót lehet találni, amelyeken graffitivel lefestett autók vagy töltőállomások láthatóak. A Tesla-gyújtogatások esetei is egyre gyakoribbak a parkolókban és a márkakereskedések közelében.
Kanadában is hasonló tendenciák figyelhetők meg. Musk nyilvános nyilatkozatai Justin Trudeau miniszterelnökről, Trump azon törekvéseinek támogatása, hogy Kanadát amerikai állammá tegye, valamint a választások befolyásolására tett kísérletei nemcsak ahhoz vezettek, hogy a kanadaiak körében csökkent a Tesla iránti kereslet, és például Torontóban kizárták ezt az autót az elektromos autók taxiként való használatát ösztönző programból, hanem ahhoz is, hogy kampányt indítottak Musk kanadai állampolgárságának megvonására (az ehhez kapcsolódó petíció már mintegy 400 000 aláírást gyűjtött). A kanadai Hamiltonban is történt egy nagyobb rongálás, amelynek során több mint 80 Tesla járművet ért kár, többek között mély karcolások és kilyukasztott gumiabroncsok formájában.
Felismerve a Musk politikai aktivizmusával járó üzleti kockázatokat, az igazgatótanács tagjai nemrég több mint 100 millió dollár értékben adták el a vállalat részvényeit. Maga a vállalkozó arra buzdítja a dolgozókat, hogy a „nehéz idők” ellenére se szabaduljanak meg a részvényektől, miközben Trump börtönnel fenyegeti meg a Tesla elleni vandalizmus vétkeseit, sőt, egyfajta autós promóciót is rendezett közvetlenül a Fehér Ház előtt.
Miután Musk elvesztette régi ügyfeleit, nem valószínű, hogy könnyen pótolhatja őket újakkal. Az elektromos autókat hagyományosan nem kedvelik a szélsőjobboldal támogatói, akik közül sokan tagadják az éghajlatváltozást és nem támogatják a környezetvédelmet sem. A Tesla iránti kereslet jobboldali szavazók felé történő átcsoportosítására vonatkozó várakozások ezért irreálisnak tűnnek.
Trump és Hszi Csin-ping között
A Tesla problémái ezzel nem érnek véget: az ukrajnai háború felhajtja a nyersanyagárakat és ellátási instabilitást okoz, az USA-EU kereskedelmi háború újabb vámokkal fenyeget, a Washington és Peking közötti kapcsolatok eszkalálódása pedig megkérdőjelezi a Tesla jövőjét Kínában, a vállalat legfontosabb piacán. A Tesla alkalmazottai még Jamison Greer amerikai kereskedelmi képviselőnél is panaszt tettek Trump kereskedelmi háborúja miatt, arra figyelmeztetve, hogy a vállalat veszít versenyképességéből. Mint a Financial Times megjegyzi, a levelet senki sem írta alá, mert féltek a kirúgástól.
Biden elnök tavaly 100 százalékos vámot vetett ki a kínai gyártású elektromos autók USA-ba történő behozatalára, gyakorlatilag lezárva az amerikai piacot a kínai márkák előtt. Donald Trump nemrég szigorított ezen a politikán, kiterjesztve a kereskedelmi korlátozásokat a termékek széles körére, és gyakorlatilag kereskedelmi háborút hirdetett Kína ellen. Kína elfogadta a kihívást, és kijelentette, hogy készen áll „bármilyen háborúra az USA-val”.
Az amerikai–kínai kapcsolatok romlásával a Tesla sebezhetősége több okból is nő. Először is, az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges kritikus anyagok és ritkaföldfémek beszállítóinak mintegy 40 százaléka kínai vállalat.
Másodszor, a Tesla sanghaji üzeme adja globális exportjának több mint felét és nyereségének jelentős részét, ráadásul az üzemben gyártott autók vesznek részt a kormányzati pályázatokon. Ezenkívül az üzem építése jelentős állami támogatással – 1,4 milliárd dollárnyi, kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönnel és csökkentett jövedelemadó-kulccsal – járt együtt.
Harmadszor, a Tesla idén megnyitotta második üzemét Kínában – egy nagy teljesítményű energiatároló eszközök gyártására szolgáló üzemet, amely tovább mélyíti integrációját a kínai alkatrészbázissal.
Nem véletlen, hogy Musk kerülte a kínai vezetéssel kapcsolatos negatív megjegyzéseket, ehelyett csodálatát fejezte ki a helyi technológia, infrastruktúra és munkafegyelem iránt, sőt Tajvant „Kína szerves részének” nevezte. Ennek fényében Musknak egyre nehezebb lesz politikailag semlegesen manővereznie Donald Trump és Hszi Csin-ping között, és a Teslának egyre nehezebb lesz a kínai autógyártókkal versenyeznie az ő saját terepükön, piacukon.
Ha a kereskedelmi háború éles politikai konfrontációvá vagy akár katonai konfliktussá eszkalálódik (amiről Trump már most is beszél: „Nem akarunk potenciális háborút Kínával, de azt elmondhatom, hogy amennyiben kitörne, nagyon jól fel lennénk szerelve rá”), a Tesla valószínűleg nem csak a kínai vásárlók bojkottjával, tüntetésekkel és vandalizmussal nézne szembe, hanem arra kényszerülne, hogy teljesen kivonuljon a kínai piacról, és teljesen elveszítse eszközeit és üzleteit, ahogyan az sok nyugati céggel történt Oroszországban az Ukrajnában kitört teljes körű háború kezdete után.
Mindenesetre a kockázatok mértékét tekintve a Tesla helyzete a kínai piacon továbbra is rendkívül bizonytalan. Ezért érdemes lehet már ma stratégiai számításokat végezni a kínai piacon való jelenlétének csökkentésére és egyfajta „Nagy Leválás” projekt megvalósítására. Ez különösen fontos annak fényében, hogy Musk szoros kapcsolatokat ápol a Pentagonnal, állítólag hozzáfér az amerikai hadsereg titkos terveihez egy Kínával való háború esetére, valamint ne feledkezzünk meg a SpaceX nevű vállalatának a kínai fenyegetések elhárításában nyújtott segítségért odaítélt több milliárd dolláros szerződésekről sem.
Lehetséges, hogy ezek a számítások állnak a Trump-kormányzat azon kísérletei mögött is, hogy Ukrajnából (például a Tesla Model S elektromos autó akkumulátorához mintegy 63 kg nagy tisztaságú lítiumra van szükség, és Ukrajna rendelkezik Európa lítiumkészletének egyharmadával) vagy Oroszországból ritkaföldfémekhez és ásványi anyagokhoz jusson. Musk 288 millió dollárt utalt Trump választási kampányára, és valószínűleg arra számít, hogy ezt kamatostól vissza is fogja kapni.
Összegezve: Musk a világ egyik legnagyobb vagyonát áldozza most fel olyan politikai célok oltárán, amikről senkinek nincs semmilyen pontos fogalma. De ne feledjük: nincs a világon annyi pénz, amennyit ostobaság útján el ne lehetne veszíteni.
Szele Tamás
