Az ukrán katonák, akik álnéven nyilatkoztak a BBC-nek, a visszavonulást a front összeomlásaként és katasztrofális helyzetként írták le. Ukrajna a tavaly nyáron kezdődött hadművelet során a térségben bevetette legelitebb egységeit, és haditechnikát, illetve emberéleteket nem kímélve egészen 2025 márciusáig tartotta a kurszki kiszögellést. Egészen addig, amíg a front teljesen össze nem omlott és az ukrán hadsereg hatalmas veszteségek árán vissza nem vonult.
Az ukrán hadsereg pánikba esett
A március 9-én még Szudzsa városában harcoló Volodimir úgy fogalmazott:
Pánik és frontösszeomlás van. A csapatok próbálnak kijutni, oszlopokban haladnak emberek és a technika. Némelyikük kiégett az úton az orosz drónoktól. Nappal lehetetlen elhagyni a várost.
A csapatok egyetlen fő utánpótlási útvonalra, a Szudzsa és az ukrán Szumi régió közötti útra támaszkodtak, amelyet márciusra teljesen orosz tűz alá vontak, elsősorban kamikaze és FPV-drónok segítségével. A beszámolók szerint annyi orosz drón volt a levegőben, hogy egy perc alatt kettőt-hármat is lehetett látni.
Elfogyott a víz és az élelem
A március 11-i helyzetet katasztrofálisnak nevezte Anton, aki a kurszki front parancsnokságán szolgált. Beszámolója szerint az oroszok szétverték a logisztikát, megszűntek a szervezett fegyver-, élelmiszer- és vízszállítások. Ő maga gyalog menekült ki Szudzsából éjszaka, miközben állandóan drónok cirkáltak a fejük felett.
A kurszki irány kimerült. Katonai szempontból nincs értelme megtartani
– vonta le a konklúziót a katona. Nyugati elemzők szerint a kurszki támadásban mintegy 12 ezer ukrán katona vett részt, akik nyugati járművekkel voltak felszerelve.
Az ukrán kivonulás után vált csak láthatóvá, hogy ezek az elit egységek mekkora veszteségeket szenvedtek el valójában.
Gyalog menekültek a katonák
Dmitro a visszavonulást horrorfilmbe illőnek nevezte.
Az utak tele vannak kiégett járművekkel, páncélozott szállítókkal, rengeteg a sebesült és halott
– írta a katona március közepén. Ő maga egy elakadt járművet próbált kimenteni társával, amikor egy FPV-drón támadta meg őket. Bár a támadás célt tévesztett, egy társa megsérült, és két órán át rejtőztek az erdőben, mire kimenekítették őket. Sokan gyalog, 15-20 kilométert megtéve hagyták el a harcteret. Dmitro március 14-én azt írta:
Mindennek vége a Kurszki területen… az offenzíva nem volt sikeres.
Úgy becsülte, hogy ezrek haltak meg az ukrán oldalon.
Ukrajna vezetői szerint a hadművelet sikeres volt
Bár az ukrán vezérkar szerint az offenzíva célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára, elvonja az orosz erőket más frontokról, és megelőzze a határ menti orosz támadásokat, a visszavonulás nyomán egyre többen kérdőjelezik meg az akció értelmét. A Reuters riportjában szereplő Mariia Pankova például azt mondta:
Egyszerűen nem tudom, megérte-e.
Barátja, Pavlo Humeniuk harc közben tűnt el Kurszkban decemberben, azóta semmit sem tud róla. Egy másik katona, Olekszij Desevij, aki szeptemberben vesztette el a kezét Kurszkban, úgy fogalmazott:
Ezt az egész hadműveletet el sem kellett volna kezdeni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március közepén ugyan elismerte, hogy nehéz helyzetben vannak, de tagadta azt a vádat, hogy az ukrán erőket bekerítették volna. Az ukrán vezérkar szerint a kurszki hadművelet elérte céljainak többségét. Mégis, az offenzíva kezdetén elfoglalt 1376 négyzetkilométeres terület kétharmadát márciusra elvesztették. Az utolsó nagyobb ukrán állást Szudzsa városában március 16-án foglalta vissza Oroszország.
Borítókép: Csecsen katona egy helyi lakossal Szudzsa közelében 2025. március 18-án (Fotó: AFP)
