Mindenki örül az olcsóbb élelmiszernek, de nem lehetünk elég óvatosak

Az árrésstop jó a fogyasztóknak, ez nem kérdés, amiatt senki sem reklamált még, hogy a szokásos bevásárlása jelentősen, akár 15-20 százalékkal kevesebbe került végül a kasszánál, mint két héttel korábban – mondta az Indexnek Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Viszonyításképp Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten azt jelentette be, hogy az intézkedés hatálya alá tartozó 30 élelmiszer-kategóriában átlagosan 17,7 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.

Kapcsolódó

Mérlegen az árrésstop: mutatjuk, hol van a legtöbb akció

Ott tapasztalható nagyobb változás, ahol több gyártói márkás terméket forgalmaznak.

Akkor kell beavatkozni, ha baj van

A FEOSZ elnöke emlékeztetett: a fogyasztóvédelem fő szereplői a fogyasztók, a vállalkozások és az állam, az utóbbinak csak akkor kell beavatkoznia, ha baj van, a piaci folyamatok rossz irányba mennek – a fogyasztók kárára. A szakember szerint a mostani egy ilyen helyzet volt, hiszen ismét kezdtek elszabadulni az árak. Nem olyan mély azonban a gödör, mint volt 2022 novemberében, az árstop alapvető élelmiszerekre történő bevezetésekor, éppen ezért a beavatkozás sem olyan direkt.

Igaz, a mostani intézkedés ellenére a kormány megemelte az idei inflációs célt 3,2-ről 4,5 százalékra. Januárban 5,5, februárban 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az élelmiszer-infláció viszont az első két hónapban előbb 6, majd már 7,1 százalékos volt, márciusban pedig 10 százalék körül alakulhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium a március 17-én hatályba lépett árrésstop érdemi hatását az áprilisi statisztikától várja, annak tudatában döntenek majd a szakpolitikai eszköz további sorsáról.

Baranovszky György szerint hiába vannak fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, a fogyasztók kiszolgáltatottak, de nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában is. A fogyasztóvédelem és a gazdaságpolitika prioritásai gyakran eltérnek, de a fogyasztót minden körülmények között partnerként kell kezelni.

A FEOSZ elnöke szerint 

• ne legyenek kétségeink afelől, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi áruházláncok mindent megtesznek annak érdekében, hogy amit veszteségként elkönyvelnek az árrésstop miatt, azt megpróbálják visszahozni az egyéb termékeken. Elvégre a bolthálózatok mögött profitorientált vállalatok állnak, amelyek egész évben az üzleti terv szerinti árbevételért és eredményért dolgoznak.
• Azzal ugyanakkor árnyalta a képet, hogy bár mindig a kereskedőkön csattan az ostor, érdemes alaposabban megvizsgálni a beszállítókat is, több nemzetközi példa szól amellett, hogy esetükben is kifizetődő lehet maximálni az átadási árat a forgalmazók felé.

Ami a kisboltok frissen bejelentett, 1–3 millió forintos támogatását illeti, Baranovszky szerint elsősorban az igazolhatja az intézkedést, ha ennek hatására ezek a kereskedők is képesek mérsékelni az áraikat. Ezzel együtt irracionális várakozás, hogy állják a sarat az árversenyben a diszkontokkal, szuper- és hipermarketekkel. Annyira eltérő a mögöttük lévő beszerzés, a logisztika és a munkaszervezés, hogy ennek nincs realitása, de a különbség igenis csökkenthető. A fogyasztóvédelmi szakember hozzátette:

a legtöbb kisboltban nem lehet beszerezni minden szükséges terméket, de Magyarországnak nincs olyan zuga, ahonnan legfeljebb 20-25 kilométerre ne lenne egy nagyobb áruház.

Az NGM heti 100 áruház ellenőrzését helyezte kilátásba a március 17-én hatályba lépett árrésstop kapcsán, amelyet a január 1-jén felállt Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) koordinál. Az ellenőrzések folyamatosak, hogy lehetőleg senki se szembesüljön azzal, hogy átverik.

Fotó: Ruprech Judit / MTI

Az új hatóság a vállalkozásokért is van

A FEOSZ elnöke lapunknak elmondta: sok éve vártak már arra, hogy magasabb polcra kerüljön a fogyasztóvédelem, ez az NKFH létrehozásával megtörtént. Megítélése szerint ez a hatóság nemcsak a fogyasztókért, hanem a vállalkozásokért is van, ezért vállalta fel az elérhető és együttműködő szerv szerepét. Hozzátette: most a fókusz a fizikai boltokon van, miközben a panaszok 80-90 százaléka a webáruházak szolgáltatásaihoz fűződik. Gyakran nemhogy a távol-keleti, hanem az EU-n belüli e-kereskedőkkel szemben is nehéz a jogainkat érvényesíteni.

Ami a hazai piaci szereplőket illeti: Baranovszky György szerint a legtöbb online és offline kereskedő tisztában van azzal, hogy a fogyasztóra nem csak akkor van szüksége, amikor el akar adni valamit, hanem ha hibás a termék, akkor is közösen kell megoldást találni.

Ezeket, nincs mese, el kell tüntetni a piacról, a FEOSZ elnöke szerint a kiszűrésükben nagy szerepe van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is.

(Borítókép: zamrznutitonovi / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!