Egy 900 éve élt magyar férfi arcát mutatták be a tudósok, ettől leesik az állad

A magyar történelem talán legnemesebb és legsikeresebb uralkodójának számít III. Béla. Szokás a délceg királyt az Árpád-ház csúcsát jelentő vezetőjének is nevezni. Béla vezetésével a Magyar Királyság nem csak a régió, de szinte egész Európa egyik leggazdagabb országává lépett elő. Igaz, ehhez kellett a bizánci támogatás, valamint a remek szövetségek kialakítása is. Régóta ismertük már arcát legendás királyunknak.

A Szent László herma

Szent László kultusza csak évekkel később emelkedett a magasba, ezért is van az, hogy bár valóban az ő koponyájának egy darabját őrzi a nemzeti kincs torzó, valójában mégsem őt formálja meg. Szakértők és kutatók szerint ugyanis László hermájának arculatában nem más köszön vissza ránk, mint III. Béla király vonásai. A korabeli leírások, valamint az 1848-ban előtalált csontváz alapján ez a feltételezés valóban helytálló lehet. A székesfehérvári bazilikánál fellelt királyi maradványok szerint valóban tekintélyt parancsoló figurája volt történelmünknek az árpád-házi uralkodó. 

III. Béla csontvázát a székesfehérvári, tehát eredeti temetkezési helyén a Nagyboldogasszony-bazilika romjai között találták elő, s azonosították mellette első feleségét, Antiókhiai Annát is. Igaz, a kétkedők még majd kétszáz év távlatából is fintorognak, miszerint egyáltalán nem ők fekszenek az azonosított sírhelyen. A hivatalos álláspont szerint III. Béla termetes, tiszteletet parancsoló kiállású király volt, aki már a puszta megjelenésével is kiemelkedett a tömegből. A talált férfi csontváz pedig nem kevesebb, mint 190 centiméteres nagyságú embert feltételez életében. 

2014. óta folytak azzal kapcsolatban kutatások, hogy egyszer és mindenkorra bebizonyítsanak két ténynek remélt megállapítást.

Az említett Szent László herma valóban Bélát ábrázolja, illetve, hogy a Székesfehérvárnál előtalált csontok valóban az övéi voltak-e? Ehhez a genetikai kutatások mellett egy különleges szakértő segítségét is igénybe vették. Ugyanis a genom elemzése sok-sok százévnyi "kényszerpihenő" után már nem képesek feltétlenül teljes képet festeni. Igaz, az már kiderült, hogy csontok gazdája szarmata eredetű, és a bazilika területén talált másik férfi csontvázzal rokoni kapcsolatban állt. 

Érdekesség, de elkészítették a III. Bélának vélt koponya arc-, és fejrekonstrukcióját. Ehhez a tudomány és a művészet elegyét vették segítségül. A CT-felvételek segítségvel az alkotó elárulta, hogy élő emberek arcának szerkezetét próbálta összeilleszteni Béla koponyájával. Erre azért volt szükség, mert az élők izomzata, és annak tapadása teljesen másként viselkedik, mint a holtak már élettelen, gravitációval már nem dacoló arca. A végeredmény ugyan nem lehet tökéletes, hiszen mindez csak szimuláció, valamint részben feltételezés, ám mindenképp szemléletes. Ki-ki maga döntse el, hogy mennyire tartja elfogadhatónak a végeredményt. 

III. Béla arcának életrekeltése: