Szokásával ellentétben aktuális belpolitikai eseményekre is reagált Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli interjújában ahelyett, hogy csak a kormányzati propagandaszólamokat ismételgette volna.

Hogyan értékeli a tüntetéseket? - kérdezte tőle a riporter, utalva arra, hogy kedden Hadházy Ákos és a Momentum szervezésében tüntettek a Pride-ot betiltó törvénymódosításra, a tüntetők pedig az este során összesen (bár nem egyszerre, hanem különböző felállásokban) négy fővárosi hidat is lezártak hosszabb-rövidebb időre.

Orbán szerint jelenleg van egy „provokációs verseny az ellenzék pártok között”. A miniszterelnök e tekintetben némileg belátó volt, meglátása szerint ugyanis „ellenzéki pártnak lenni nem könnyű, pláne ha a kormány ennyi mindent csinál”, de itt nem a gyülekezési törvény módosítását, hanem a különféle gazdasági intézkedéseket emelte ki.

Szerinte az ellenzéknek ilyen helyzetben két lehetősége van:

• vagy konstruktív, és „a javaslatokhoz viszonyul, azokra reagál, javítani akar rajtuk” (mondta ezt úgy, mintha az ellenzék ilyen irányú javaslatait a kormány bármikor figyelembe vette volna ezt az elmúlt 15 évben...)
• vagy a provokációk felé fordul.

„Jó lenne azt hinni, hogy azért vannak itt, mert lázba hozta őket az interjú, de nem ezt látjuk” - reagált ezen a ponton a miniszterelnök arra is, hogy a Momentum politikusai és aktivitási a közmédia előtt ülve próbálták elállni az útját, amikor az interjúra tartott, mire a rendőrök szétszedték és odébb rakták őket.

Miért nem csitul a tiltakozás? - szólt a következő kérdés.

Orbán szerint az ellenzék is tudja, hogy nem az van, amit mondanak, és ez látszik is rajtuk. Példaként pedig azt hozta fel, hogy a miközben „még a hidakat is lezárják, és azt mondják, hogy vége a demokráciának, de közben gyülekeznek”, vagyis „az események cáfolják őket”.

A miniszterelnök úgy véli, hogy az ellenzéki pártok láthatósági problémákkal küszködnek, ezért nem konstruktívak, hanem inkább egymással versengenek.

Ezt ő érti - tette hozzá -, de mivel véleménye szerint egy nemzeti közösségben élünk, ezért „tekintettel lehetnénk egymásra”.

Orbán szerint „ha egy Pride-jellegű ügyről van szó, a liberálisok mindig felsírnak”, de nekik is tekintettel kell lenniük a többi emberre, és ha hidakat zárnak le, akkor a többi ember életét korlátozzák „szükségtelenül”.

Hidakat lezárni a miniszterelnök szerint sportjelleggel „nem normális dolog”.

Ezek alapján indokolt lehet valamiféle jogalkotói lépés? - aggodalmaskodott a riporter.

„Gondolkodunk rajta” - vágta rá a miniszterelnök, aki szerint bár olyasmik történtek az utóbbi időben (füstgyertyázás a Parlamentben, hídlezárás, útlezárás), amit még nem láttunk sosem, de azért megfontoltságra intett a kérdésben.

„Észnél kell lenni, a kormányoldalnak meg a többségnek. Nem szabad túl idegesen reagálni, törvénymódosításokkal is csínján kell bánni” - nyugtatott le mindenkit, majd kapásból hozzátette:

„De a hídlezárások hoztak egy olyan tanulságot, hogy a nem tüntető többség érdekeit garantálni kell.”

Amivel ráerősített arra, amit Gulyás Gergely a tegnapi Kormányinfón még csak pedzegetett.

Itt viszont gyorsan le is keverték a hídlezárásos-ellenzékes részt, és átugrottunk

• a Magyar Falu Program felmagasztalására (eddig is volt, most még jobb lesz),
• ahonnan gyorsan áttértünk az szja-mentesség bővítésének felmagasztalására (egyszer majd a nyugati országok is rájönnek, hogy a magyar kormány családközpontú támogatási rendszere a követendő példa),
• amit rögvest az árrésstop kiértékelése követett (874 termék ára csökkent, átlagosan 17-18 százalékkal, „nem tudom, volt-e ilyen valaha Magyarország történetében)”.

És bár ezek a kormányzati intézkedéseket soroló kérdések és válaszok általában nagyjából ugyanazokból a panelekből szoktak felépülni, ezen a ponton a miniszterelnök magához képest szokatlan őszinteséggel vallott arról, hogy az árrésstop bevezetése előtt izgult.

„Járatlan úton közlekedni kockázatos dolog” - mondta, majd elárulta, hogy amikor új lépések bevezetéséről döntenek, általában kikéri a korábbi dossziékat, hogy megnézzék, „hogy volt, mint volt” régebben, de ennél a lépésnél nem volt ugyebár ilyen dosszié, hiszen ilyenre korábban nem volt példa.

Szerinte a vásárlók és a kereskedők közt egy bonyolult szövetrendszer van, amibe belenyúlni „komoly politikai és intellektuális kockázat”, ezért tizenhatszor gondoltak át mindent, de ő azért feszengett, hogy mi lesz a vége a dolognak.

2 hét után viszont azt kell mondania, hogy „működik, repül a dolog”, meghozta az eredményt.

Azért a korábbiakhoz hasonlóan elmondta, hogy mivel „magyarok vagyunk, és nemzetközi láncokkal állunk szemben”, biztos lesz törekvés, hogy azok az árrésstopot kikerüljék, de szerencsére „van még a tarsolyunkban 2-3 lépés, ha mégis megpróbálnák”. Majd hozzátette, hogy annyira működnek a dolgok, hogy például egyes tejek, joghurtok, tejfölök, zsiradékok ára több mint 50 százalékkal csökkent.

Április végén értékelik majd az elért eredményeket, utána döntenek arról, hogyan tovább.

A termelési riport után jött a következő téma: az Európai Bizottság azt tanácsolta az EU-polgároknak, hogy legalább 72 órára elegendő élelmiszerrel, vízzel és alapvető cikkekkel álljanak készen egy esetleges vészhelyzetre.

Mit gondol erről Orbán Viktor? Azt, hogy a magyar háztartásokban szokott lenni 72 órára elegendő élelmiszer.

„Én nem tudom, hogy élnek a nyugatiak, de egy magyar kamrába, ha én bemegyek, akkor ott azért nem okoz áthidalhatatlan problémát” - nevetgélt a miniszterelnök, bár azt nem részletezte, hogy kiknek a kamráiba szokott bejárni inspekciózni.

Szerinte Brüsszel azért javasolt ilyet, mert háborúra készül, és ezt komolyan kell venni - tért át a kevésbé vicces aspektusára a témának.

Ő viszont nem látja úgy, hogy Európát háború fenyegetné, hogy Ukrajnából megérkezne hozzánk a háború, pláne arra nem lát esélyt, hogy egy NATO-tagállamot bárki megtámadjon - így ha Brüsszel mégis tartalékok felhalmozását javasolja, az szerinte csakis azért lehet, mert ő maga készül háborúra.

A magyar állampolgároknak annyit üzent a miniszterelnök, hogy mi ebből a háborúból kimaradunk, „semmi rendkívüli dolgot nem kell tenni. Minket nem fenyeget háború, és ha Európa háborúba megy, mi akkor sem fogunk”.

A háborúra fordulva át is tértünk arra, hogy az európai és az amerikai álláspont egyre távolodik az orosz-ukrán békekötés kapcsán.

Orbán szerint egyfajta „transzatlanti hasadásnak” vagyunk szemtanúi, mivel Európa háborút akar, Amerika meg békét.

„Egyetlen dolgunk lenne, hogy támogassuk az amerikaiakat” - összegzett a miniszterelnök.

Sőt, még hangsúlyosabban is kifejtette:

„Ha békét akarsz, támogasd az amerikaiakat. Ritka ez a mondat” - tette hozzá.

Ezután éles váltással esett még pár szó a száj- és körömfájásról, illetve annak terjedéséről.

„Van maga a betegség... Diagnosztizáltuk” - szögezte le a diagnosztizálásban jártas miniszterelnök, nem elhallgatva, hogy a betegség külföldről, most éppen Szlovákiából érkezett hozzánk, ami következményeket von maga után (a határátlépésre, áruszállításra nézve stb.), de megemlítette azt is, hogy a fertőzött területeken az állatok kötelező kiirtása komolyan veszélyezteti a helybéli dolgozók helyzetét, és erre keresik a megoldást Nagy István agrárminiszterrel, ahogy feladatuk az is, hogy a továbbterjedést megakadályozzák, amiben szorosan együttműködnek a szomszédos országokkal is.

Mára ennyi, jövő héten találkozunk!