Putyin nem tréfál: Észak-Korea is csatlakozhatna a béketárgyalásokhoz

  • narancs.hu
  • 2025. március 28.

Külpol

Az orosz elnök számba vette szövetségeseit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 27-én kijelentette, hogy Oroszország „baráti” országai, köztük Észak-Korea, részt vehetnek a békefolyamatban és az Ukrajna elleni teljes körű invázió lezárásáról szóló tárgyalásokon.

Putyin az Arhangelszk nukleáris tengeralattjáró matrózaival folytatott beszélgetésében említette meg Kínát, Indiát, Brazíliát, Dél-Afrikát és Észak-Koreát mint lehetséges közvetítő feleket. Az orosz elnök Észak-Koreát „partnerként” jellemezte, és hangsúlyozta, hogy a Moszkva és Phenjan között tavaly aláírt katonai együttműködési szerződés hatályba lépett.

A megállapodás értelmében mindkét fél köteles „minden rendelkezésre álló eszközzel” segítséget nyújtani a másik félnek egy támadás esetén. Putyin kiemelte, hogy Észak-Koreával folytatott együttműködés nemcsak katonai-technikai, hanem katonai szinten is zajlik.

 

 
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vlagyimir Szmirnov
 

 

Az orosz elnök ismét bírálta a Nyugatot, azt állítva, hogy az európai országok „folyamatosan próbálják félrevezetni” Moszkvát a tárgyalások során. Miközben hangsúlyozta, hogy Oroszország „bármilyen konfliktus békés megoldását támogatja”, hozzátette: „csak nem a mi kárunkra.”

Ukrajna már korábban beleegyezett egy amerikai javaslatú tűzszünetbe. Kijev március 11-én közölte, hogy kész 30 napra felhagyni a harcokkal, ha Oroszország is elfogadja a feltételeket. Putyin előbb arra utalt, hogy elutasítja a lehetőséget, majd rábólintott a korlátozott tűzszünetre, de pillanatok alatt megszegte azt. Legutóbb arról írtunk, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri harcok leállításáról, de ez igen csekély és törékeny eredmény. Március 16-án Trump arról beszélt, hogy csak „kicsit szarkasztikus volt” az egy nap alatt összehozott orosz-ukrán béke ígéretéről.

Észak-Korea az utóbbi időben kulcsfontosságú katonai beszállítóvá vált Oroszország számára, lőszerekkel, rakétákkal és csapatokkal támogatva Moszkvát olajtermékekért és fejlett rakétatechnológiáért cserébe. A jelentések szerint tavaly ősszel mintegy 12 000 észak-koreai katona érkezett Oroszország Kurszki területére, hogy megerősítsék az orosz egységeket az ukrán határmenti támadásokkal szemben. Az ukrán csapatok akkoriban 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglaltak el, mielőtt az orosz hadsereg – az észak-koreai erősítésekkel – ellentámadást indított, visszafoglalva kulcsfontosságú területeket, köztük Sudzsa városát.

Az AP hírügynökség március 27-i jelentése szerint Phenjan további 3000 katonát küldött Oroszországba január és február folyamán, hogy pótolja a harctéri veszteségeket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Egy szatyor fing-e vagy?

Ebben az országban alighanem Sulyok Tamásnak lenne a legtöbb esélye szabad embernek lenni, és visszautasítani azt a dilemmát, amit ez a rendszer a magyar népnek kínál.