Utánajártunk, mikor törlik el az óraátállítást

Most hétvégén, március 30-án állunk át a nyári időszámításra, így vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell átállítani az óráinkat. Ez azonban hiába jelenti azt, hogy nyáron egy órával több lesz a délutáni napsütéses órák száma, rövid távon ezen a hétvégén egy órával kevesebbet tudunk majd aludni, valamint pár nap kell majd az emberi szervezetnek, hogy a biológiai óra is átálljon az új időszámításra.

Az emberek többségét már régóta zavarja az óraátállítás, ezért is jelentette be az Európai Bizottság, hogy azt meg kell szüntetni, valamint ennek megfelelően egy javaslatot is kidolgozott ennek érdekében.

Azaz immáron közel 7 éve, amikor a bizottság elnökét még Jean-Claude Junckernek hívták. Azóta utódja, Ursula von der Leyen már második ciklusát kezdte meg az Európai Unió végrehajtó hatalmának élén.

Az óraátállítás viszont továbbra is évente két alkalommal felborítja az európaiak biológiai óráját, megnehezítve ezáltal az életüket, pedig Juncker 2018-ban még bizakodóan arról beszélt, az európaiaknak a közeli jövőben már nem kell bajlódniuk az óraállítással.

Tudjuk, hogy semmi értelme, mégis csináljuk

Arról számtalan tanulmány született, hogy hiába az óraátállítás, az érdemi spórolást nem jelent a háztartásoknak, amiért kevesebb mesterséges világítást kell használniuk a nyár folyamán, ráadásul az átállás az emberek közérzetére és egészségére negatívan hat – nem véletlen, hogy ebben az időszakban gyakran nő a balesetek száma.

Ennek ellenére az óraátállítás továbbra is része az életünknek, pedig a bizottsági javaslat kidolgozása előtti társadalmi egyeztetésen 4,6 millió európai szólt hozzá, ami rendkívül magas szám más javaslatokhoz képest.

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság akkori közlekedésért felelős biztosa, a szlovén Violeta Bulc a társadalmi egyeztetés után úgy fogalmazott,

Az üzenet elég világos: a válaszadók 84 százaléka nem akarja, hogy továbbra is legyen óraátállítás. Most ennek megfelelően fogunk cselekedni, és javaslatot készítünk az Európai Parlament és a Tanács számára, akik ezután közösen döntenek.

Ez a javaslat végül 2018. szeptember 12-én készült el – amire egyébként az Európai Parlament szólította fel még egy állásfoglalásban az év februárjában, egy 2017-es, az EP által készített tanulmányra hivatkozva –, az Európai Parlament pedig 2019. március 26-án meg is szavazta a témában saját álláspontját.

Az EP az óraátállítás kapcsán elfogadott határozatában azt javasolta, utoljára 2021-ben állítsuk át óráinkat, a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács) pedig felszólította, döntsenek, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon az állandó – amint pedig a Tanács is kialakítja a javaslatáról az álláspontját, a két jogalkotó szerv, a Parlament és a Tanács el is kezdhetné a tárgyalásokat a témáról.

A tagállamokat tömörítő Tanács alsóbb szinten először 2018 decemberében tárgyalta az óraátállítás eltörlését, amikor arról állapodtak meg, hogy a tagállamoknak több idő kell az egyeztetésre, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lenne a megfelelő.

Azóta mindössze két esetben foglalkoztak vele Tanács-üléseken: még 2019. június 6-án informálta a soros elnökséget akkor betöltő Románia a tagállamokat az ügy állásáról, majd pedig a románt követő finn soros elnökség 2019. december 2-án tárgyalta az ügyet.

Ez részben annak is köszönhető, hogy az Európai Unió egyszerre több dologgal általában nem tud foglalkozni, 2019 óta pedig jóval fajsúlyosabb témák élveztek prioritást: 2020-ban a koronavírus-járvány, majd annak gazdasági hatásai kötötték le, ezzel párhuzamosan 2021-ig januárjáig a brexittel is kellett foglalkozni, majd 2022 óta az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb problémát az EU-ban.

Emellett pedig az is nehézséget okoz, hogy az EU-ban összesen 27 tagállamnak kellene ebben közel azonos álláspontra jutni.

Érthetően a déli tagállamok a nyárit preferálnák, míg az északiak inkább az egyébként normál időszámításnak számító télit, mivel a nyári időszámítás esetén egyes skandináv és balti országokban a nap csak délelőtt kelne fel a téli hónapokban, ami megnehezítené a munkába vagy iskolába járást.

Amennyiben pedig egységes időszámítás helyett minden tagállam a saját maga által preferáltat választaná, más nehézségeket okozna: a szomszédos országok eltérő időszámítása megzavarná a közlekedést, a kereskedelmet és a határokon átnyúló kapcsolatokat.

Eltöröljük-e valaha az óraátállítást? 

A finn soros elnökség óta már tíz tagállam töltötte be a tagállamok között rotációs elven félévente váltó tisztet, de egyik soros elnök sem folytatta a megkezdett aktát, miközben az utóbbi évtizedben több ország is eltörölte már az óraátállítást.

Előbbi miatt nemrég a magyar sajtóban is tévesen megjelent egy hír, miszerint az Európai Bizottság visszavonta a javaslatot – elvégre a javaslat kidolgozása óta már a második ötéves ciklust kezdi egy új bizottság –, azonban ez nincs így,

Emiatt az Index megkereste az Európai Bizottságot, illetve a soros elnökséget ellátó Lengyelországot is, hogy az jogalkotásról kérdezzük.

A soros elnökséget ellátó Lengyelországtól arra voltunk kíváncsiak, tervezik-e, hogy egy Tanács-ülésen napirendre veszik a témát, ha igen, mikor, amennyiben nem, akkor ennek mi az oka, míg az Európai Bizottságtól arra voltunk kíváncsiak, tervezik-e a javaslat visszavonását, amennyiben nem, akkor valahogy felgyorsítanák-e a Tanácsnál elakadt jogalkotási folyamatot, illetve egyáltalán mi az Ursula von der Leyen vezette bizottság hivatalos álláspontja a témában, mivel a javaslatot még elődje dolgozta ki.

Az Európai Bizottság nevében Anna Wartberger szóvivő válaszolt röviden az Index kérdéseire, aki emlékeztetett, hogy a bizottság még 2018 szeptemberében javasolta a szezonális óraátállítások megszüntetését, azt pedig az európai állampolgárok, valamint a tagállamok kérésére, az Európai Parlament állásfoglalását, valamint számos tanulmányt és társadalmi konzultációt figyelembe véve dolgozták ki.

Míg a javaslattal kapcsolatos viták a Tanács 2019-es ülésén megtorpantak, úgy gondoljuk, hogy továbbra is elérhető az összehangolt megoldás, és ösztönözzük a megbeszélések megújítását a jelenlegi elnökség alatt

– írta az Európai Bizottság szóvivője az Index megkeresésére.

Azonban kérdéses, hogy a már öt éve megakadt jogalkotás mikor folytatódhat. Az Index megkeresésére a lengyel soros elnökség nem reagált, ugyanakkor a lengyel kormány nevében a lengyel fejlesztési miniszter, Krzysztof Paszyk még decemberben jelezte, a témát nagyon fontosnak tartják, és azt ígérte, újraélesztik a javaslatot.

Március 26-án, szerdán pedig Paszyk tárgyalt is az óraátállítás eltörléséről a közlekedésért felelős uniós biztossal, amiről a lengyel fejlesztési minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, a biztos teljes támogatását élvezik a témában. Paszyk a héten arról beszélt a Polskie rádiónak, hogy az óraátállítás felesleges zavart és többletköltségeket okoz több vállalatnak is. Emiatt

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a folyamat megfelelő lendületet kapjon az EU szempontjából

– fogalmazott.

Ugyanakkor a soros elnökséget július 1-ig ellátó Lengyelország még nem vette napirendre az ügyet a Tanácsban, így csak az idő tudja megválaszolni, mikor is törölhetik el az óraátállítást.

(Borítókép: Konoplytska / Getty Images)