Felfutóban az európai betegadatbiznisz, hol tart ebben Magyarország?

“Európai egészségügyi adattér” (EHDS) – ízlelgessük a kifejezést. 2025 végére ugyanis minden EU tagállamnak ki kell jelölnie, vagy létre kell hoznia a páciensek adatainak jogkezelőjét a tavaly elfogadott EHDS szabályozás szerint.

Hogy egy marginálisnak tűnő kérdésből, mint a betegek adatai, hogyan lett egy európai szinten is érzékelt téma, arra a pandémia a megfejtés. A megnövekedett közérdeklődéssel együtt az ebben a szektorban érdekelt vállalatok is bejelentkeztek – 2024 végén sorra tartották az európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos brüsszeli szakmai beszélgetéseiket és workshopjaikat azon digitális nagyvállalatok, amelyek készek a digitális páciensadatok felhőalapú tárolására, hozzáférhetővé tételére, kontrollált és biztonságos megosztására.

Mindenekelőtt a Microsoft nyomul Brüsszelben, de az Amazon és a Google is nyíltan lobbizik amellett, hogy az ő felhőszolgáltatásaikba kerüljenek fel a 450 millió európai polgár egészségügyi adatai.

Szintén a több tízmilliárd eurós üzlet lehetősége által hajtva 2024 november elején jelentette be a világ legnagyobb valós idejű egészségügyi adatmenedzsmentet és analitikai szoftverszolgáltatást nyúltó vállalata, a BC Platforms új EHDS-kompatibilis kutatási környezetét. Az új rendszer az ígéretük szerint automatizálja a kórházak belső kutatási igényeinek teljesítését és biztonságos adatcserét, a fokozott kutatási produktivitást ígéretét helyezve a rendszerüket bevezetők innovációs és kutatási horizontjára.

Az EIT Health számításai szerint jelenleg a világon keletkező adatok hozzávetőlegesen 30 százaléka az egészségügyhöz és az azt kiszolgáló iparágakhoz köthető. A orvosi leletek, receptek, digitalizált diagnózisok, online kartokéktól az okosórákig és egészségügyi eszközökig, a genomikáról és a diagnosztikai képalkotásról nem is beszélve – ezek együttesen felfoghatatlan mennyiségű egészségügyi adatot generálnak világszerte. Becslések szerint a digitális egészségügyi adatok piaca 2030-ra várhatóan meghaladja a 97 milliárd eurót.

Az Európai Bizottság saját – még a szabályozás-tervezet 2022-es bemutatása kapcsán közölt – becslése szerint az EHDS tíz év alatt várhatóan mintegy 11 milliárd eurót takarít meg az EU számára: 5,5 milliárd eurót az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés és az egészségügyi adatok cseréje révén, további 5,4 milliárd eurót pedig az egészségügyi adatok kutatásra, innovációra és szakpolitikai döntéshozatalra való jobb felhasználása révén. A EHDS fő elemeiről az EUrologus tavalyi cikkéből tudhat meg többet.

Egy év a megvalósításra

Európa a digitális magánjogok terén is a betegjogközpontú szabályozást fogadott el, melynek végső implementációs rendelkezését idén januárban okézták le az egészségügyi miniszterek Brüsszelben.

A február közepén hatályba lépett rendelet kritikus aspektusa azonban a digitalizáció eltérő szintje. Magyarán: melyik tagállam mennyire készült fel rá, hogy 2026 elejétől eleget tegyen az új uniós rendeletnek.

A Bizottság is tisztában van vele, hogy a további digitalizációs fejlesztésekhez nemzeti szintű beruházások kellenek. Így válhat valósággá a valós idejű interoperábilis uniós szintű digitális egészségügyi infrastruktúra. Vagyis a saját zsebükbe is bele kell nyúlniuk a tagállamoknak amellett, hogy a jelenlegi EU-s költségvetésből (illetve emellett az RRF-alapokból) 12 milliárd eurót különítettek el erre a célra. Emellett Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Invest EU forrásokból is jut a célok megvalósulására. Ezeken felül a Bizottság a közösségi büdzséből 810 millió eurót biztosít az EHDS támogatására. Az EU4Health program keretében további 280 millió euró használható fel az nemzeti egészségügyi rendszerek felkészítésére.

A tagállamok felkészülésének kardinális kérdését vizsgálja az Oxford European Journal of Public Health 2024 végi elemzése is a témában mely a Készen állnak-e az EU-tagállamok az európai egészségügyi adattérre? címmel jelent meg.

Egy uniós összevetés, amiben nem a hazánk kullog a sor végén

Az elemzés következtetései szerint egy olyan közös uniós politikával van dolgunk, melyben Magyarország nem a hátul kullogó tagállamok közt szerepel a 12 vizsgált ország közül.

Magyarországon mindenekelőtt létezik digitális kartoték és digitálisan tárolják a betegek adatait, leleteit ellentétben a vizsgált államok negyedével, ahol jelenleg is a papír alapú betegadat-rögzítés dominál (Németország, Írország, Csehország).

Mennyire digitalizáltan működik a vizsgált országok egészségügyi ellátórendszere? (kék oszlop: közegészsgügy, narancsságra: magánegyészségügy, szükre: korházi ellátás, sárga: háziorvosi ellátás)

Oxford European Journal of Public Health, Vol. 34,

Az elemzett államok 58 százalékában – hazánkban is – az elektronikus egészségügyi nyilvántartások (EHR) decentralizáltan vannak megszervezve, az egészséggel kapcsolatos adatokat különböző helyeken, nyilvántartásokban, egészségügyi szolgáltatóknál és az érdekelt szervezeteknél tárolják. A magyar egészségügyben amúgy mind a háziorvosi, mind a közegészségügyi ellátórendszerben vagy a kórházakban keletkező páciens adatok digitalizáltak – ez kizárólag a magánegészségügyi szektorról nem mondható el. Pozitív a hazai ellátórendszer digitalizációja kapcsán az Oxford kutatói szerint, hogy használunk egyéni digitális azonosítót a betegek esetében. Végül a tagállamok feléhez hasonlóan kritikaként fogalmazódik meg a magyar rendszer kapcsán is, hogy nincsen opt-out opciója a betegeknek a páciens adataik másodlagos felhasználása – például anonimizált kutatási célú felhasználása – alól.

AZ EIT Health szakértője, Bubori Zsolt arról írt, hogy Magyarországon a digitalizáció terén eddig elért eredmények bizakodásra adnak okot. Az EgészségAblak (korábban EESZT néven ismert) applikációt már több mint hárommillióan töltötték le telefonjukra, havonta 2,5 millió alkalommal nyitják meg, és már 9 millió leletet töltöttek le belőle. A rendszer a beutalók kezelésétől az e-receptek felírásáig számos funkciót egyesít, és európai szinten is az élen járó lakossági megoldások közé tartozik.

A Magyar Orvosi Kamara 2024-es felmérése szerint a magyarok 90 százaléka keres rendszeresen egészséggel kapcsolatos információkat online. Szintén a kamara felméréséből azonban az is kiolvasható hogy a mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldásokhoz mindössze a megkérdezettek 30 százaléka áll kifejezetten elfogadóan.

Csak azt hiszik, hogy speciális esetek

A kutatás fő megállapításai szerint – noha úgy tűnik, a vizsgált országok helyzete heterogén – a tagállamoknak hasonló kihívással kell szembenézniük. A kutatók szerint egyik tagállam sem áll még teljesen készen arra, hogy a jövőbeli szabályozásnak megfeleljen, és jól látható, hogy nagyon elérőek a nemzeti politikai és szabályozási erőfeszítések is.

A megkérdezettek, továbbá a meglévő általános politikai akarat ellenére arra panaszkodtak a kutatóknak, hogy a EHDS bevezetésének ütemterve túlzottan ambiciózus, illetve több humán és anyagi erőforrására van szükségük a rendeletben foglaltak teljes körű implementációjához.

Végül egy másik, több európai egyetem kooperációjában készült kutatás további kihívásként a közvélemény bizalmának hiányát hozza fel kritikus pontként, amely a nem megfelelő adatbiztonságból, az egészségügyi ellátás betegközpontúságának megkérdőjelezéséből és az intézményekkel szembeni általános bizalmatlanságból ered. Az adatvédelemmel kapcsolatos félelmek és az adatok közjó érdekében történő megosztásának előnyei közötti egyensúly megtalálása ezért mind a betegek, mind a kutatók és orvosok számára a téma egyik neuralgikus pontja marad várhatóan a közeljövőben is.

Ez a cikk az EDJnet európai adatújságírói együttműködés keretein belül készült. Szerző:
Folk György, EUrologus / Brüsszel