Egy laboráns kertjéből került elő egy olyan antibiotikum, ami gyógyszerrezisztens baktériumokat is öl

Az orvostudomány számára egyre nagyobb problémát okoz, hogy számos olyan baktériumtörzs fejlődött ki, ami ellenáll a legismertebb antibiotikumoknak, így az eddig gyógyítható betegségek is lehetnek halálosak. Egy új molekula viszont most némi előnyt adhat, derült ki a Nature cikkéből.

A molekulát egy laboratóriumi technikus kertjéből gyűjtött talajmintában találták, és az első vizsgálatok alapján sok betegséget okozó baktérium és rezisztens baktériumtörzs ellen hatásos, miközben nem mérgezi meg az emberi sejteket.

A kanadai McMaster University kutatója, Gerry Wright és munkatársai olyan mikrobákat kerestek, amelyek korábban ismeretlen trükköket fejlesztettek ki a kórokozók elpusztítására. Talajmintákat gyűjtöttek Petri-csészékbe, majd egy évig tárolták azokat a növesztőközeggel együtt. A mintákból származó mikrobákat ezután a gyakran betegséget okozó Escherichia coli bélbaktériumokhoz adagolták. Ekkor derült ki, hogy az egyik minta, amelyben egy Paenibacillus nemzetségbe tartozó faj tanyázott, erős antibakteriális hatást mutatott.

A genomszekvenálás és szerkezeti elemzés feltárta, hogy a baktérium olyan molekulát termel, amely a lasszó alakú csomót alkotó peptidek csoportjába tartozik. Ezek a robusztus peptidek valószínűleg még az emésztőrendszeren is átjutnak élve.

A lariocidinnek elnevezett molekula más módon működik, mint a legtöbb antibiotikum, és ezért hatásos. A baktériumok riboszómáihoz és a transzfer-RNS-eihez kötődik, és megakadályozza a genetikai kód helyes olvasását. A riboszóma végül hibás peptideket állít elő, amelyek közül néhány valószínűleg mérgező a baktérium számára, és elpusztítja azt.

Sejtes vizsgálatokban a lariocidin számos gyakori bakteriális kórokozó növekedését lassította, sok multidrog-rezisztens törzsét is.

A kutatók a lariocidinnel az Acinetobacter baumannii C0286-tal fertőzött egereket is kezelték, amelyek rezisztensek a végső antibiotikumnak tekintett karbapenemekkel szemben. A kezeletlen egerek a fertőzés után 28 óránál tovább nem éltek, a kezelt egerek viszont 48 óra elteltével még mind életben voltak, és vérükben alacsonyabb volt a baktériumszint.

Wright és kollégái most azon dolgoznak, hogy a molekulából gyógyszert fejlesszenek. Szeretnék, hogy kisebb adagok is hatásosak legyenek a baktériumok elpusztításához, és egyelőre a molekula méretét is túl nagynak találják, ami nem várt hatással járhat a célpontokon kívül. „Sok további vizsgálatra lesz még szükség, mielőtt a molekulából embereken alkalmazható gyógyszer válhat, beleértve annak vizsgálatát, hogy hogyan halmozódik fel a szervezetben és hogyan választódik ki” – mondta a kutató.