„Cigányoknak nem adhatjuk el a házat”

„Őrült arculcsapást kaptak, amikor a szülőkhöz közel egy kistelepülésen házat akartak vásárolni a gyerekek. Először minden jól ment, hiszen ott vesznek házat, ahol van eladó ingatlan és élnek a szabad költözés jogával. Majd kaptak egy telefont az eladótól, hogy a polgármester úr azt mondta, hogy cigányoknak nem adhatja el a házat. Döbbenet és szembenézés azzal a helyi közösséggel, ahová a hagyományőrzők rendszeresen hívták őket, hogy segítsék a munkájukat, vagy épp egy kulturális rendezvényen ők legyenek a fellépők. Azt gondolnád, hogy két kezükkel tapsolnak, hogy tanáremberek költöznek oda, akik viszik a fejlődés, viszik a megújulás, a befogadás és elfogadás lehetőségét. »Van egy belső közösségi szabály, hogy kisebbség nem költözhet be a településre, mert a településnek homogénnek kell maradnia.« Hallgatom az unokáimat, akik azt gondolták, hogy ez nem történhet meg velük! Arra gondolok, hogy hogyan mondjam el nekik, hogy ez nagyon nem jól van így!”

Ezt a posztot tette ki február 4-én a Facebook-oldalára Berki Judit szociálpolitikus, miután az unokájának és családjának nem engedték meg, hogy házat vásároljanak egy Nógrád megyei településen. A hír gyorsan terjedt a Facebookon, sőt egy idő után a megyei Ipoly tévé és az Ipolyinfo is beszámolt róla (bár Berki Judit posztjában nem nevezte meg a települést, a beszámolók szerint a 613 lelkes zsákfaluról, Nógrádsipekről van szó). Két héttel később – hogy a két eseménynek köze van egymáshoz, azt nem mernénk állítani – Orbán Viktor miniszterelnök február 22-i évértékelő beszédében a Pride betiltása mellett egy másik, kisebb visszhangot kapott törvényjavaslatot is bejelentetett: a helyi önazonosság védelméről szólót, ami lehetővé tenné, hogy a települések önvédelmi jogukra hivatkozva megtagadják, hogy valaki náluk vásároljon ingatlant.

Mostantól „szűrni” lehessen a beköltözőket

Navracsics Tibor közigazgatási területfejlesztési miniszter és Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes nem sokkal később konzultációs körútra indultak, hogy meggyőzzék a polgármestereket a törvény hasznosságáról. Az egyik ilyen találkozón hangzott el, hogy „az önazonosság megőrzésére, a szokások és hagyományok védelmére, a népesség egyensúlyának megőrzésére ad lehetőséget a helyi önazonosság védelméről szóló, készülő törvény”, és a jogi szabályozás célja, hogy ha egy közösség úgy gondolja, hogy valamilyen intézkedéssel „szűrni akarná” a beköltözőket, akkor kapjon ehhez a „jogállamisággal összehangolt eszközöket”. Navracsics ugyanakkor tagadta, hogy bármely népcsoport kizárása lenne a javaslat célja, sőt hangsúlyozta, hogy „az intézkedések során egyetlen népcsoportot sem lehet diszkriminálni”.

Máshogy látják ezt az általunk megkérdezett roma származású szakemberek.

„Úgy próbálják eladni, hogy ez mennyire jó lesz a településeknek, de ennek lehet egy »személyválogató« negatív forgatókönyve is. A kormány ezzel a törvénnyel a szélsőjobboldalt akarja kiszolgálni, aminek az ég egy világon semmi haszna, kivéve annyi, hogy bizonyos embercsoportokat ki lehet majd dobálni a településekről” – mondja Berki Sándor (nem áll rokoni kapcsolatban Berki Judittal), a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, aki maga is meghívást kapott a törvénytervezetről szóló egyik konzultációra, amit Nógrád megyei polgármestereknek tartottak március 4-én.

Az országgyűlési képviselő szerint a törvény épp az olyan eseteket legitimálja, ami a szociálpolitikus unokájával is megtörtént. „Berki Judit unokájánál, azon kívül, hogy a származása roma volt, semmilyen más probléma nem állt fenn, sőt úgy tudom, hogy dolgoztak is a faluban, és még így is, maga a polgármester hívta fel az eladót, hogy márpedig cigány oda nem költözhet be. Ez egy nagyon visszás történet, amivel ennyire nyíltan még nem nagyon szembesültünk itt Nógrád megyében, ahol egyébként nagy létszámú a roma populáció.” Az országgyűlési képviselő szerint valós probléma, hogy kis falvakban „két-három család óriási galibát tud okozni, de erre nem az a megoldás, hogy elüldözzük, hanem a kormánynak lennének eszközei rá, hogy integrálják őket”.

„Minden megyében létrehoznak majd két-három olyan települést, ahol csak cigányok fognak élni?”

„Az ingatlanszerzéshez az önkormányzat előírhatná a közösség önazonossága, hagyománya szempontjából releváns kötelezettség teljesítését, és amennyiben elérik az önkormányzat által meghatározott létszámot, el lehetne rendelni a bejelentkezés tiltását” – írja a kormany.hu.

„És mi van akkor, ha majd egy meleg pár akar ingatlant venni? Tőlük is megtagadják majd? Vagy egy katolikus falu azt mondhatja, hogy nem enged be egy református családot magához? Azért ez a törvényjavaslatban szereplő háttérellenőrzés komoly aggályokat vet fel, hogy mikor fog sérülni az önrendelkezéshez való jog. És ha kiderül, hogy a törvényt arra fogják felhasználni, hogy a cigányságot röghöz kötik, és elkezdik elérni azt, hogy a cigányok ne költözhessenek be egy faluba, akkor minden megyében létrehoznak majd két-három olyan települést, ahol csak cigányok fognak élni?” – sorolta aggodalmait Berki.