Ahol még nem történt állami beavatkozás, hatásos eszköznek bizonyul a bojkott: nemcsak Magyarországon nagy az elégedetlenség az élelmiszerüzletek magas árai miatt, hanem a vásárlók Európa több országában már elérték a tűréshatárt, és egyre drasztikusabb eszközökkel lépnek fel a nagy láncokkal és termelőkkel szemben. 

Most éppen Svédországban durvul a helyzet: miután februárban az elmúlt két év legnagyobb élelmiszerinflációját mérték, a svédek kézbe vették a sorsukat, és a múlt hétfőtől hét napos bojkottot szerveztek a legnagyobb szupermarketekkel, így például a Lidl, a Hemköp, az ICA, a svéd Coop és a Willys üzleteivel szemben. 

A közösségi médiában futótűzként terjedő tiltakozás hamar nemzeti beszédtémává és politikai gyújtóponttá vált, ráadásul hatásosnak bizonyul, mert több cég forgalmát érezhetően visszavetette, míg a népharag már a kormányt is lépésre kényszerítette.

Ám a svédek nem nyugszanak, hanem új szintre emelik a bojkottot: a jövő héttől három héten át a piacvezető ICA lánc üzleteit kerülik el, és nem vásárolják a világ ötödik legnagyobb tejtermékgyártó vállalata, a dán-svéd multinacionális Arla Foods Group termékeit.

Megelégelték, hogy milliárdokat vág zsebre az ármaffia

A kereskedelemben és az élelmiszeriparban működő ármaffiát okolja a „Bojkotta vecka 12” („12. bojkott hét”) szlogent hirdető bojkottmozgalom több ezer feldühödött tagja, akik szerint Svédországban a robbanásszerűen emelkedő élelmiszerárakból a láncok milliárdos nyereségre tesznek szert, miközben a lakosság „elvérzik” – számol be az osztrák Oe24 portál.

A lapnak a mozgalom fő szervezője, Filippa Lind kijelentette: a kereskedők a háborúkat, a geopolitikát, a nyersanyagárakat, a klímaváltozást és az energiaköltségeket okolják az áremelésekért, de felelősséget nem vállalnak.

Egy pár vásárol a szupermarket hűtő részéből
Egy pár vásárol a szupermarket hűtő részéből

Ezért a tömeges bojkott az üzletek ellen addig folytatódik, amíg a svéd kormány fel nem számolja a szupermarketek és a nagy élelmiszercégek „oligopóliumát", amely alapvetően a verseny hiánya miatt tudja magasra nyomni az árakat. 

Egyes becslések szerint 2022 januárja óta Svédországban egy család élelmezésének éves költsége 30 ezer koronával (több, mint 1,1 millió forinttal) nőtt és a főbb élelmiszercsoportokban tavaly óta 25-30 százalékkal emelkedtek az árak. Az élelmiszerinfláció idén is száguld: februárban például a csokoládé 9,2 százalékkal, a főzőzsír 7,2, a sajt 6,4, a tej és a tejszín 5,4 százalékkal drágult a svéd piacon.

Egész Európa ébred, kikényszerítik a szigort

A The Guardian felidézi: a svédek széleskörű tiltakozása egyike annak az egyre terjedő, megélhetési költségekkel kapcsolatos tiltakozásoknak, amelyek Európa szerte bontakoztak ki az elmúlt hetekben. 

A múlt hónapban Bulgáriában bojkottálták a vásárlók a nagy láncokat az emelkedő élelmiszerárak miatt, ami állítólag a forgalom csaknem 30 százalékos visszaeséséhez vezetett. Januárban pedig a horvátországi bojkottnak volt nagy visszhangja, amely aztán átterjedt Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra és Szerbiára is.

A svéd modell viszont ragadós lehet: eleddig példátlan módon ugyanis az ottani mozgalom arra készül, hogy húsvétig folytatják a bojkottot az élelmiszerkereskedelmi piac harmadát uraló ICA bolthálózat, illetve az Arla tejtermelő cég ellen, majd további láncokat is bevonnak az akcióba.

Egészen addig, míg el nem érik, hogy a kormány valamilyen piaci beavatkozással lépjen az alapvető élelmiszerek árcsökkenése érdekében. 

Az árak a gazdaságilag leggyengébb háztartásokat sújtják leginkább: a gyermekes családokat, a diákokat és az alacsony nyugdíjas időseket. Ezzel foglalkozni kell – reagált a svéd agrárminiszter, Peter Kullgren, aki válságtanácskozásra szólította a nagy élelmiszeripari szereplőket. Pénteken pedig egy új élelmiszerstratégiát is bemutatott, amely a svéd élelmiszertermelés növelését célzó intézkedéseket tartalmazza.

Itthon még több terméket stoppolhat a kormány

Mint ismert, a magyar kormány március 17-től május végéig árszabályozó intézkedést vezetett be, amelynek keretében mintegy harminc alapvető élelmiszernél a nagy láncok által alkalmazott árrés nem lehet magasabb tíz százaléknál.

Az állami beavatkozás következtében mostanáig átlagosan 17,7 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek az áruházakban, ezen belül például a sertészsír ára közel 31 százalékkal, a 12 százalékos zsírtartalmú tejfölé 27 százalékkal, a margariné 25, a rétesliszté 22, a finomliszté 20,6 százalékkal mérséklődött.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten közölte: amennyiben a kereskedők nem tartják be a szabályokat, és az árréstop alá eső árucikkek mellett más termékek árát megemelik, akkor újra beavatkozhat a kormány, így szélesedhet az árrésstop alá eső termékek köre.

Az árréstop-rendelet betartásának ellenőrzése már komoly lendülettel zajlik, ugyanakkor a Nemzeti Kereskedelemi és Fogyasztóvédelmi Hatóság közlése szerint bírságot egyelőre nem szabtak ki – tudta meg az Economx.

Idén nem sok német megy Amerikába nyaralni

Már a nyaralási terveket is érinti a németeknél az amerikai termékeket egyre inkább elsöprő bojkottmozgalom: egy pénteki reprezentatív felmérés szerint Donald Trump legújabban bejelentett büntetővámjai és az Európával élesedő vámvita miatt már Németország lakosságának 53 százaléka utasítja el az USA-ból származó termékeket és szolgáltatásokat. A Tagesspiegel számolt be a Yougov friss felméréséről, amely szerint a polgárok leginkább politikai okokból nem hajlandók az elkövetkező időkben amerikai terméket vásárolni, főleg nem drágábban, amit a vámháború idézhet elő. Az is kiderült, hogy a németek harmada nem tudja teljes bizonyossággal beazonosítani, hogy egy adott árucikk az USA-ból származik-e, míg újdonságként arra is rámutat a kutatás, hogy a bojkotthangulat kiterjedhet az idei nyaralásokra is. Ugyanis, a megkérdezetteknek csak mintegy negyede tudja még elképzelni, hogy az Egyesült Államokban nyaraljon, míg 37 százalékuk ezt kizárja, vagy valószínűtlennek tartja – főként politikai okokból.

Kapcsolódó