Meglehetősen szokatlan látvány, ha egy játékos a meccse közben oxigénmaszkot kerít magának, hogy egy kis levegőhöz jusson. Elvétve viszont előfordul az ilyesmi, mint ahogy megtörtént Bolívia és Uruguay kedd esti világbajnoki selejtezőjén is. A 0-0-ra végződött találkozó 89. percében felvették a kamerák, ahogy míg a társát ápolták, José María Giménez magára kapott egy oxigénmaszkot.
Na nem az uruguayi védő kondijával volt baj, hanem a mérkőzés helyszíne állította nagy kihívás elé a játékosokat. A vb-selejtezőt ugyanis Estadio Municipal de El Alto stadionban rendezték, amely 4 150 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, és ekkora magasságban jelentősen csökken a vér oxigénnel való telítettsége, ami még egy élsportolót is megvisel.
A Giménezről készült videót látva ki is akadt az internet népe. Voltak olyanok, akik csak őrületesnek nevezték, hogy ilyen körülmények között kell kergetniük a labdát a játékosoknak, de voltak olyan vélemények is, hogy egy futballista egyszer meg fog halni a bolíviai magaslati stadionokban.
Lassított felvételen a magyar válogatott
Remélhetőleg ilyesmire nem fog sor kerülni, ugyanakkor az ilyen meccsek nehézségeit már sokan megtapasztalták. Például 1977-ben a magyar válogatott tagjai is, akik a hazai 6-0-s siker után La Pazba látogattak az interkontinentális pótselejtező visszavágóján. Már a repülőtéren szembesültek az első problémákkal.
„Az oxigénszegény levegő hihetetlenül nagy terhet rótt a vezetők és főként a játékosok nyakába. Már a repülőtéren összeesett közvetlenül mellettünk valaki, és azután is állandóan láttunk oxigénpalackokkal életre keltett külföldi turistákat” – idézte fel a Népsport. A mieink végül kettős győzelemmel jutottak ki a világbajnokságra, a második mérkőzést 3-2-re nyerték meg, de a játékosok beszámolói alapján úgy mozogtak a társaik, mintha lassított felvételen lettek volna.
Azóta főként dél-amerikai csapatok, illetve válogatottak játékosainak volt részük ebben a „felemelő” élményben. Neymar 2017-ben embertelennek nevezte ezeket a körülményeket, és a kanárik már a La Pazban elért 0-0-s döntetlenjükkel is nagyon boldogok voltak, csak az számított nekik, hogy mihamarabb elhagyhassák Bolíviát. De míg erre sor került, addig egy rakás brazil játékos oxigénmaszkkal az arcán vezetett le a mérkőzés után.
A világbajnoki címvédő argentinok 2023-ban fordított módszert alkalmaztak, ők a vb-selejtezőjük előtt merítettek erőt az oxigénpalackokból, és ez olyannyira jól sikerült, hogy 3-0-ra meg is nyerték a mérkőzést. Méghozzá Lionel Messi nélkül, mert az akkor kisebb sérüléssel bajlódó szupersztárt nem tették ki ezeknek a körülményeknek.
Kiút az embertelen körülményekből
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) miért engedélyezi, hogy – Neymar szavaival élve – embertelen körülmények közepette rendezzenek összecsapásokat. A brazilok nem először panaszkodtak emiatt. A Flamengo Real Potosí elleni Copa Libertadores-meccse után, amelyet 2007-ben 3967 méterrel a tengerszint felett játszottak le, a brazil klubok tiltások híján egységesen a mérkőzések bojkottálásával fenyegetőztek. A játékosok egészségének megóvására hivatkozva 2007 májusában sikerült is elérniük a FIFA-nál, hogy új szabályokat vezessen be erre vonatkozólag:
- 2500 méter felett akkor lehetett szó egy-egy meccs megrendezéséről, ha a játékosok legalább egy héttel a mérkőzés előtt megérkeznek a helyszínre, és így lenne elég idejük az akklimatizációra;
- 3000 méter felett pedig két akklimatizációs héttel kellett számolni.
Ez viszont annak állt útjába, hogy Bolívia például a fővárosban, La Pazban mérkőzéseket rendezzen. Az akkori elnök, Evo Morales diszkriminatívnak nevezte a döntést, és kampányt indított a tiltás feloldása érdekében. Nem volt magányos harcos, például Diego Maradona is melléállt a csatában, még egy barátságos mérkőzésen is pályára lépett az ügy érdekében, és La Pazban (3640 méter tengerszint feletti magasság) Morales csapatának 7-4-es kiütésével jelezte a FIFA felé, hogy nem jelent gondot „a hegyekben” játszani. A brazilokon kívül a többi dél-amerikai labdarúgó-szövetség is támogatta ezen törekvéseket, amelyeknek meglett az eredménye, hiszen a FIFA először módosította, majd alig egy évvel a bevezetése után törölte is a szabályt, és azóta sem vezette vissza.
Bolívia kijut a 2026-os vb-re?
Bolívia nemzeti csapata pedig próbálja kihasználni az ebből adódó előnyét. Miután a 2026-os világbajnoki selejtezősorozatban hat forduló után négy vereséggel állt a válogatott,
a helyi labdarúgó-szövetség jobbnak látta, ha más stadionba költöztetik a hazai meccseket, így 2024 szeptemberében átkerültek a futballisták La Pazból (3640) a már emlegetett El Alto városába (4150) a hátralévő hazai vb-selejtezők erejéig.
Oscar Villegas szövetségi kapitány akkor így magyarázta a döntést:
– A labdarúgásban minden részletnek össze kell állnia a sikerhez. Az, hogy más stadionba költözünk, még nem jelenti azt, hogy győzni fogunk, de igyekszünk odafigyelni a részletekre, hogy hatékonyabbak legyünk. Megpróbálunk minél intenzívebben játszani El Altóban, és az ellenfelek tudtára adni, hogy ebben a stadionban verhetetlenek vagyunk.
Nos, először még úgy tűnt, hogy bevált a bolíviaiak terve, a költözés utáni első két hazai meccset ugyanis megnyerték, Venezuelát 4-0-ra, Kolumbiát 1-0-ra győzték le. Azóta viszont nyeretlen otthon a válogatott, a Paraguay elleni 2-2-t a már említett Uruguay elleni döntetlen követte, úgyhogy csak átmenetileg sikerült felkúsznia az automatikus kvalifikációt jelentő hatodik helyre. Négy fordulóval a zárás előtt hat pont a hátrányuk a hatodik helyen tanyázó Kolumbiával szemben, az osztályozót jelentő hetedik pozíció viszont még bőven elérhető, hiszen ott csak egy pont a különbség Venezuela és Bolívia között. A két csapat júniusban megvív egymással, a bolíviai válogatott pedig még Kolumbiában vendégszerepel a Chile és a Brazília elleni hazai selejtezőmérkőzések mellett.
Már csak az a kérdés, hogy a magaslati levegő hozzásegíti-e a bolíviaiakat a kvalifikációhoz, amely után három évtizede hiába ácsingóznak.
