
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Bíró Pétertől – aki egyben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) készházépítő tagozatának (MAKÉSZ) elnökségi tagja is – többek között megtudhattuk:
Az építőipar az egyik legnagyobb környezetterhelő iparág, amely nemcsak a bolygónkra, hanem az emberi egészségre is jelentős hatással van. Talán sokan nem is gondolnák, de az építőanyagok és építési technológiák közvetlenül befolyásolják az épületek belső levegőminőségét, ezáltal hatással vannak az ott élők közérzetére, egészségére. Az épületbiológia célja olyan környezet kialakítása, amely nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon is egészséges marad.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1984-ben hivatalosan elismerte a „betegépület-szindrómát”, amely arra utal, hogy egyes épületek levegője és anyaghasználata hosszú távon egészségkárosító hatással bírhat. Az épületbiológusok ennek elkerülésére dolgoznak ki stratégiákat, és segítenek abban, hogy az épületek minél kedvezőbb környezetet teremtsenek az ott élők számára.
A beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a külső, ami mindennapi közérzetünkre is kihatással van, hosszú távon pedig egészségünket is negatívan befolyásolja: többek között fáradékonysághoz, fejfájáshoz, koncentrációs problémákhoz és légúti betegségekhez vezethet
– mondta Bíró Péter.
Tekintve, hogy Magyarország első épületbiológusával beszélgettünk, adekvát a kérdés: hogyan lehet körülírni szakmája csínját-bínját.
„Az épületbiológus feladata, hogy vizsgálja és elemezze az építőanyagokat, az épületek légminőségét, a nedvesség- és penészproblémákat, valamint az elektromágneses sugárzás (elektroszmog) jelenlétét – magyarán minden olyan faktort, ami negatív hatással lehet az egészségre” – foglalta össze Bíró Péter. Feltérképezi az épületek belső környezetének kockázatait, és javaslatokat tesz azok csökkentésére vagy megszüntetésére. „Nemcsak új építkezések során vehetjük igénybe egy épületbiológus szakértelmét, hanem felújítások esetében is, hiszen az épületek állapotának javítása kiemelten fontos a fenntarthatóság és az egészség szempontjából” – tette hozzá.
A pazarló, feleslegesen elhasznált energia duplán fáj.
Magánszemélyek, cégek és közintézmények egyaránt segítségül hívhatnak épületbiológust, különösen akkor, ha az otthoni vagy egy munkahelyi környezet kialakítása, felújítása során fontos szempont a lakók, dolgozók egészsége és teljesítőképessége. „A modern irodák és intézmények tervezésekor egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy a beltéri levegő minősége megfelelő legyen, a természetes fényviszonyok biztosítottak legyenek, és a mesterséges anyagokból származó káros kibocsátások a lehető legkisebb mértékűek legyenek” – mutatott rá Bíró Péter.
Az épületbiológus munkája nem csak az építészek és energetikai szakemberek tevékenységét egészíti ki, bizonyos szempontból túl is mutat rajtuk. Míg az építészek elsősorban a szerkezeti és esztétikai tervezésre összpontosítanak, az energetikusok pedig az épület energiahatékonyságát optimalizálják, az épületbiológus arra törekszik, hogy az épületek ne csupán fenntarthatók, hanem egészségesek is legyenek. Az ő szempontjaik szerint
egy otthon vagy munkahely akkor tekinthető épületbiológiailag optimálisnak, ha nem tartalmaz a levegőbe kipárolgó mérgező anyagokat, megfelelő a páratartalma, nincs elektroszmog-terhelés, és olyan anyagokból épült, amelyek természetes módon szabályozzák a belső klímát.
„Egy épületbiológiai vizsgálat során a szakember különböző méréseket végez, hogy feltárja az egészségre káros tényezőket. A levegőminőség vizsgálata során kimutatja az illékony szerves vegyületek (VOC-k) és más káros anyagok jelenlétét. Az elektroszmog-mérések segítségével feltérképezi a magasfeszültségű vezetékek, rádiófrekvenciás sugárzások és egyéb elektromágneses hatások mértékét. A penész- és baktériumvizsgálatok során megállapítható, hogy az épületben rejtett nedvességproblémák vannak-e, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek. A mérések eredményei alapján a szakember javaslatokat tesz arra, hogyan lehet az épületet egészségesebbé és fenntarthatóbbá tenni” – válaszolt Bíró Péter azon kérdésünkre, hogy „élesben” miként néz ki az épületbiológus tevékenysége.
Az épületbiológus-képzés egy kétéves elméleti oktatásból, majd a szakosodás után egy újabb kétéves gyakorlatból áll, amely során a résztvevők elsajátítják az egészséges épületek tervezésének, kivitelezésének és fenntartásának elméleti és gyakorlati alapjait. Épületbiológus-képzés jelenleg Németországban elérhető, az oktatás német, illetve angol nyelven zajlik. Bíró Péter úgy látja: a fenntartható építészet és az egészségtudatos lakókörnyezet iránti növekvő érdeklődés hatására várhatóan Magyarországon is egyre többen fognak ilyen irányú képzést végezni.
A fenntartható építészet és az egészséges lakókörnyezet szorosan összefügg. Egy épület akkor tekinthető fenntarthatónak, ha természetes vagy újrahasznosítható anyagokból épült, minimális energiafelhasználással üzemel, és biztosítja az egészséges beltéri környezetet. Ezzel szemben a nem fenntartható épületek gyakran tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek káros vegyületeket bocsátanak ki, csökkentik a levegő minőségét, és hosszú távon allergiás reakciókat, légzőszervi megbetegedéseket és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak. Az ilyen épületek rossz szellőzése és légzárása miatt a káros anyagok bent rekednek, így a benne tartózkodók folyamatosan ki vannak téve ezeknek a hatásoknak.
A természetes építőanyagok használata jelentős mértékben hozzájárulhat az épületek egészségessé tételéhez. A vályog-, a kenderbeton-, a fa- és az agyagalapú glettek, festékek kiváló alternatívát nyújtanak a mesterséges, vegyi anyagokkal kezelt építőanyagokkal szemben. Ezek az anyagok természetes módon szabályozzák a páratartalmat, nem tartalmaznak káros kipárolgásokat, és segítenek fenntartani a belső tér egészséges mikroklímáját.
Előregyártható, gyors, fenntartható, ráadásul olcsóbb lakhatást biztosít.
Az elektroszmog, vagyis az elektromágneses sugárzás egy újabb jelentős tényező, amely hatással van az emberek egészségére. Az elektromos eszközök, a vezeték nélküli hálózatok és az okoseszközök mind folyamatos elektromágneses terhelést jelentenek, ami hosszú távon alvászavarokat, stresszt és fejfájást okozhat. Az épületbiológusok javasolják az ilyen terhelések csökkentését, például árnyékoló anyagok használatával vagy a kábelezett technológiák előnyben részesítésével.
A megoldás gyakorlatilag a lábunk előtt hever. Nemcsak hogy olyan fenntartható irodákat, társas-, illetve családi házakat lehet építeni, amelyek szinkronban vannak az uniós kibocsátáscsökkentési tervekkel, de egyúttal a benne élő, dolgozó is egészséges környezetben tartózkodhat.
A természetes építőanyagok bárki számára elérhetők. A legjobbak közé tartozik
– sorolta Bíró Péter.
Emellett elérhetők a szerelt házas technológiák, a gyári körülmények között precízen előállított, fenntartható anyagokból álló épületelemek, építőanyagok. A készházak idehaza is egyre nagyobb elismertségnek örvendenek a fenntartható építészetben. „Az előregyártott szerkezetek és a környezettudatos építési módok alkalmazása lehetővé teszik az építkezés gyorsítását, a hulladék csökkentését és az energiahatékonyság növelését. Az ilyen épületek nemcsak hogy értékállóak és hosszú élettartamúak, de a megfelelő anyagválasztással és kivitelezéssel egészséges lakókörnyezetet is biztosíthatnak” – hangsúlyozta Bíró Péter.
Programot vázolt az egyik szakmai szervezet, a kormányra is számítanak.
Ráadásul a természetes és fenntartható építőanyagok használata nem feltétlenül jelent jelentős többletköltséget a hagyományos építőanyagokhoz képest. „Bár sokan azt gondolják, hogy a fenntartható építés drágább, a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezéssel és anyagválasztással a költségek nem haladják meg jelentősen a szokásos építési költségeket. Sőt, bizonyos esetekben, ha helyi anyagokat használnak fel, és az építési technológiát jól optimalizálják, akár olcsóbb is lehet a fenntartható építkezés” – mutatott rá a szakember.
A készházak esetében a pontos előregyártás és az optimalizált kivitelezés csökkentheti az építési időt és az anyagveszteséget, ami költséghatékonyabbá teheti a folyamatot. Hosszú távon pedig az energiahatékonyság miatt jelentős megtakarítást eredményezhetnek ezek az épületek.
Fel kell készülni: 2030-tól csak kibocsátásmentes épületeket lehet majd építeni az Európai Unióban.
A fenntartható építészet és az épületbiológia egyre fontosabbá válik, különösen az Európai Unió egyre szigorúbb szabályozásainak köszönhetően. Az emberek egyre tudatosabban keresik azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak energiatakarékosak, hanem egészségbarátok is. A természetes anyagok és a modern építési technológiák kombinációja jelentheti a jövőt, hiszen ezek lehetővé teszik az optimális lakókörnyezet kialakítását anélkül, hogy az emberi egészségre káros hatásokkal kellene számolni. Ahogy egyre többen ismerik fel ennek jelentőségét, az épületbiológia és a fenntartható építészet kulcsszerepet játszhat a jövő otthonainak és munkahelyeinek kialakításában
– summázta Bíró Péter.
A vásárlók – legyenek akár építkezők, felújítók vagy lakásvásárlók – sokat tehetnek annak érdekében, hogy fenntartható és egészséges építőanyagokat válasszanak. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a piacon rengeteg olyan termék található, amelyeket környezetbarátnak vagy egészségbarátnak tüntetnek fel, de valójában nem felelnek meg ezeknek a szempontoknak. A tudatos vásárlóknak ezért alaposan tájékozódniuk kell, és érdemes bizonyos kritériumok szerint választaniuk.
A fenntartható anyagok kiválasztásánál az első lépés az, hogy olyan termékeket keressenek, amelyek hiteles, független minősítésekkel és tanúsítványokkal rendelkeznek. Az építőiparban léteznek különböző ökológiai és épületbiológiai minősítések, amelyek garantálják, hogy az adott termék valóban környezetbarát és károsanyag-mentes. Ilyen tanúsítványok lehetnek például az ökocímkék, a VOC-mentességet igazoló tanúsítványok vagy a természetes alapanyagokat előtérbe helyező minősítések.
Egyértelmű a lépéskényszer, szorít az uniós irányelv határideje.
A vásárlás során fontos szempont az is, hogy a termékek teljes összetételét és gyártási módját átláthatóan tüntessék fel. „Gyakori probléma, hogy a gyártók nem minden összetevőt tüntetnek fel a csomagoláson, vagy marketingfogásként környezetbarátnak neveznek olyan termékeket, amelyek valójában vegyi anyagokat és mesterséges adalékokat tartalmaznak. A tudatos vásárlóknak érdemes olyan építőanyagokat keresniük, amelyek összetevői teljeskörűen nyilvánosak, és amelyeket független intézetek teszteltek” – fogalmazott Bíró Péter, aki rámutatott: a hétköznapi vásárlónak nem egyszerű eligazodnia, ha fenntartható építőanyagokkal kíván építkezni, felújítani. Számukra adott néhány tippet:
„Jó stratégia, ha vásárlás előtt informálódnak a gyártók honlapjain, utánajárnak a termékek pontos összetételének, és szakemberektől kérnek tanácsot. A vásárlók tudatos döntéseikkel jelentős hatást gyakorolhatnak a piacra, hiszen ha egyre többen keresnek fenntartható és egészséges anyagokat, akkor a gyártók is kénytelenek lesznek egyre inkább ebbe az irányba fejleszteni termékeiket. Az egészséges otthonok kialakítása nem csupán egyéni érdek, hanem egy szélesebb társadalmi változás része is lehet” – hívta fel a figyelmet Bíró Péter.
(Borítókép: Bíró Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMEzekre érdemes figyelniük a cégeknek.
március 27., 15:39
Amerikai vállalattal indíthat részvénytranzakciót Magyarország második legnagyobb bankcsoportja.
március 27., 13:19
Az elnök szerint a bevételt többek között adócsökkentésre is fordítják majd.
március 27., 07:02
20 perce
A helyszínről jelentkezünk.
5 órája
A támadót elvitték a rendőrök.
2 órája
Kijöttek a friss adatok, tovább zakatol a turizmus. A kormány ismét rekordévre számít.
március 27., 08:55
Cáfolták az Európai Bizottság állításait.
március 26., 20:12
Változásokról döntöttek a Nemzetközi Valutaalap Magyarországot képviselő kormányzótanácsában.
március 27., 09:20
A kétezer főt meghaladó településeken racionális lehet a készpénzkiadó automaták telepítése.
március 27., 13:56
Több busz is csak terelve jár.
1 órája
6 órája
A javaslat célja, hogy mérsékelje a bankok túlzott nyereségét is.
március 26., 21:51
Van, aki szerint az emelés csak látszatintézkedés.
március 28., 10:24
Hétfő óta ingadozik a magyar fizetőeszköz.
március 26., 11:49
Novák Előd törvényjavaslatot is benyújtott az ügy érdekében.
március 25., 10:35
Árat emelnének az infláció miatt, de nem tudnak a bekövetkező kereslet-visszaesés miatt.
március 27., 21:02
A Levegő Munkacsoport szerint az árréstop alá eső termékek fogyasztását inkább korlátozni kellene.
március 26., 14:30
7 órája
A miniszter szerint az árrésstop a bejelentés után azonnal hat.
március 26., 10:55
Nagy Márton üzent a döntés után.
március 25., 07:21
A sorkatonaság minden 18 és 30 év közötti állampolgárra vonatkozik Oroszországban.
6 órája
A személyi kölcsönöknél is érezni az inflációt.
március 25., 12:45
Az Állami Számvevőszék feljelentése után ez a legfrissebb fejlemény.
március 25., 13:32
Zsigó Róbert úgy véli, az áprilisi inflációs adatok igazolják majd az intézkedés bevezetését.
március 26., 09:42
Az MTA tagjai szerint a miniszterelnök március 15-i beszéde átlépte az „írott és íratlan normákat”.
4 órája
Most ellenőrizheti, hogy középosztálybelinek számít-e.
március 25., 15:44
Ez a hét legfontosabb hazai gazdasági történése.
március 25., 14:00
8 órája
16 órája
Bődületes szarvashibát követhetett el Mike Waltz.
március 25., 17:36
Oda kell figyelnie annak, aki feltöltené a tankot.
március 26., 10:21
Magyarország hetedik legnagyobb bankja is történelmi évet zárt tavaly.
március 25., 18:23