Két napos látogatást tett Budapesten. Milyen benyomásai vannak a városról és a találkozókról?

Két nagyon mozgalmas napunk volt Budapesten. Igazán gyönyörű város, most voltam itt életemben először, és biztosan nem utoljára. Az embereket nagyon melegszívűnek, barátságosnak és vendégszeretőnek találtam. Nagyon sűrű programunk volt az elmúlt két napban. Hétfőn a hatóságok, szaktárcák vezetőivel találkoztam, többek között tárgyaltam Bóka János európai ügyekért felelős miniszterrel, Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel, Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével, Pecsenye Csabával, az Országos Bírói Tanács vezetőjével, Polt Péter legfőbb ügyésszel. Összességében hasznos megbeszéléseket folytattam. Kedden a civil társadalom és a média képviselőivel folytattam megbeszéléseket, ahol a jogállamisági kérdések álltak a középpontban.

Mennyire összetett a magyarországi jogállamisági kérdéskör más uniós tagországokhoz képest?

Mindenki tudja, hogy nehéz időszak után vagyunk, amikor az Európai Bizottság különböző intézkedéseket hozott, és sajnálatos módon egyes uniós források kifizetését is vissza kellett tartani. Végső soron az a célom, hogy a magyar hatóságokkal együttműködve eljussunk oda, hogy az összes Magyarországnak szánt uniós forrás rendelkezésre álljon – az ország polgárainak javát szolgálva. Jogos elvárásunk, hogy ugyanazok a normák érvényesüljenek Magyarországon, mint más tagállamokban. Fontos, hogy a magyar emberek biztosítékokat kapjanak arra, hogy például korrupció esetén objektív és szigorú eljárás zajlik le az országukban. Az a célunk, hogy megpróbáljunk haladást elérni, ezért jöttem most el, a megbízatásom elején, hogy személyesen találkozhassak az érintettekkel, megerősítsük elkötelezettségünket, és hogy megvizsgáljuk, hogyan tudunk előrelépést elérni azokban a kérdésekben, amelyek igazán nehéznek bizonyultak eddig. Fontos, hogy tisztázzuk, milyen elvárások és követelmények vannak a jogállamiság területén. Például a civil szervezetek szabad és biztonságos működése; a független, szabad és plurális médiaszektor; az erős korrupcióellenes keretrendszer és természetesen a teljesen független igazságszolgáltatás, mert ezek olyan pillérek, amelyekkel kapcsolatban nem köthetünk kompromisszumot, mivel ezek az uniós jog alapjai.

Milyen területen történtek jelentős előrelépések, és mely területeken kevésbé?

Fontos elismernünk az előrelépéseket ott, ahol azok valóban bekövetkeztek. Például 2023 végén a bizottság pozitívan értékelte az igazságügyi reformok közül a bírói függetlenség területén tett lépéseket, és ennek hatására felszabadított egy jelentős nagyságú összeget Magyarország számára. A közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő egyetemekkel kapcsolatban tavaly év végén folytattunk megbeszélést a magyar hatóságokkal. Megküldték a javaslattervezeteket, amelyeket megvizsgáltunk, de véleményünk szerint ezek nem feleltek meg a követelményeknek. Közöltük, hogy mik az elvárásaink. Nagyon fontos, hogy a hatóságok és a magyarok emberek számára is egyértelműek és átláthatók legyenek az elvárásaink, az, hogy miként tudnak teljes mértékben megfelelni a követelményeknek, hogy felszabadíthatóvá váljanak a befagyasztott források. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében tényleg azt szeretném, hogy a magyar diákok is hozzáférhessenek az Erasmus-program támogatásaihoz, illetve a felsőoktatási intézmények igénybe vehessék a Horizont-támogatásokat. Ezek az európai uniós tagsággal járó nagyszerű előnyök, és mi együtt akarunk működni a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy ezek a lehetőségek ugyanúgy elérhetőek legyenek a magyar emberek számára, mint minden más tagállam polgárai számára.

A legutóbbi éves jogállamisági jelentés óta adtak ki újabb ajánlásokat a magyar kormány számára?

Jelenleg is dolgozunk a 2025-ös jelentésen. Természetesen ebben megjelennek majd az elmúlt hónapok megállapításai, észrevételei, de a jelentés elkészítését egy nagyon szigorú és szabályozott eljárás határozza meg. Ez magában foglalja a korábbi jelentésekben szereplő ajánlások teljesítésének áttekintését, hogy lássuk, történt-e előrelépés, hogy azokat már ne kelljen újra megfogalmazni, vagy meg kell erősítenünk ajánlásokat. Várhatóan júliusban zárjuk le ezt a munkát és tesszük közzé a 2025-ös jelentést. Ami újdonság lesz Magyarország és az összes többi tagállam számára az idei kiadásban, hogy az egységes piaci dimenziót is górcső alá veszi. Az egyenlő versenyfeltételek kérdéseit fogjuk például vizsgálni. Bízhatnak-e a vállalatok abban, hogy tisztességes bánásmódban részesülnek az adott tagállamban, illetve bármely másikban, ahol határokon átnyúlóan tevékenykednek. Ez újdonság lesz, és ez a magyar fejezetben is benne lesz.

Mennyire érzi nyitottnak a magyar kormányt az ajánlások, a felvetett kérdések teljesítésében?

Én őszintén hiszem, hogy ha megvan az akarat, akkor előreléphetünk. Nagyon következetesnek, átláthatónak és világosnak kell lennünk a hatóságokkal szemben, hogy mik az elvárásaink és követelmények, ugyanúgy, ahogyan az Európai Unió minden más tagállamával szemben is. Az elmúlt két napban azt az üzenetet igyekeztem minden tárgyalópartneremnek átadni, hogy az ajtóm nyitva áll. Készen állok a párbeszédre. Itt vagyunk, hogy segítsük és támogassuk a magyar hatóságokat, ha megvan bennük a politikai akarat a fennálló ügyek rendezésére. És ez az a kérdés, amire viszont tőlük várjuk a választ. Mi rendelkezésre állunk azért, hogy a Magyarországnak szánt pénzek elérhetőek legyenek, a magyar emberek javát szolgálja, de úgy, hogy közben biztosítva legyenek a legalapvetőbb feltételek, például a korrupció elleni intézkedések. Ezért kell nekünk határozottan fellépnünk ezekben a kérdésekben.

Nézzük a másik oldalt: a bizottság mennyire nyitott a magyar kormány véleményének és érveinek elfogadására?

Teljesen nyitottak vagyunk az együttműködésre, de vannak határok, amelyeket nem léphetünk át: az uniós jogszabályok elsőbbségét az egész Európai Unióban tiszteletben kell tartani. Hajlandók vagyunk a párbeszédre, a konstruktív együttműködésre, és igyekszünk feltárni a továbblépési lehetőségeket, de a labda valójában a magyar hatóságok térfelén pattog. Ha javaslatokat kívánnak előterjeszteni a bizottság aggályainak kezelésére olyan kérdésekben, mint a korrupció elleni küzdelem, akkor abszolút hajlandók vagyunk együttműködni, meghallgatni és konstruktív visszajelzést adni, mert alapvetően itt a demokratikus intézményeinkbe vetett bizalomról van szó, az Európai Unió azon értékeiről, amelyeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania: a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, a szabadság, az emberi jogok és az emberi méltóság. Az EU értékei nem képezik vita tárgyát, és ez az üzenetem az Európai Unió minden országában, ahová ellátogatok. Ezzel kapcsolatban sikeres megbeszéléseket folytattam Bóka miniszter úrral és Tuzson miniszter úrral. Értik az álláspontomat, és tudják, hogy hajlandó vagyok konstruktív párbeszédet folytatni a továbblépéshez vezető út megtalálása érdekében, ha a magyar hatóságok hajlandók erre és elénk tárják javaslataikat.

Mennyire tudnak gyorsan és hatékonyon dolgozni a problémák megoldásán? Rendszeresen lehet azt hallani a kormány részéről, hogy a magyar javaslatokra Brüsszelből hetek vagy hónapok után jön csak válasz. Illetve fordítva is előfordul, hogy a magyar kormány reagál hosszú idő után a brüsszeli felvetésekre.

Én csak a bizottság nevében tudok csak beszélni. Mindig igyekszünk a lehető leggyorsabban válaszolni, de gyakran a vizsgált kérdések meglehetősen bonyolult jogi ügyek. Lehet, hogy konzultálnunk kell például a jogi szolgálatokkal, hogy biztos alapokon álljon a válaszunk. És sajnos túl sok esetben indult kötelezettségszegési eljárás, ami egy teljesen más eljárási mód, ahol már az Európai Unió Bíróságának kell véleményt mondania. Számos esetben született már döntés, minden alkalommal az Európai Bizottság javára. A legutolsó dolog, amit szeretnék, a konfliktus vagy az ellenséges kapcsolat. Szeretnék jó és konstruktív kapcsolatot ápolni a magyarországi kollégáimmal. Magyarország az Európai Unió megbecsült tagja. A magyar emberek nagyon fontosak számunkra. Szeretnénk, ha ugyanúgy élvezhetnék az uniós tagsággal járó valamennyi előnyt és kiváltságot, mint a többi uniós polgár. És az ő érdekükben törekszünk arra, hogy Magyarországon minden tekintetben fenntartsuk a jogállamiságot. A nehézségek jól dokumentáltak, és úgy gondolom, hogy útelágazáshoz érkeztünk, a magyar hatóságoknak kell most döntést hozniuk. Akarnak-e valóban foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyeket a bizottság felvetett, vagy nem. És ha a válasz nem, akkor is fel kell használnunk a rendelkezésünkre álló összes eszközt. De az én elsődleges célom az, hogy a magyar emberek érdekében igyekezzünk eredményeket felmutatni, azért, hogy a magyar emberek ugyanúgy élvezhessék az európai uniós tagsággal járó összes kiváltságot, mint mindenki más.

Mennyire gyors a problémakezelés, ha Magyarországot összehasonlítjuk a másik 26 tagállammal?

A jogállamisági jelentés elkészítésekor ugyanazokat az objektív kritériumokat alkalmazzuk az Európai Unió minden országára. A jelentés az Európai Bizottság jól bevált módszertana alapján, széleskörű megfontolások mellett készül. A testület meghallgatja a magyar hatóságokat, a kormányt, az állami szerveket, de a civil társadalmat, a média képviselőit és más érdekelt feleket is. Biztosíthatom a magyar embereket, hogy a bizottság egyáltalán nem elfogult Magyarországgal szemben. És biztosítani fogom, hogy tisztességesen, de adott esetben határozottan bánjunk Magyarországgal. És mindezt a magyar emberek érdekében tesszük. A teljes elemzésünket pedig feketén-fehéren megtalálják az éves jogállamisági jelentésben. Valószínűleg ez a legjobb forrás, ahol az emberek megnézhetik, hogy az Európai Bizottság milyen eredményt ért el a jogállamisági jelentés négy alappillérét illetően. Minden ország esetében objektíven és következetesen járunk el. Az értékelésünk eredményét pedig közzétesszük. És sajnos Magyarország esetében túl sok esetben jutottunk el a jogi lépésekig, a formális eljárások megindításáig. Ezeket mi inkább elkerülnénk, és sokkal inkább azzal foglalkoznánk, arra fordítanánk az időnket és erőforrásainkat, hogy a magyar kormányt és a magyar embereket támogassuk abban, hogy kiélvezhessék az uniós tagsággal járó valamennyi rendkívüli előnyt.

Viszont Magyarországon zajlik egy vita arról, hogy az unió kettős mércével mér, és sok esetben túlterjeszkedik a hatáskörén. Ilyen például az oktatás, amely nemzeti hatáskör, mégis kitiltották a modellváltott egyetemeket a már említett Erasmus és Horizont programból…

Amikor a magyar hatóságok tavaly év végén elküldték a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos javaslattervezetüket, alaposan áttanulmányoztuk, és válaszoltunk is, kifejtettük elvárásainkat. Ezeket az észrevételeket, javaslatokat mindig az uniós jog alapján tesszük. Mindig csak a szerződésekben meghatározott jogi hatáskörünk alapján és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata mentén járhatunk el. Pontosan ezt tettük a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban is. Nem mellesleg az akadémiai szabadság az Európai Unió alapjogi chartájának része. Tehát teljesen legitim alapunk van arra, hogy elvárjuk az összeférhetetlenség teljes körű kezelését; hogy a magyar közigazgatás rendszerén belül szilárd korrupcióellenes keretrendszer legyen; és a magyar hatóságok számára olyan utat jelöltünk ki, amely véleményünk szerint tisztességes és észszerű módon kezeli az ilyen aggályokat. Nagyon szeretném, ha a magyar hallgatók is részesülhetnének az Erasmus program előnyeiből. A közösségben az elmúlt években összesen mintegy 16 millió diák vett részt az Erasmus programban. Ez sokuk életét megváltoztatta, bővítette egyetemi tapasztalataikat, megismertek más régiókat, kultúrákat, hagyományokat, nyelveket. Életre szóló barátokat szereztek. És ha a magyar hatóságok hajlandók együttműködni velünk ebben a kérdésben, és jóhiszeműséget tanúsítanak, akkor mindent megteszek annak érdekében, hogy előrelépést érjünk el ebben a kérdésben.