Küldhetne Kína békefenntartókat Ukrajnába?

„Elképzelhető” vagy akár „kívánatos” lenne Kína részvétele az ukrajnai békefenntartó küldetésben? – ezt kérdezték a Welt am Sonntag szerint Peking képviselői uniós kollégáiktól. A háttérben a Nagy-Britannia és Franciaország által kezdeményezett „Elkötelezettek koalíciójának” ötlete áll, azoknak a nemzeteknek a javaslata, amelyek készen állnak megvédeni Ukrajnát Oroszországgal szemben.

Mindenesetre a dolog roppant „kényes”.

Az amerikai elnök már korábban kizárta annak a lehetőségét, hogy amerikai katonák akár békefenntartó szerepben is Ukrajna területére lépjenek. Magas rangú európai tisztviselők szerint az Ukrajnában esetleg bevetendő katonák zömét Franciaország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország adhatja.

Az orosz elnök elutasította a kezdeményezést, Kína pedig hivatalosan egyelőre nem jelezte részvételi szándékát – írta a legnagyobb német napilap, a Süddeutsche Zeitung.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon állapodott meg a korlátozott tűzszünetről Oroszország és Ukrajna között.

A kínai vezetést egyre inkább aggasztja Washington túlságosan domináns szerepe a konfliktus kezelésében, amivel veszít saját befolyásából Európában és a Kremllel szemben egyaránt.

Pekingben ugyanakkor úgy vélik, hogy egy tisztán európai békemisszió provokálhatja Oroszországot.

Egy tisztán európai békeküldetést Moszkva NATO-jelenlétnek tekinthet

A kínai részvétel tulajdonképpen nem új ötlet. „Kollektív biztonsági garanciákat” nyújtva Kína szerepet játszhatna az ukrajnai tűzszünet szavatolásában – ezt vetette fel a kínai hadsereg egyik nyugalmazott tisztje a müncheni biztonsági konferencián, februárban. Csou Bo már akkor javasolta Kína és India bevonását a békefolyamatokba.

Ugyanakkor a nyugati államok ukrajnai békefenntartó erők felállítását fontolgatják az ENSZ égisze alatt. Ennek kötelékében semleges, harmadik országból származó katonák is szerepet kapnának, a küldetést pedig – a német hírügynökség értesülései szerint – az Egyesült Államok biztonsági kezesként támogatná.

Ebben az esetben Peking számára kulcsfontosságú, hogy korai „alapító tagként” beleszólhasson a körülmények alakulásába.

Kína támogatása nélkül Oroszország nem tudná fenntartani a háborút

Peking eddig kizárólag azokat a kezdeményezéseket támogatta, amelyek megfogalmazásában közvetlenül részt vett. A 2023-ban előterjesztett tizenkét pontos béketerve a mai napig homályos. Ukrajna orosz invázióját Moszkva biztonsági érdekeivel magyarázta.

A kínai állami média a háború kezdete óta az orosz narratívát szajkózza, a háború elsődleges felelősének pedig az Egyesült Államokat tartja.

Tavaly júniusban Kína nem képviseltette magát a svájci békekonferencián, arra hivatkozva, hogy Oroszországot nem hívták meg. Érezhető ellenérzést váltott ki több európai fővárosban, hogy nem volt hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára.

Az Ukrajna elleni támadás kezdete, 2022 februárja óta jelentősen nőtt a Kína és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom.

Hivatalosan Peking fegyvert nem szállít, de vannak arra utaló jelek, hogy harci drónokat gyártanak az orosz sereg számára. Ezzel párhuzamosan a háború szempontjából fontos technológiával látja el szomszédját – a nyugati szankciók miatt meggyérült fogyasztási cikkek mellett.

(Borítókép: Orosz dróncsapás Kijevben 2025. március 23-án. Fotó: Bloomberg / Getty Images)