Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a fényforrásokat és a világos felületeket, egyfolytában zúgnak, belehullhatnak az ételekbe, nyomot hagynak az autókon, aztán pedig a tetemeik sokaságával kell megbirkózni. Tömeges elszaporodásuk a tóban élő algák mennyiségével is összefüggésben van.
Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (körülbelül 20 mikrogramm klorofill-a/liter), az emberek számára zavaró jelenlétet produkáló Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj gyorsan elszaporodik.
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében, ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig. Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – írta honlapján a Balatoni Limnológiai Intézet.
A hirbalaton.hu portálnak Vasas Gábor professzor, az MTA doktora, az intézet igazgatója elmondta: "vizsgálataink szerint az üledékben a lárvák 1995 óta nem látott méretű nemzedékének növekedése indult meg.
2024 októberében a tó minden négyzetméterére nagyjából 2500 ilyen lárva jutott, amelyek kirajzására 2025 áprilistól júniusig terjedő időszakban számíthatunk.
A tavaszi rajzás mérete akár 30 éve nem látott méreteket is ölthet."
Az algák mennyisége a tó szervesanyag-tartalmának emelkedése miatt történik. Vasas Gábor szerint ennek pontos oka még nem tisztázott, de valószínűsíthető, hogy nem külső forrásból érkező szennyeződés az oka. A kutatók között a legelfogadottabb teória, amire sok jel is utal, hogy a klímaváltozás miatt jobban és tartósabban felmelegedő vízben olyan folyamatok indulnak be, amelyek hatására kiszabadul az iszapban korábban kötött formában jelen lévő foszfor, nitrogén. Ez pedig kedvez az algásodás beindulásának.
Felidézte azt is, hogy az 1970-es évektől a Balaton vízminősége a csatornázottság hiánya és egyéb kívülről érkező szennyezések hatása miatt romlott, ami az 1990-es évek közepéig rendszeresen okozott óriási mértékű árvaszúnyograjzásokat. Az algák mennyiségében mutatkozó eltérések magyarázzák azt is, hogy miért gyakoribbak a nagyobb rajzások a keszthelyi-, a szigligeti- és olykor a szemesi-medencékben, és miért voltak szinte ismeretlenek az elmúlt 25-30 évben a siófoki-medencében.

A szúnyoginvázió ellen azt tanácsolják, hogy
- ne bolygassuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek.
- sötétben igyekezzünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket.
- hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges.
Az árvaszúnyogok fontosak vizeink élővilága számára. Lárváik a víz üledékében élnek, algákkal és növényi maradványokkal táplálkoznak, fontos táplálékforrást jelentenek halak, madarak és más vízi élőlények számára. Rajzásuk során a testükben felhalmozódott szervesanyag egy része is kikerül vizeinkből, így elősegítik vizeink öntisztulását.
Akár több tonnára is tehető az a nitrogén- és foszformennyiség, amitől egy nagy rajzás során megszabadítják a Balatont.
Azzal kapcsolatban, hogy a kikelő árvaszúnyogok lárvabőrei a vízfelszínre kerülve, a hullámzásban összetapadva habszerű látványt nyújtanak, Vasas Gábor elmondta: ez látványnak talán nem túl esztétikus, de a vízminőségre nincs komoly hatása. A szélviszonyoktól, hullámzástól is függ, hogy egyáltalán láthatóvá vállnak-e. Időszakosan beboríthatják a vízfelszín egy-egy részét, vagy összetapadhatnak. A már felmelegedett vízben barnássá válhatnak, és szaguk is lehet, amíg lebomlanak. Ám ez bőrirritációt nem okoz, ezért a fürdőzőknek nem kell aggódniuk.