Tudta, hogy volt olyan időszak a magyar tengerészet történetében, amikor 549 tengeri hajót birtokolt az ország? És hogy közel 800 évig volt közvetlen összeköttetésünk a tengerrel? Esetleg hallott már arról, hogy Fiume kikötővárosa akkor fejlődött a legjobban, amikor magyar fennhatóság alá tartozott?
Rengeteg hasznos információt tudhatunk meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum közös szervezésében megvalósult Tengerre, magyar! – Magyar tengerészet 1867–1945 című kiállításon, ahol még arra is fény derül, hogy a Tengerre, magyar! kifejezés kitől származik:
Kossuth Lajos a fiumei vasút mielőbbi építését szorgalmazva, a Hetilap 1846. január 27-i vezércikkében kiadott egy „Tengerhez magyar” jelszót, amiből később torzítva megszületett a „Tengerre, magyar!” kifejezés.
1102 és 1105 a magyar hajózás történetében fontos évszám: ekkor koronázták horvát, majd dalmát királlyá Könyves Kálmánt. Innentől datálva Trianonig tartott az a több mint 800 éves időszak, amely a magyaroknak közvetlen összeköttetést teremtett a tengerre (más források szerint már Szent László idején létezett tengeri kijáratunk).
A kiállításon megismerkedhetünk a magyar tengerészet jelentősebb állomásaival
Ennek a több száz éves időszaknak a bemutatására vállalkozik a június 21-ig megtekinthető tárlat, amelyen a rengeteg információ megértését és befogadását korabeli képek, tárgyak és filmrészletek segítik.
Azonban a gyermekes családokra is gondoltak, hiszen egy csatahajót megidéző installáció révén ki lehet próbálni az egykori magyar tengerhajózást: a kicsik és a játékos kedvű felnőttek egy képernyő előtt, kapitányként kormányozva végignavigálhatnak egy pályán, hogy megtapasztalják, vajon milyen lehetett áttörni az 1917-es otrantói tengeri zárat.
A kiállítás információkkal szolgál a középkori magyar Adriai-kapcsolatokról, hazánk tengeri kikötőjének, Fiumének a virágzásáról, ugyanakkor képet kaphatunk a magyar építésű tengeralattjárókról és hadihajókról, sőt az 1917. május 15-én történt győztes otrantói csatáról is, amelyet Horthy Miklós irányított.
A kiállítás nagy érdeme, hogy részletesen bemutatja az 1934-ben elindult Duna-tengerjáró hajózás történetét is. Az akkoriban páratlan műszaki megoldással a budapesti Ganz-gyárban megépített hajók alkalmasak voltak arra, hogy a csepeli kikötőből egyesen eljussanak a közel-keleti, török, görög, egyiptomi kikötőkbe, ezzel pedig igazi világszenzációnak számítottak.
