Maxon pörög a magyar munkaerőpiac, lehet azonban némi bökkenő

2025 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 682 ezer fő volt, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek száma 220 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.

• A 2024. december–2025. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 689 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma gyakorlatilag mindkét nemnél megegyezett az egy évvel korábban mért értékkel, a férfiak esetében 2 millió 487 ezer főt, míg a nők körében 2 millió 202 ezer főt tett ki.
• A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 526 ezer fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 62 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 101 ezer főt tett ki.
• A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,0 százalék volt. Míg a férfiak foglalkoztatási rátája (78,7 százalék) lényegében nem változott, addig a nőké 0,5 százalékponttal, 71,3 százalékra emelkedett.
• A 2024. december–2025. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma 214 ezer fő volt, 16 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, míg a ráta értéke kismértékben, 4,4 százalékra mérséklődött.
• A férfiak esetében a munkanélküliek száma 116 ezer, a nőknél 98 ezer főt tett ki, míg a munkanélküliségi ráta előbbi esetében 4,5, utóbbinál 4,2 százalék volt. A ráta a férfiak körében 0,3, a nőknél 0,4 százalékponttal elmaradt az egy évvel ezelőtt mért értéktől.
• A munkakeresés átlagos időtartama 12,6 hónap volt. A munkanélküliek 41,5 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 36,9 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. február végén 1,3 százalékkal, 232 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Kedvező folyamatok a munkaerőpiacon

A foglalkoztatottak száma az előző évi szintjén stagnált, miközben a szezonálisan kiigazított adatok alapján az őszi hónapokhoz képest még kismértékű növekedés is történt. A foglalkoztatás a munkaerőpiac különböző szegmenseiben (külföldi telephelyen dolgozók, közfoglalkoztatottak, hazai elsődleges munkaerőpiac) is stagnált éves bázison, vagyis alapvető szerkezeti átalakulások most nem zajlanak – mondta az adatokra reagálva Molnár Dániel a Gazdaságelemzési Központ (MGFÜ) vezető elemzője.

Rámutatott:

A döntéshozók inkább óvatosak, kivárnak, hogy hogyan alakul a kereslet, amelyet döntően a külső gazdasági tényezők, mint az orosz–ukrán háború alakulása vagy a német gazdaság teljesítménye befolyásolnak. „Ugyanakkor a leépítéseket igyekeznek elkerülni, tekintve, hogy a kereslet élénkülése esetén nehezebben tudnák bővíteni a létszámot, így ahol létszámcsökkenés következik be, az több esetben inkább annak következménye, hogy a természetes fluktuáció (felmondás, nyugdíjba vonulás) nyomán megüresedő álláshelyeket nem feltétlenül töltik fel, inkább munkaátszervezést hajtanak végre” – fogalmazott.

„A foglalkoztatással szemben az aktivitás kismértékben csökkent a téli hónapokban a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, amely folyamat inkább az elmúlt hónapokban következett be. Ebben a tekintetben a reálbérek emelkedése és a jövedelmi helyzet javulása nyomán enyhülhetett a munkavállalási hajlandóság. Az aktívak számának csökkenése pedig, stagnáló foglalkoztatás mellett, mérsékelte a munkanélküliségi rátát, vagyis az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatok ellentettje ment végbe. Az utóbbi időszakban megfigyelhető volt, hogy a munkanélküliség emelkedése az aktivitás fokozódására és nem az elbocsátásokra volt visszavezethető” – fejtette ki a közgazdász.

4 százalékos munkanélküliségi ráta jöhet

Molnár Dániel elmondta: a foglalkoztatás várakozásaink szerint a gazdasági növekedés dinamizálódásával párhuzamosan a második félévtől indulhat ismét bővülésnek, ezt támogatják majd a belépő új termelőkapacitások a folyamatban lévő nagyberuházások révén.

A foglalkoztatás emelkedése jövőre tovább folytatódhat, a gazdasági növekedés a munkaerő-keresletet is élénkíti majd, így pedig

„Kínálati oldalon habár vannak még tartalékok a magyar gazdaságban, azonban ezek aktivizálása egyre nehezebb feladat, amelynek nyomán már középtávon ismét erősödhet a munkaerőhiány, ami viszont pozitívan hathat a bérnövekedésre és így a fogyasztásra” – jelezte.

Az infláció is mozgatja az aktivitást

A részletes adatokat böngészve azt látni, hogy a jelentős februári népességfogyást meghaladó mértékben csökkent a gazdaságilag nem aktívak száma. Ez a különbség pedig megjelent a gazdaságilag aktívak számában, ami az előző hónaphoz képest emelkedett – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A javuló munkaerőpiaci részvétel ellenére a belépő létszám a munkanélküliek táborát erősítette. Ez két dologra utal az ING Bank olvasatában: egyrészt az emelkedő inflációs környezet ismét ösztönzőként hat a munkaerőpiacon való aktív részvétel tekintetében. Másrészt azt is jól jelzi, hogy a csökkenő üres álláshelyszám mellett a munkaerőpiacra visszatérők már nem tudnak egyből elhelyezkedni foglalkoztatotti státuszban. Annál is inkább, mert ismét némileg csökkent maga a foglalkoztatottság is a havi becslés alapján – tette hozzá.

Már két egymást követő hónapban látjuk azt, amit korábban a megélhetési válság kibontakozásakor. Vagyis azt, hogy az infláció élénkülésével párhuzamosan emelkedik a munkaerőpiacon résztvevők száma, vagyis a munkaerőpiaci aktivitás. Az enyhe lemorzsolódás a foglalkoztatotti körben pedig összhangban van a munkaerő-tartalékolás és a gazdasági kilátások dinamikájával. A kilátások rövid távon nem javulnak érdemben, így elsősorban a feldolgozóipar megkezdte a racionalizálás folyamatát, a tartalékolt munkaerő lassú leépítését

– vázolta az elemző.

„Ennek az esetleges leépítési hullámnak még csak az elején járunk, ám a potenciális munkaerő-tartalék mutatója (ami nemcsak a munkanélkülieket, hanem az alulfoglalkoztatottakat és az olyan inaktívakat is figyelembe veszi, akik a hivatalos munkanélküli definíciónak nem felelnek meg, de önbesorolás alapján mégis oda tartoznak) immáron elkezdett felfelé kúszni, és jelenleg 313 ezer főnek megfelelő tömeget jelez. Ez egyben azt is jelenti, hogy némileg enyhülni látszik a munkaerőpiac feszessége” – jelezte Virovácz Péter.

Valamint az idei évben befejezni tervezett nagyberuházások lezárása is tovább tolódhat, ami a korábbiakhoz képest gyengébb foglalkoztatási kilátásokat, nagyjából a jelenlegi szint körül fluktuáló munkanélküliségi rátát jelent az idei év vonatkozásában. „Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz látni a januári hivatalos bérstatisztikákat, hogy vajon a versenyszférában megjelenik-e ez a bérezési döntésekben, vagyis a korábban előrejelzettnél alacsonyabb lesz-e az év eleji béremelés” – zárta a szakértő.

Kormány: az élmezőnyben Magyarország

„A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 februárjában közel 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. A foglalkoztatottak száma továbbra is kiemelkedő, miközben a munkanélküliség mértéke továbbra is az uniós átlag alatt van, a regisztrált álláskeresők száma pedig a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony” – összegezte az adatokat Czomba Sándor.

„A magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, amelyet a kormány célzott intézkedései is erősítenek. A jelenlegi munkaerőpiaci folyamatok azt mutatják, hogy egyre több, korábban inaktív munkavállaló tud elhelyezkedni, amelyhez a foglalkoztatáspolitikai programok is jelentősen hozzájárulnak” – emelte ki a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

A magyar munkaerőpiac európai szinten is kiemelkedő eredményeket mutat. A 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2010 óta folyamatosan növekszik, ennek köszönhetően

2024 utolsó negyedévében a férfiak foglalkoztatási rátája 84,8 százalékra, a nőké 77,1 százalékra emelkedett, jelentősen meghaladva az uniós átlagot. A magyar foglalkoztatási ráta 81 százalékot ért el, szemben az EU 27 tagállamának 75,9 százalékos átlagával, míg a 4,4 százalékos hazai munkanélküliségi ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb Európában – sorolta az államtitkár.

Közfoglalkoztatásból a versenyszférába

A kormány a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében – ahogy 2016-tól minden évben – 2025. március 28-tól ismételten meghirdeti a ,,Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025.” programot. A program célja, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el – mutatott rá Czomba Sándor.

Az elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően eddig több mint 20 ezer fő helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. A program keretében

Minél hamarabb lép ki a juttatást igénylő személy a közfoglalkoztatásból, annál hosszabb időtartamra jogosult támogatásra, ugyanis a havi 45 600 forint juttatást a közfoglalkoztatási jogviszonyból hátramaradt időre lehet megállapítani. Emellett elhelyezkedési juttatásra jogosult az a közfoglalkoztatott is, aki mezőgazdasági idénymunkában vesz részt, az ilyen jogcímen igénybe vehető juttatás összege napi 2000 forint.

A programra 2025. december 31-ig nyújtható be kérelem a vármegyei vagy fővárosi kormányhivatal területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalához.