ENSZ;Oroszország;Észak-Korea;Ukrajna;Egyesült Államok;Vlagyimir Putyin;Donald Trump;tűzszüneti tárgyalások;megállapodás-tervezet;erőforrások;orosz-ukrán háború;BRICS;ásványkincs;

Volodimir Zelenszkij és Donald Trump 2025. február 28-án a Fehér Házban

Donald Trump új követelésekkel állt elő, most már Ukrajna minden fontos erőforrására igényt tart

Új követeléseket támasztott Kijevvel szemben Moszkva és Washington is. Vlagyimir Putyin ismét bizonyította, hogy részleges tűzszüneti megállapodás ellenére húzza az időt, miközben eredeti háborús céljait igyekszik elérni.

Ismét két tűz között érezheti magát az orosz agresszió ellen védekező ukrán vezetés. A támadó műveletit a részleges tűzszüneti megállapodás ellenére folytató Oroszország elnöke Ukrajna nemzetközi felügyelet alá helyezését javasolta. Közben a Trump-kormányzat új, az eddiginél is kizsákmányolóbb szerződéstervezetet küldött Kijevbe, ennek értelmében az USA ellenőrzése alá vonná Ukrajna minden fontosabb erőforrását, és visszafizettetné vele a neki nyújtott háborús támogatásokat.

Vlagyimir Putyin az észak-oroszországi Murmanszk kikötőjében egy atom-tengeralattjáró legénysége előtt vázolta fel elképzeléseit a parancsára 2022. február 24-én kezdődött háborút lezárására. Azt mondta, Ukrajnát „ideiglenes adminisztráció” alá lehetne helyezni egy olyan békefolyamat részeként, amelyben az ENSZ égisze alatt az Egyesült Államok, az európai országok és Oroszország szövetségesei – Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, „az összes BRICS-ország”, valamint Észak-Korea – is részt vehetnének. Mindezt „annak érdekében, hogy demokratikus választásokat tartsunk, egy alkalmas és megbízható kormányt juttassunk hatalomra, és aztán tárgyalásokat kezdjünk velük egy békeszerződésről” – tette hozzá.

Antonió Gutteres ENSZ-főtitkár elutasította a felvetést, mondván, Ukrajnának legitim vezetése van, de a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője visszautasította a javaslatot, hangsúlyozva, hogy Ukrajna kormányzását az alkotmánya és a népe határozza meg. Dmitro Litvin ukrán elnöki tanácsadó az X-en azt írta, Vlagyimir Putyinnak láthatóan nehézséget okoz megérteni, kivel kellene tárgyalásokat kezdeményeznie. Putyin régóta sulykolja, hogy Zelenszkij nem tekinthető legitim elnöknek, mert mandátuma tavalyi lejártakor Ukrajnában nem tartottak választásokat. Szavai ismét azt igazolják, hogy az amerikai közvetítéssel a héten elért – az energetikai létesítményekre és a Fekete-tengerre vonatkozó – részleges tűzszüneti megállapodás ellenére húzza az időt, miközben eredeti háborús céljait igyekszik elérni.

Volodimir Zelenszkij pénteken azzal vádolta Oroszországot, hogy a harctértől távoli Herszon energetikai létesítményeire mért csapással megsértette a részleges tűzszünetet. Az ukrán elnök szerint emiatt az USA reakciójára lenne szükség. Erősen kétséges azonban, hogy Ukrajna mi jóra számíthat a januárban hivatalba lépett Trump-kormányzattól.

A Fehér Ház egy új, átfogó megállapodás tervével állt elő Ukrajna gazdasági erőforrásainak megszerzésére, kiterjesztve korábbi követeléseit, miközben az ásványkincsszerződésért továbbra sem kínál semmilyen biztonsági garanciát. Az ukrán vezetésnek vasárnap elküldött, a Bloomberg hírügynökség és a Financial Times birtokába került új tervezet jóval túlmutat a februárban született megállapodáson, amelyet végül a február 28-i fehér házi Trump-Zelenszkij veszekedésre hivatkozva nem írtak alá.

Az új változat Ukrajna minden ásványkincsre vonatkozna, valamint a főbb energetikai létesítményekre is, amelyek hasznosítását egy közös, többségi amerikai irányítású befektetési alap irányítaná. Ez az a lap az összes bevétel felett diszponálva úgy, hogy korábban még 50 százalékról volt szó, és  döntene is minden projektről, amelyet mostantól a kijevi kormány vagy általa jóváhagyott cégek hajtanak végre, beleértve az erőforrások kiaknázásához szükséges háború utáni infrastruktúra-fejlesztéseket, legyen szó út-, vasút, csővezeték-építésről, kikötőkről, gyárakról vagy feldolgozóipari üzemekről.

Titániumbánya a Zsitomiri területen. A Fehér Ház  szerint egy amerikai vezetésű alapnak kell ellenőriznie a háború utáni beruházásokat

Az USA-t illetné az alap teljes nyeresége, plusz évi 4 százalék hozam mindaddig, amíg a 2022 óta Ukrajnának adott – a Trump-adminisztráció  szerint 400 milliárd dollárnyi – amerikai támogatás összegét vissza nem kapják. A pénzt kivinnék az országból, így nem az ottani befektetéseket növelnék. Az USA emellett elővásárlási jogot kapna minden nyersanyagra, és vétójoga lenne bármilyen más országgal kötött ukrán kereskedelmi megállapodás felett.

Scott Bessent pénzügyminiszter szerdán azt mondta, a megállapodást akár már a jövő héten aláírhatják. Három magas rangú ukrán tisztviselő azonban a FT-nak azt mondta, ez nem valószínű. Egyikük szerint az új tervezet „tisztességtelen”, egy másik pedig „rabláshoz” hasonlította azt. Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, Julija Szviridenko azt mondta, az általuk kapott munkaverzió lényegében az amerikai fél jogi szakértőinek álláspontját és megközelítését tükrözi, ők majd most alakítják ki az álláspontukat, s a végleges megállapodást a parlamentnek kell majd ratifikálnia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Párizsban azt mondta, az Egyesült Államok „folyamatosan” változtatja a megállapodás feltételeit. Hozzátette azonban, nem akarja, hogy Washington azt higgye, Kijev ellenzi a megállapodást. Most úgy nyilatkozott, össze kell hasonlítani, hogy ugyanarról a megállapodásról van-e szó, vagy valami másról, és ha az ásványkincsszerződés kockázatos elemeket tartalmaz, akkor erről nyíltan kommunikálni fog az ukrán társadalommal. Ő nem lát olyan múltbeli tartozást, amelyet Ukrajna nem adott meg az Egyesült Államoknak, de ha új támogatási csomagokról, akkor az Egyesült Államok szabhat bizonyos feltételeket. Ami Oroszországot illeti – jelezte –, Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni valakivel, akinek van elképzelése a háború befejezéséről, de őt már nem Vlagyimir Putyinnak hívják. 

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye értetlenül áll a kezdeményezés előtt.