A kéz- és karamputáltaknak szinte semmilyen támogatás sem jár a mai magyar ellátórendszerben, szemben a lábamputáltakkal.

Sosem látott vízkatasztrófa jöhet Magyarországon, ha ez bekövetkezik: ehhez a klímaválság sem kell
Bár a vízhiányt sokan talán leginkább Afrika problémájának tartják, az valójában elsősorban Ázsiát sújtja, legalábbis ami a vízzel kapcsolatba hozható konfliktusok számát illeti. Olyannyira igaz ez, hogy a világ utóbbi években végbement vízkonfliktusainak több mint fele a legnagyobb kontinens területén zajlott. Természetesen Afrikával sem lőnénk túlságosan mellé, elvégre itt zajlik a második legtöbb ilyen jellegű incidens. Ugyanakkor ami talán még meglepőbb lehet, hogy bizony Európa sem mentes az ilyen jellegű problémáktól, sőt – a 2020-2023 közötti időszakban 89 vízkonfliktusra került sor, miközben a 2010-2019 közötti, háromszor olyan hosszú időszakban mindössze 19-re. A helyzet tehát nem túl rózsás, és nagyon úgy tűnik, hogy Európát is utolérték azok a problémák amikről sokáig csak azt hittük, hogy a világ távoli részeit érintik. Merthogy vízkonfliktusra nem csak akkor kerülhet sor, amikor nincs víz – ahhoz az ártó szándék is elegendő.
Aligha kell hangsúlyozni a víz fontosságát, elvégre mindenki tudja, hogy jelenlegi tudásunk szerint nélküle maga az élet létezése is elképzelhetetlen. Természetesen a vízhez való hozzáférés az élet biztosításán túl is számos előnnyel jár, gondoljunk csak arra, mekkora kényelmet jelent, hogy bármikor vehetünk egy zuhanyt vagy lehúzhatjuk a WC-t. Mindezek tükrében az átlag nyugati ember talán nincs is tudatában annak, mennyire kényelmes életet biztosít számára az, hogy szinte korlátlan mennyiségben juthat vízhez.
Márpedig ez korántsem magától értetődő, a világ számos pontján a lakosság mindennapi küzdelmeinek az alapvető részét képezi, hogy ivóvízhez jusson. És akkor itt még csak a saját fogyasztásról van szó, a haszonállatok itatásáról vagy a mezőgazdasági tevékenység biztosításáról ekkor még nem is beszéltünk. A vízhez való hozzáférés tehát alapvető fontosságú, ennek ellenére ez a probléma nemhogy nem kisebbedik, hanem éppen ellenkezőleg, egyre súlyosabbá válik.
Erre utalnak a Pacific Institute adatai is, melyek szerint 2020 és 2023 között 410 vízkonfliktust regisztráltak csak Ázsiában. Ez már önmagában is magas szám, ugyanakkor a képet tovább árnyalja, hogy a 2010 és 2019 közötti, a fentinél háromszor hosszabb idejű periódusban mindössze 389 ilyen jellegű konfliktusra került sor az ázsiai országokban, tehát a 2020-as évek elején harmadannyi idő alatt 21-gyel nőtt a vízkonfliktusok száma.
De hogy még jobban érzékeltessük, mekkora a baj – 2000 és 2009 között még csak 116 ilyen jellegű konfliktust regisztráltak Ázsiában.
Természetesen az ilyen jellegű konfliktusok korántsem csak Ázsiára korlátozódnak. A második helyen ott van mindjárt Afrika, ahol 2000-2009 között még csak 63, 2010-2019 között már 150, 2020-2023 között pedig már 184 vízkonfliktusra került sor. Afrikát Latin-Amerika és a karibi térség követik a sorban 18 (2000-2009), 61 (2010-2019) és 96 (2020-2023) ilyen jellegű konfliktussal.
A latin-amerikai konfliktusok magas számát tekintve talán meglepő lehet, hogy Észak-Amerika mennyivel jobban áll ezen a téren – 2000-2009 között 7, 2010-2019 között 10, 2020-2023 között pedig mindössze 6 ilyen jellegű konfliktusra került sor. Ennél jobban már csak Ausztrália és Új-Zéland állnak, amely országokban összesen 2 ilyen jellegű konfliktust regisztráltak, azokat is még a 2000-2009 közötti időszakban.
És hogy mi a helyzet Európával? Nos, az öreg kontinensen sem túl rózsás a helyzet – míg az első időszakban még csak 13, és a másodikban is csak 19, addig a harmadik, 2020-2023 közötti időszakban már 89 ilyen jellegű konfliktust regisztráltak a kontinensünkön. Talán nem árulunk el túl nagy meglepetést azzal, hogy ezért a nagyarányú növekedésért elsősorban Oroszország a felelős.
Ősi konfliktus
Bár a vízhez kötődő konfliktusokat legtöbbünk valószínűleg a klímaváltozás okozta vízhiány rovására írja, és mint ilyet, a modern világ problémájának tekinti, valójában már az ókorból is ismerünk vízzel kapcsolatba hozható incidenseket. Ezek közül a legkorábbi az i. e. 2 500 körülre, tehát mintegy 4 500 évvel ezelőttre datálható konfliktus, amelyben az ókori Mezopotámia két sumer városállama, Lagas és Umma csapott össze egymással a vízhasználati jogok miatt. A Tigris és az Eufrátesz folyók mentén elterülő területek öntözése már akkoriban is létfontosságú volt a mezőgazdaság számára, aminek fényében már nem is annyira meglepő, hogy a vízhez való hozzáférésért akár a fegyveres harcot is vállalták a felek.

De a közelmúltból (jelenből) is megnevezhetünk egy rendkívül véres és hosszú fegyveres konfliktust, amelynek kirobbanása végső soron ugyancsak a vízhiányra vezethető vissza. A szíriai polgárháborúról van szó, amelyet jelentős részben a közel-keleti országot 2006 és 2010 között sújtó rendkívül súlyos aszály robbantott ki. A vízhiányos évek alatt Szíria mezőgazdaságból élő lakossága teljesen ellehetetlenült, és mintegy 1,5 millió ember volt kénytelen a falvakból a városokba vándorolni. Mindez természetesen jelentős társadalmi feszültségekhez vezetett, amely a 2011-ben kirobbant polgárháborúban kulminálódott.
Magyarország sem érintetlen
Visszatérve Európára, elmondhatjuk, hogy a vízzel kapcsolatos konfliktusok zöme Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával hozhatók összefüggésbe. Persze nem kizárólag – a Pacific Institute gyűjtése alapján látható, hogy a történelem során már a kontinens minden pontján került sor vízhez köthető konfliktusra.

Az adatbázis szerint a legkevesebb ilyen (8 db) Észak-Európában történt, ezek zöme ráadásul a múlt homályába vész. Még a legutolsó ilyen esetre is több mint 20 éve, 2003-ban került sor, amikor is az írországi Keady vízellátó létesítményében kellett egy bombát hatástalanítani. A létesítmény egyébként mintegy 10 ezer otthont lát el vízzel, így a bomba nagyon is sokakat érintő kárt tudott volna okozni. A gyanú szerint a robbanószerkezet elhelyezéséért a Continuity Irish Republican Army (CIRA) nevű csoport tehető felelőssé.
A fentiekkel szemben Nyugat-Európában 30, Dél-Európában 35, Kelet-Európában pedig 108 konfliktust találhatunk az adatbázisban. Ezek között ráadásul találhatunk olyat is, melyek Magyarországot is érintették – az adatbázis konkrétan a Bős–nagymarosi vízlépcső körüli konfliktust említi meg, amely hosszú évekig mérgezte a magyar-csehszlovák, majd a magyar-szlovák államközi viszonyt.
A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer közös építéséről és üzemeltetéséről még 1977-ben írt alá szerződést Magyarország és Csehszlovákia. A létesítmény építését azonban a magyar fél 1989-ben környezetvédelmi szempontok alapján leállította, majd 1992-ben a szerződés felbontására is sor került. A csehszlovák fél azonban ennek ellenére is üzembe helyezte a bősi erőművet, amiért Magyarország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult a Duna vizének egyoldalú elterelése miatt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 616 989 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 141 676 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,78% a THM, míg a MagNet Banknál 6,88%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A folyó vizének elterelése ugyanis jelentős hatással volt az ottani környezetre, hiszen az eredeti főágban jelentősen csökkent a vízhozam, ami kiszáradáshoz, feliszaposodáshoz és talajvízszint-csökkenéshez vezetett a Szigetköz környékén.
Hágában végül 1997-ben mindkét felet elmarasztalták, jóllehet a helyzet államközi szerződésekkel való megnyugtató rendezésére azóta sem került sor.
Látható tehát, hogy ez már egy jóval nagyobb volumenű konfliktus volt mint a már említett írországi bombariadó. Az igazán durva konfliktusok azonban egyértelműen Oroszországhoz köthetők.
Kelet-Európa a vízterrorizmus melegágya
Az adatbázis szerint 2000 és 2009 között mindössze kettő konfliktus történt Kelet-Európában, melyek közül mindkettő Oroszországhoz köthetők. Az első, 2001-es eseményre a második csecsen háború alatt került sor – az incidens során Groznijban, Csecsenföld fővárosában egy taposóakna tönkretett egy víztartálykocsit. A balesetben egy tinédzser lány is megsérült.

A másik esetre egy évvel később ugyancsak Groznijban került sor, amikor is az orosz különleges erők jelentése szerint a csecsen lázadók víz- és élelmiszerkészletek megmérgezésére szőttek összeesküvést.
A következő konfliktusokra 2014-ig kellett „várni” – ebben az évben 5 ilyen incidensre került sor, melyek kivétel nélkül Ukrajna területén zajlottak. Ezek közül a legemlékezetesebb az volt, amikor Ukrajna megszakította az oroszok által megszállt Krímen található észak-krími csatorna vízellátását. A lépésnek drámai hatása volt, hiszen az a következő években rendkívül negatívan befolyásolta a félsziget mezőgazdaságát. Nem véletlen, hogy 2022 tavaszán, miután az orosz hadsereg az ellenőrzése alá vonta a területet, az orosz hatóságok sietve helyreállították a félsziget csatornán keresztüli vízellátását.

Az orosz-ukrán háború későbbi éveiben is számos, időnként igen jelentős méretű vízkonfliktusra került sor, például 2016-ban 1,5 millió ember vízellátása került veszélybe a Donbasz régióban, amikor támadás érte a Juzsnodonbasszkaja nevű vízvezeték szivattyútelepét.
Ennél jóval emlékezetesebb volt a Dnyeper folyó hatalmas Kahovka-gátjának 2023 júniusi megsemmisítése, amely hatalmas áradást okozott a térségben és több mint 50 halálos áldozatot követelt. Az incidens további következményeként számos város, erőmű és öntözőrendszer vízellátása is megszűnt.

Bárhol beüthet a baj
Láthattuk tehát, hogy nem csak a víz hiánya, hanem éppenséggel a víz megléte esetén is sor kerülhet vízkonfliktusra. Elvégre az önmagában nem elég, hogy egy adott terület rendelkezik megfelelő mennyiségű vízkészlettel, hiszen a modern városok, erőművek és a modern mezőgazdaság vízellátását bonyolult rendszerek segítségével lehet csak működtetni, melyek kiváló támadási felületként szolgálhatnak egy-egy ellenérdekelt fél számára.
Láthattuk, hogy ehhez egy „egyszerű” terroristacsoport is elegendő lehet, gondoljunk csak a 2003-as írországi eseményre, míg egy hadsereg már arra is képes, hogy rendszeres és nagymértékű károkat okozzon egy ország vízgazdálkodásában – gondoljunk csak az orosz haderő ukrajnai tevékenységére.
És bizonyos szempontból ez még mindig a jobbik eset, hiszen itt még legalább van miben kárt tenni. Merthogy az a helyzet, hogy a világ bizonyos pontjain már a víz hiánya jelenti az elsődleges problémát, gondoljunk csak a szíriai polgárháborúra, vagy az olyan sivatagos területű országokra, mint az afrikai Csád vagy a közel-keleti Irak és Irán. Utóbbival kapcsolatban épp a napokban érkezett a hír, hogy az ország „víz-csőd” szélén áll a csapadékhiány és a víztározók kritikusan alacsony szintje miatt. Nem zárható ki tehát, hogy a jövőben további országokban is robbanáshoz vezethet a víz hiánya, illetve az annak ellenőrzése körüli vita.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


