Hihetetlen súlyos betegség jelent meg, ami elképesztő fájdalmakat okoz az állatoknak

Március 28-án, pénteken rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Állatorvostudományi Egyetem a Magyarországon terjedő ragadós száj- és körömfájás fertőző betegség ügyében. Az eseményen kitértek a távlati kockázatokra és a szükséges védekezési intézkedésekre is. 

A résztvevők között volt

• Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora
• Dr. Süth Miklós stratégiai rektorhelyettes, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet igazgatója
• Dr. Ózsvári László oktatási rektorhelyettes, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékvezető
• Dr. Tenk Miklós Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékvezető
• Dr. Fodor László korábbi Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékvezető
• Dr. Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Központ vezetője
• Dr. Fodor Kinga Állatvédelmi Tanszékvezető
• Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Labor-állattudományi Intézet, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója
• Dr. Kocsner Tibor, a Biobiztonsági Testület főtitkára

„A sajtótájékoztató célja, hogy hiteles szakmai információkkal szolgáljunk a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről, a kialakult helyzetről, a betegség terjedéséről, a gazdálkodók teendőiről” – írták.

Elképesztő fájdalmak

Az eseményt Sótonyi Péter, az egyetem rektora nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy ez egy hihetetlenül súlyos betegség, a vírus akár a szél útján is tud terjedni, és nagyon gyorsan. A szarvasmarha mutatja leghamarabb a tüneteket, de akár a sündisznókra is átterjedhet. Az állatoknak ez elképesztő fájdalmakat okoz, és nem gyógyítható, még a tünetek sem enyhíthetők, ez pedig hatalmas teher az állatorvosok számára is, ugyanis ezeket az állatokat mind le kell ölni. Ezt nem az állatorvosok végzik, ők csak felügyelik a folyamatot, húsipari szakemberek feladata maga a leölés.

Az állatmozgásokat minimalizálni fogjuk, az állatvásárokat megszüntetni a kitört járvány területén, de akár az egész Dunántúl vagy az egész ország területén is

– emelte ki. Az 1963–1964-es nagy járványnál – vagy akár az 1973-asnál – az állategészségügyi hatóságok segítségével küzdöttek a járvány ellen, de az Állatorvostudományi Egyetem létrejöttét is egy több mint 2 millió állat elpusztulásával járó járvány indukálta. 

Jelenleg körülbelül 3000 tejelő állat került veszélybe, ez több mint 1 milliárd forintos bevételkiesést jelent az országnak, mindemellett napokig tart az állatok leölése és temetése is, ami óriási munka. „Egy tenyészállat nem könnyen pótolható, a szarvasmarháknál ez nagyon nagy nehézséget jelent” – fogalmazott. Az állatok leölésére uniós jogszabály kötelezi a szakembereket.

Elmondta, hogy március 6-án jelentek meg az első hírek, négy nappal később már össze is ült a ragadós száj- és körömfájás megfékezésén dolgozó tanács, majd a hallgatók képzése is azonnal megindult, hogy az állatok átvizsgálásában segíteni tudjanak. A Nébih is tartott vetítéseket a hallgatók képzése érdekében. 

12 óra leforgása alatt 150 hallgató jelentkezett, hogy segítsen a járvány kivizsgálásában a Győr-Moson-Sopron vármegyei területen. Azóta minden áldott nap 10-12 hallgató vesz részt a helyszínen.

Óriási vetülete lehet egy ilyen járványnak, a turizmusra, a vendéglátásra, az iparra, szinte minden ágazatra kihathat, így nagyon fontos, hogy minél előbb megfékezzék és izolálják a fertőzést.

Lakossági karantén?

Fodor László kérdésre elmondta, hogy a járvány tengereken, vizeken terjed legjobban, de a szárazföldön széllel is majdnem ugyanannyira. Vízen 2-300 kilométerre is eljuthat, szárazföldön mindenképpen rövidebb távon – tette hozzá. Tenk Miklós elmondta, hogy a vírus igencsak ellenálló, így napokról, hetekről, de akár hónapokról is beszélhetünk. A biobiztonsági szakembereken múlik, hogy mennyire lehet lehatárolni a vírus terjedését.

A járványkitörésekből a vírust izolálják, „ujjlenyomatot vesznek a vírustól”, ami változhat is. A meghatározása részben itthon történik, de Nagy-Britanniában, egy nemzetközi laborban is megvizsgálják a genetikáját, majd ebből tudnak következtetéseket levonni, hogy ez melyik korábbi vírussal mutat hasonlóságot.

A németországi egy másik vírus, az biztos, viszont a szlovákiai és a magyar ugyanaz

– erősítette meg Fodor László.

Süth Miklós szerint a lakossági karanténról még nagyon korai nyilatkozni, de a hetvenes évek óta már annyit fejlődött a védekezés, hogy a dolgozók biztosan haza tudnak menni – anno nem engedték nekik. Korábban turistaútvonalak is lezárásra kerültek, ez most is megtörténhet, hiszen a vírus ragályfogó tárgyakkal (autók, cipők, kilincsek) nagyon gyorsan terjed, ezért minimalizálni kell a lehetőségét is. 

„Az állatok túl tudják élni a vírust, főleg a felnőtt egyedek” – emelte ki Fodor. A hetvenes években a vakcinázásra épült, most a mentesítésre és az igazgatásra. Főleg a fiatal egyedek hullanak el, de az érintett országból nem lehet exportálni, ezek a korlátozások pedig súlyos hatással lehetnek. Sótonyi hozzátette, hogy a korlátozás egész Európára vonatkozik. Azt viszont még nem tudják, hogy a Levélen azonosított 3000 marhát hol fogják leölni, erről majd a hatóságok értesítenek.

Jöhet a vakcinázás?

Fodor elmondta, hogy országos vakcinázás jelenleg nincs látótávolságban, ahhoz „egész Európának el kellene úsznia”. Ennek viszont van egy gyenge pontja, ugyanis ez nem a fertőzés, hanem a klinikai tünetek ellen véd. A különböző fajok különböző módon reagálnak rá – a szarvasmarhák például egészen jól –, de vannak olyanok, amelyek a vakcinázás után 3-4 hónappal ismét megfertőződhetnek. „Ez nem jelent Magyarországnak megoldást” – emelte ki. 

Az alapvető cél a fertőzés lokalizálása, helyhez kötése, ez egy ősi megoldás a vírusok esetében. De ha az egész ország elúszik, az nem marad a határok között, és akkor más országokkal is kell majd egyezkedni

– mondta. Ráadásul egy ilyen vakcinagyártási kapacitásra jelenleg senki sincs felkészülve.

Tenk Miklós elmondta, hogy a trágya is fertőző anyagnak tekinthető, de a helyszínen lehet fülleszteni, tehát ez ott, magas hőmérsékleten kezelhető. Fodor elmagyarázta, hogy a füllesztésnél kupacba teszik a trágyát, amiben a baktériumok hőt termelnek. Ez több napon át tart, amit a vírus nem bír ki (mivel 70+ Celcius-fokot jelent), ezután a trágyát ki lehet szórni.

A vadon élő állatok is fogékonyak a vírusra, ezért a vadászokat fel kell világosítani, korlátozni kell a vadászatot, hogy a vadon élő állatok megzavarásával ne terjesszék a vírust – mondta Tenk. Emellett vérmintákat is kell venni, hogy megtudják, az adott területen az állatok átestek-e a fertőzésen. „Talán az egyik legnagyobb tragédia lenne, ha a vadállományra átterjedne, nagyon bízunk benne, hogy ez nem történik meg" – tette hozzá Sótonyi Péter rektor.

Ezt szigorú szabályokkal tudják elérni, külön öltözettel, izolációval, minimális kontaktussal, gépjármű- és személyi forgalom korlátozásával, mivel legtöbbször az emberek hordják szét, de nem szándékosan. Sótonyi hozzátette, hogy égetéssel azért nem jó megsemmisíteni a tetemeket, mert a levegőbe kerülő pernyét nagyon messzire is viheti a szél, és abban még akár ott lehet a vírus. Ezért marad a vegyszeres megsemmisítés.

Tenk Miklós arról beszélt, hogy folyamatos monitoring van, amint az utolsó megfigyelési időszak véget ér, és nem lehet tapasztalni a vírusra utaló jelet, utána végfertőtlenítés történik, majd a jogszabályban meghatározott ideig üresen kell tartani az előzőleg fertőzött telepet. Ezt súlyosbítja a szomszédos országban jelenlévő járványhelyzet is, tehát ebben az esetben csak akkor lehetünk biztosak, ha mindenhol sikerül megfékezni a betegséget. Ózsvári hozzátette, hogy a várakozás minimum 30 napos, majd ha a vizsgálatok eredménye negatív, akkor indulhat el az újratelepítés. „A mentességet 3 hónap után kaphatjuk vissza, viszont ha vakcináznánk, akkor ez akár 6 hónapra is kitolódhat” – mondta.

Az állattartó ágazat kétharmada érintett, ennek óriási hatása lehet, pedig jelenleg még csak két telepről van szó

– emelte ki Wagenhoffer Zsombor. Mivel 50 éve nem hallottunk erről a vírusról, ezért az első sokkból felocsúdva látni kell, hogy ez az egész országot, a lakosságot is érinti. 

Ötven év után tért vissza

Ahogy korábban megírtuk, március elején ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, több mint ötven év után. A vírust Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították. A hatóság elrendelte a helyszínen lévő 1400 állat leölését, a tetemeket Bábolnán ásták el, ezt március 14-én fejezték be. Emiatt több ország betiltotta a magyar hús- és tejtermékek importját.

Mint beszámoltunk róla, a cseh rendőrség megelőző intézkedésként bejelentette, hogy péntektől újraindítják a határellenőrzést a Szlovákiával közös határátkelőhelyeken, amire a terjedő ragadós száj- és körömfájás miatt volt szükség. Az ellenőrzés a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és sertéseket szállító járműveket érinti. Pénteken viszont már három, a magyar határ közelében elhelyezkedő szlovákiai szarvasmarhatelepen is megjelent a betegség. Emiatt Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a megfelelő hatósági intézkedéseket.

Március végére a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél településen 2300 állatot kellett leölni a betegség miatt, ezért Matús Sutaj Estok szlovák belügyminiszter 2025. március 26-án, szerdán jelentette be, hogy Szlovákia lezárja a Magyarországgal közös kishatárátkelőit. 

„Csütörtökön reggel rendkívüli miniszteri értekezleten értékeltük az állategészségügyi helyzetet. Győr-Moson-Sopron vármegyében egy újabb állattartó telepen, Levélen is megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség” – közölte videójában Nagy István. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón lapunk kérdésérére elárulta, feltételezhető, hogy a vírus Szlovákiából került Magyarországra.

Nagy István agrárminiszter beszámolt az intézkedésekről is:

• 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki, ahol a jogszabályok szerinti korlátozások érvényesek.
• A győri és mosonmagyaróvári járásokban szombat éjfélig tilos a fogékony állatok mozgatása.
• Legeltetési és vadászati tilalom is életbe lépett.
• Az állatkertek zárva maradnak.
• Intézkedést hoztak annak érdekében is, hogy a felszámolt állatállományt a telep közelében lehessen ártalmatlanítani.
• Kiemelten fontos a háztáji állomány gyérítése. A vágás időpontjáról a helyi hatóságot előzetesen tájékoztatni kell, az állatokból mintát vesznek.
• Minden fogékony állattal kapcsolatos kiállítást és vásárt megtiltottak.

(Borítókép: A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) betegséggel érintett kisbajcsi szarvasmarhatartó telep 2025. március 10-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)