Észre sem veszik, de a magyarok nagy részének egészsége otthon is veszélyben van

Bíró Pétertől – aki egyben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) készházépítő tagozatának (MAKÉSZ) elnökségi tagja is – többek között megtudhattuk:

• Mivel foglalkozik egy épületbiológus?
• Mit vizsgál egy épületbiológus?
• Kik kérhetik egy épületbiológus segítségét, és ő hogyan segít?
• Miként hatnak egészségünkre az épületek?
• Mi az a betegépület-szindróma?
• Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy otthon „beteg”?
• Mik a leggyakoribb problémák, amelyek a magyar otthonokban tapasztalhatók?
• Milyen hatása van a beltéri levegő minőségének a közérzetünkre vagy az alvásunkra?
• Miért van nehéz dolguk, egyben nagyon fontos szerepük a tudatos vásárlóknak, felújítóknak?

Betegépület-szindróma

Az építőipar az egyik legnagyobb környezetterhelő iparág, amely nemcsak a bolygónkra, hanem az emberi egészségre is jelentős hatással van. Talán sokan nem is gondolnák, de az építőanyagok és építési technológiák közvetlenül befolyásolják az épületek belső levegőminőségét, ezáltal hatással vannak az ott élők közérzetére, egészségére. Az épületbiológia célja olyan környezet kialakítása, amely nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon is egészséges marad.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1984-ben hivatalosan elismerte a „betegépület-szindrómát”, amely arra utal, hogy egyes épületek levegője és anyaghasználata hosszú távon egészségkárosító hatással bírhat. Az épületbiológusok ennek elkerülésére dolgoznak ki stratégiákat, és segítenek abban, hogy az épületek minél kedvezőbb környezetet teremtsenek az ott élők számára.

A beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a külső, ami mindennapi közérzetünkre is kihatással van, hosszú távon pedig egészségünket is negatívan befolyásolja: többek között fáradékonysághoz, fejfájáshoz, koncentrációs problémákhoz és légúti betegségekhez vezethet

– mondta Bíró Péter.

Az épületbiológia és az épületbiológus szerepe

Tekintve, hogy Magyarország első épületbiológusával beszélgettünk, adekvát a kérdés: hogyan lehet körülírni szakmája csínját-bínját.

„Az épületbiológus feladata, hogy vizsgálja és elemezze az építőanyagokat, az épületek légminőségét, a nedvesség- és penészproblémákat, valamint az elektromágneses sugárzás (elektroszmog) jelenlétét – magyarán minden olyan faktort, ami negatív hatással lehet az egészségre” – foglalta össze Bíró Péter. Feltérképezi az épületek belső környezetének kockázatait, és javaslatokat tesz azok csökkentésére vagy megszüntetésére. „Nemcsak új építkezések során vehetjük igénybe egy épületbiológus szakértelmét, hanem felújítások esetében is, hiszen az épületek állapotának javítása kiemelten fontos a fenntarthatóság és az egészség szempontjából” – tette hozzá.

Magánszemélyek, cégek és közintézmények egyaránt segítségül hívhatnak épületbiológust, különösen akkor, ha az otthoni vagy egy munkahelyi környezet kialakítása, felújítása során fontos szempont a lakók, dolgozók egészsége és teljesítőképessége. „A modern irodák és intézmények tervezésekor egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy a beltéri levegő minősége megfelelő legyen, a természetes fényviszonyok biztosítottak legyenek, és a mesterséges anyagokból származó káros kibocsátások a lehető legkisebb mértékűek legyenek” – mutatott rá Bíró Péter.

Az épületbiológus munkája nem csak az építészek és energetikai szakemberek tevékenységét egészíti ki, bizonyos szempontból túl is mutat rajtuk. Míg az építészek elsősorban a szerkezeti és esztétikai tervezésre összpontosítanak, az energetikusok pedig az épület energiahatékonyságát optimalizálják, az épületbiológus arra törekszik, hogy az épületek ne csupán fenntarthatók, hanem egészségesek is legyenek. Az ő szempontjaik szerint 

„Egy épületbiológiai vizsgálat során a szakember különböző méréseket végez, hogy feltárja az egészségre káros tényezőket. A levegőminőség vizsgálata során kimutatja az illékony szerves vegyületek (VOC-k) és más káros anyagok jelenlétét. Az elektroszmog-mérések segítségével feltérképezi a magasfeszültségű vezetékek, rádiófrekvenciás sugárzások és egyéb elektromágneses hatások mértékét. A penész- és baktériumvizsgálatok során megállapítható, hogy az épületben rejtett nedvességproblémák vannak-e, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek. A mérések eredményei alapján a szakember javaslatokat tesz arra, hogyan lehet az épületet egészségesebbé és fenntarthatóbbá tenni” – válaszolt Bíró Péter azon kérdésünkre, hogy „élesben” miként néz ki az épületbiológus tevékenysége.

Természetes anyagok a reflektorfényben

A fenntartható építészet és az egészséges lakókörnyezet szorosan összefügg. Egy épület akkor tekinthető fenntarthatónak, ha természetes vagy újrahasznosítható anyagokból épült, minimális energiafelhasználással üzemel, és biztosítja az egészséges beltéri környezetet. Ezzel szemben a nem fenntartható épületek gyakran tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek káros vegyületeket bocsátanak ki, csökkentik a levegő minőségét, és hosszú távon allergiás reakciókat, légzőszervi megbetegedéseket és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak. Az ilyen épületek rossz szellőzése és légzárása miatt a káros anyagok bent rekednek, így a benne tartózkodók folyamatosan ki vannak téve ezeknek a hatásoknak.

A természetes építőanyagok használata jelentős mértékben hozzájárulhat az épületek egészségessé tételéhez. A vályog-, a kenderbeton-, a fa- és az agyagalapú glettek, festékek kiváló alternatívát nyújtanak a mesterséges, vegyi anyagokkal kezelt építőanyagokkal szemben. Ezek az anyagok természetes módon szabályozzák a páratartalmat, nem tartalmaznak káros kipárolgásokat, és segítenek fenntartani a belső tér egészséges mikroklímáját.

Az elektroszmog, vagyis az elektromágneses sugárzás egy újabb jelentős tényező, amely hatással van az emberek egészségére. Az elektromos eszközök, a vezeték nélküli hálózatok és az okoseszközök mind folyamatos elektromágneses terhelést jelentenek, ami hosszú távon alvászavarokat, stresszt és fejfájást okozhat. Az épületbiológusok javasolják az ilyen terhelések csökkentését, például árnyékoló anyagok használatával vagy a kábelezett technológiák előnyben részesítésével.

Itt a megoldás, csak használnunk kellene

A megoldás gyakorlatilag a lábunk előtt hever. Nemcsak hogy olyan fenntartható irodákat, társas-, illetve családi házakat lehet építeni, amelyek szinkronban vannak az uniós kibocsátáscsökkentési tervekkel, de egyúttal a benne élő, dolgozó is egészséges környezetben tartózkodhat.

A természetes építőanyagok bárki számára elérhetők. A legjobbak közé tartozik

• a vályog, amely természetes anyagként jól szabályozza a páratartalmat, illetve a hőmérsékletet (télen tartja a meleget, a nyári melegben pedig hűvösen tartja az épületet);
• a kenderbeton, amely többek között kiváló hőszigetelő;
• a fa, amely természetes és tartós anyag; valamint
• a mész- és agyagalapú festékek, ezek ugyanis nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat

– sorolta Bíró Péter.

Emellett elérhetők a szerelt házas technológiák, a gyári körülmények között precízen előállított, fenntartható anyagokból álló épületelemek, építőanyagok. A készházak idehaza is egyre nagyobb elismertségnek örvendenek a fenntartható építészetben. „Az előregyártott szerkezetek és a környezettudatos építési módok alkalmazása lehetővé teszik az építkezés gyorsítását, a hulladék csökkentését és az energiahatékonyság növelését. Az ilyen épületek nemcsak hogy értékállóak és hosszú élettartamúak, de a megfelelő anyagválasztással és kivitelezéssel egészséges lakókörnyezetet is biztosíthatnak” – hangsúlyozta Bíró Péter.

Ráadásul a természetes és fenntartható építőanyagok használata nem feltétlenül jelent jelentős többletköltséget a hagyományos építőanyagokhoz képest. „Bár sokan azt gondolják, hogy a fenntartható építés drágább, a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezéssel és anyagválasztással a költségek nem haladják meg jelentősen a szokásos építési költségeket. Sőt, bizonyos esetekben, ha helyi anyagokat használnak fel, és az építési technológiát jól optimalizálják, akár olcsóbb is lehet a fenntartható építkezés” – mutatott rá a szakember.

A készházak esetében a pontos előregyártás és az optimalizált kivitelezés csökkentheti az építési időt és az anyagveszteséget, ami költséghatékonyabbá teheti a folyamatot. Hosszú távon pedig az energiahatékonyság miatt jelentős megtakarítást eredményezhetnek ezek az épületek.

A fenntartható építészet és az épületbiológia egyre fontosabbá válik, különösen az Európai Unió egyre szigorúbb szabályozásainak köszönhetően. Az emberek egyre tudatosabban keresik azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak energiatakarékosak, hanem egészségbarátok is. A természetes anyagok és a modern építési technológiák kombinációja jelentheti a jövőt, hiszen ezek lehetővé teszik az optimális lakókörnyezet kialakítását anélkül, hogy az emberi egészségre káros hatásokkal kellene számolni. Ahogy egyre többen ismerik fel ennek jelentőségét, az épületbiológia és a fenntartható építészet kulcsszerepet játszhat a jövő otthonainak és munkahelyeinek kialakításában

– summázta Bíró Péter.

Nem egyszerű a dolguk, de nagy szükség van tudatos vásárlókra

A vásárlók – legyenek akár építkezők, felújítók vagy lakásvásárlók – sokat tehetnek annak érdekében, hogy fenntartható és egészséges építőanyagokat válasszanak. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a piacon rengeteg olyan termék található, amelyeket környezetbarátnak vagy egészségbarátnak tüntetnek fel, de valójában nem felelnek meg ezeknek a szempontoknak. A tudatos vásárlóknak ezért alaposan tájékozódniuk kell, és érdemes bizonyos kritériumok szerint választaniuk.

A fenntartható anyagok kiválasztásánál az első lépés az, hogy olyan termékeket keressenek, amelyek hiteles, független minősítésekkel és tanúsítványokkal rendelkeznek. Az építőiparban léteznek különböző ökológiai és épületbiológiai minősítések, amelyek garantálják, hogy az adott termék valóban környezetbarát és károsanyag-mentes. Ilyen tanúsítványok lehetnek például az ökocímkék, a VOC-mentességet igazoló tanúsítványok vagy a természetes alapanyagokat előtérbe helyező minősítések.

A vásárlás során fontos szempont az is, hogy a termékek teljes összetételét és gyártási módját átláthatóan tüntessék fel. „Gyakori probléma, hogy a gyártók nem minden összetevőt tüntetnek fel a csomagoláson, vagy marketingfogásként környezetbarátnak neveznek olyan termékeket, amelyek valójában vegyi anyagokat és mesterséges adalékokat tartalmaznak. A tudatos vásárlóknak érdemes olyan építőanyagokat keresniük, amelyek összetevői teljeskörűen nyilvánosak, és amelyeket független intézetek teszteltek” – fogalmazott Bíró Péter, aki rámutatott: a hétköznapi vásárlónak nem egyszerű eligazodnia, ha fenntartható építőanyagokkal kíván építkezni, felújítani. Számukra adott néhány tippet:

• A festékek és bevonatok esetében érdemes olyan termékeket választani, amelyek formaldehid- és oldószermentesek, hiszen ezek hosszú távon is káros hatással lehetnek a beltéri levegő minőségére.
• A szigetelőanyagoknál a vásárlóknak figyelniük kell arra, hogy ne tartalmazzanak egészségre ártalmas tűzgátló vegyületeket vagy műanyag származékokat, mivel ezek a belső levegőbe párologva káros anyagokat bocsáthatnak ki.
• A bútorok és burkolatok esetében is fontos a tudatos választás. A tömörfa bútorok például előnyösebbek a ragasztott vagy préselt faforgács lapokkal szemben, mivel az utóbbiak gyakran tartalmaznak formaldehidet és egyéb vegyi anyagokat. A vásárlóknak érdemes ellenőrizniük, hogy a faanyag természetes olajokkal és viaszokkal van-e kezelve, mivel ezek nem bocsátanak ki káros vegyületeket a levegőbe.

„Jó stratégia, ha vásárlás előtt informálódnak a gyártók honlapjain, utánajárnak a termékek pontos összetételének, és szakemberektől kérnek tanácsot. A vásárlók tudatos döntéseikkel jelentős hatást gyakorolhatnak a piacra, hiszen ha egyre többen keresnek fenntartható és egészséges anyagokat, akkor a gyártók is kénytelenek lesznek egyre inkább ebbe az irányba fejleszteni termékeiket. Az egészséges otthonok kialakítása nem csupán egyéni érdek, hanem egy szélesebb társadalmi változás része is lehet” – hívta fel a figyelmet Bíró Péter.

(Borítókép: Bíró Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)