A német hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin nagyszabású háborúra készül a NATO ellen

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Veszélybe kerülhet Ukrajna szuverenitása a ritkaföldfémekről szóló megállapodás miatt;
• NATO-riadó Európában, elfogtak egy orosz kémrepülőgépet a német partoknál;
• Vlagyimir Putyin ideiglenes kormányt hozna létre Ukrajnában, szerinte ez kell a békéhez;
• Kiderült Donald Trump legfrissebb ajánlata, Washington átvenné az irányítást Ukrajnában;
• Csapásmérő robotrepülőgépekkel támadta a civil infrastruktúrát az orosz hadsereg;
• A német hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin nagyszabású háborúra készül a NATO ellen.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Ukrajna eddig dokumentáltan 8321 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 6034 megsemmisült, 562-ben károk keletkeztek, 467-et a személyzete otthagyott a harctéren, 1258-at pedig az oroszok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 1118 tank van. A harckocsik közül 806 megsemmisült, emellett 79 megsérült, 94-et magára hagytak a harctéren, 140-et pedig az oroszok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Oroszország eddig dokumentáltan 20 900 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 15 860 megsemmisült, 874-ben károk keletkeztek, 1143-at a személyzete otthagyott a harctéren, 3023-at pedig az ukránok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről geolokációs adatokkal rendelkező vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített harcjárművek között 3829 tank van. A harckocsik közül 2753 megsemmisült, emellett 159 megsérült, 384-et magára hagytak a harctéren, 533-at pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Az orosz erőké a „stratégiai kezdeményezés” a teljes ukrajnai frontvonal mentén − jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin.

A teljes frontvonal mentén erőink rendelkeznek a stratégiai kezdeményezéssel… Okunk van azt hinni, hogy megsemmisítjük az ellenséget

− mondta az orosz elnök az északnyugati Murmanszk városában tett látogatása során. 

Hozzátette, hogy „magának az ukrán népnek is meg kell értenie, mi történik” − írja a The Telegraph. 

Recep Tayyip Erdogan elnök egy telefonbeszélgetés során közölte az orosz államfővel, hogy Törökország követi az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket − írja a The Telegraph. 

Erdogan felajánlotta, hogy házigazdája lesz a két nemzet közötti béketárgyalásoknak.

Oroszország felvetette, hogy esetleg kilép az amerikai támogatású, az energetikai infrastruktúrára irányuló csapásokat blokkoló moratóriumból − írja a The Telegraph. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt mondta: „Természetesen az orosz fél fenntartja a jogot, hogy amennyiben a kijevi rezsim nem tartja be ezt a moratóriumot, akkor azt ő se tartsa be. Logikátlan lenne, ha betartanánk, és minden este szembesülnénk az energetikai infrastruktúránk létesítményei elleni támadási kísérletekkel.”

Az ukrán erők kizárólag katonai célpontokra mérnek csapást, és nem támadnak energetikai létesítményeket Oroszország területén – szögezte le pénteken az ukrán vezérkar a közösségi oldalain nyilvánosságra hozott közleményében.

A kijevi katonai vezetés hangsúlyozza, hogy az ukrán fegyveres erők szigorúan betartják az energetikai létesítmények elleni csapások leállításáról szóló megállapodásokat, ezzel szemben Oroszország rendszeresen megsérti ezeket az egyezségeket, és álhíreket terjeszt energetikai infrastruktúráját ért állítólagos ukrán támadásokról.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken azt közölte, hogy reggel az ukrán hadsereg HIMARS rakétákkal csapást mért az oroszországi Kurszk régióban lévő szudzsai gázmérőállomásra.

Oroszország azzal vádolja az Európai Uniót, hogy nem akar békét Ukrajnában, mert a blokk nem enyhítette a szankciókat − közölte a The Telegraph. 

A fekete-tengeri megállapodás szerves része az egyik orosz bankkal szembeni szankciók feloldása

− mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, utalva a 2022-es gabonaszállítási megállapodás lehetséges újraindítására.

„Ha az európai országok nem akarnak erre az útra lépni, az azt jelenti, hogy nem akarnak a béke útjára lépni” − fogalmazott. 

Ukrajna azzal vádolta meg Oroszországot, hogy saját gázüzemére csapott le − írja a The Telegraph. 

Oroszország korábban azzal vádolta Ukrajnát, hogy rakétákkal lőtte a Kurszki régióban lévő Szudzsa gázmérőállomást, amely már egy korábbi támadásban is megsérült.

Egy ukrán nemzetbiztonsági tisztviselő azonban most azt mondta, hogy Oroszország volt a felelős.

Oroszország ismét megtámadta a Kurszki régióban lévő Szudzsa gázátadó rendszert, amelyet nem ők ellenőriznek

− mondta Andrij Kovalenko, a dezinformációk elhárításáért felelős tisztviselő.

Az orosz hadsereg felszabadította a Kurszk régióbeli Gogolevkát, és elfoglalta az ukrajnai Harkiv régióban lévő Kraszne Perse települést – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A Kurszk régióban zajló harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy az elmúlt napon ott több mint 320 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, és egyebek között öt páncélozott harcjármű és három drónirányító pont semmisült meg.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy Csasziv Jar városban az orosz hadsereg kemény utcai harcokban, utcáról utcára nyomul előre. Pusilin szerint az ukrán fél, amely folyamatosan kap utánpótlást, több magas épületet még mindig az ellenőrzése alatt tart.

A helyi hatóságok pénteken az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, valamint orosz régiók településeiről is jelentettek tüzérségi és dróntámadást. A Luhanszk régióban lévő Liszicsanszkot ért rakétacsapásban négy civil megsérült. A Kurszk régióbeli Lgivi járásban egy férfit a fején sebesített meg egy repesz, amikor egy traktor boronálás közben aknára futott.

Románia üdvözli a rijádi béketárgyalások eredményeit, fekete-tengeri országként pedig kiemelt figyelemmel követi a tűzszünetre, ennek ellenőrzésére, a hajózás biztonságára vonatkozó egyeztetéseket, és kész részt venni a fekete-tengeri tűzszünet felügyeletében – adta hírül az MTI a román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) közleménye alapján.

Az Ilie Bolojan ideiglenes államfő által első ízben összehívott nemzetbiztonsági testület elsősorban az ukrajnai háború fejleményeit és az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett béketárgyalások perspektíváit elemezte.

Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: Romániának van a leghosszabb szárazföldi és tengeri határa Ukrajnával, ilyenként közvetlenül érdekelt a háború lezárásában, Ukrajna európai integrációja folytatásában. Románia továbbra is támogatja Ukrajnát, álláspontja szerint a tűzszünetet olyan békének kell követnie, amely erős biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának és elrettenti Oroszországot bármilyen jövőbeli agressziótól. Bukarest szerint a béketárgyalásokról nem hiányozhat sem Európa, sem Ukrajna.

Románia egyetért azzal, hogy az európai országoknak az eddigieknél nagyobb szerepet kell vállalniuk az európai béke megőrzésében, és a maga részéről kész is fokozatosan, az európai alapokat felhasználva növelni védelmi kiadásait. A CSAT fel is hatalmazta a védelmi minisztériumot egy új könnyű korvett beszerzésére és a román hadiflotta korszerűsítési programjának folytatására.

A CSAT ugyanakkor kiemelte, hogy Romániának sürgősen kezdeményező lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy erősítse kétoldalú együttműködését legfőbb stratégiai partnerével, az Egyesült Államokkal, annak érdekében, hogy megmaradjon a jelentős amerikai katonai jelenlét Románia területén, ez ugyanis életbevágó az ország biztonsági érdekei szempontjából.

A március 27-én közzétett geolokációs felvételek szerint az ukrán erőknek a közelmúltban Kotljéntől északnyugatra (Pokrovszktól délnyugatra) kis mértékben sikerült előrenyomulniuk − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

A március 24-én közzétett és március 26-án geolokalizált felvételek szerint az orosz erők nemrégiben a Lenin utca mentén haladtak előre Liszivka délkeleti részén (Pokrovszktól délkeletre).

Orosz milbloggerek március 27-én azt állították, hogy az orosz erők előrenyomultak Pokrovszktól délnyugatra, Uszpenivkától északnyugatra egy erdős területen; a Stepova utca mentén Novoolekszandrivka keleti részén; a Bohdanivkától délkeletre lévő mezőkön; és Nadivkától 600 méterig Kotljarivka felé. Ezeket az információkat független forrásból nem tudták ellenőrizni.

Ukrajna európai szövetségesei március 27-én Párizsban találkoztak a Tettre Készek Koalíciójának csúcstalálkozóján, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó további támogatásukat, a tűzszünet betartását biztosító megfigyelőrendszert és egy „elrettentő erő” esetleges ukrajnai telepítését − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

30 ország, köztük az Egyesült Királyság, Ukrajna, Franciaország és Németország vezetői és képviselői megvitatták Ukrajna katonai és védelmi ipari bázisának (DIB) megerősítését, hogy az elrettentse a jövőbeli orosz agressziót, és biztosítsa, hogy Ukrajna a lehető legerősebb helyzetben legyen az Oroszországgal folyó tárgyalásokon.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a koalíció tagjai tervet dolgoznak ki arra, hogy Ukrajnában „biztosítási erőket” küldjenek „stratégiai helyekre”, amennyiben békeszerződés jön létre Oroszországgal.

Macron kijelentette, hogy ezeknek az erőknek az lesz a célja, hogy elrettentsenek az Ukrajna elleni esetleges orosz agressziótól, és segítsenek az ukrán erők kiképzésében, de nem fognak békefenntartóként szolgálni vagy a frontvonalakon állomásozni az esetleges tűzszünet megfigyelésére.

Macron kijelentette, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság hamarosan közös katonai delegációt küld Ukrajnába, hogy segítsenek a hosszú távú ukrán katonai tervezésben.

Macron, Keir Starmer brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár megismételte, hogy az európai országoknak nem szabad megszüntetniük az Oroszország elleni szankciókat, mivel az nem hagyott fel Ukrajna megszállásával és háborút folytat ellene.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország tavaszi offenzívára készül Szumi és Harkiv régióban. Zelenszkij március 26-án a Le Figaro francia lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja késleltetni a folyamatban lévő béketárgyalásokat, hogy időt nyerjen egy 2025 tavaszán Szumi és Harkiv régió ellen indítandó offenzívához − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Az orosz erők ezt az offenzívát 2024 őszén akarták végrehajtani, de a Kurszk régióba augusztusban történt ukrán betörés elrontotta ezt a tervet. Zelenszkij március 15-én és 18-án arra figyelmeztetett, hogy az orosz erők intenzívebb szárazföldi műveletekre készülhetnek Szumi, Harkiv és Zaporizzsja régióban, bár ukrán tisztviselők kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az orosz erők képesek lennének sikeres támadó műveleteket végrehajtani ezeken a területeken, különösen Szumi városa ellen.

A NATO balti légtérellenőrzési misszióját hamarosan közösen látják el Lengyelország és Románia kontingensei – jelentette be pénteken a litván Védelmi Minisztérium.

Március 31-én a litvániai Siauliai légibázison ünnepélyes keretek között történik a váltás, ahol az eddig szolgálatot teljesítő olasz és francia légierőt lengyel és román csapatok váltják fel. A lengyel légierő négy F–16 Fighting Falcon vadászgéppel járőrözik majd, míg a románok szintén F–16-os vadászgépekkel támogatják a missziót.

Az ukrán Interfax azt írja, hogy a lengyel kontingens körülbelül 140 katonából áll, köztük pilóták, technikusok, egészségügyi személyzet, támogató csoportok, kommunikációs szakemberek és egyéb specialisták. A román kontingens mintegy 110 különböző szakterületű katonát foglal magában.

A NATO tagországai 2004 márciusa óta küldenek katonákat és vadászgépeket a balti államok légterének védelmére, amikor Litvánia, Lettország és Észtország csatlakozott a szövetséghez.

Az Európai Unió további 25 embert és 7 szervezetet vett fel a Belarusszal szemben létrehozott szankciós jegyzékébe az unió által jogtalannak tartott elnökválasztással összefüggésben és Aljakszandr Lukasenka elnyomó rezsimjének támogatása miatt – tájékoztatott az uniós tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló tanács pénteken, írja az MTI.

A brüsszeli közlemény szerint a korlátozó intézkedések a demokrácia és jogállamiság aláásása, az Ukrajna elleni orosz háború támogatása érdekében folytatott belső elnyomás, az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországgal folytatott katonai együttműködéshez való hozzájárulás felelőseire vonatkoznak.

Az EU jegyzékbe vette a belorusz központi választási bizottságot, annak elnökhelyettesét és titkárát, valamint tagjait, mivel – mint írták – ez a bizottság szervezte az elnökválasztást, amely

nem volt sem szabad, sem tisztességes, és amely az elnyomás és az emberi jogok megsértésének légkörében zajlott.

Az EU jegyzékbe vett kilenc olyan bírót, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között a Lukasenka elnök vezetése ellen tiltakozó vagy ellenvéleményüket kifejező civilek ellen. Az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az elnöki vagyonkezelési igazgatóság vezető tagjaival szemben, továbbá jegyzékbe kerültek a Lukasenka-rezsimet támogató és abból hasznot húzó vállalatok és üzletemberek.

Belaruszt célzott gazdasági szankciókkal is sújtják, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékekre és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.

A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az EU kiáll a belorusz nép mellett, és támogatja azon törekvését, hogy egy békés Európa részeként szabad, demokratikus, szuverén és független Belarusz jöjjön létre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 27-én azt javasolta, hogy az Oroszországgal „baráti” viszonyban lévő országok is részt vehessenek az ukrajnai háború befejezését célzó békefolyamatban és tárgyalásokon.

Az Arkhangelsk nukleáris tengeralattjáró matrózaival folytatott beszélgetése során Putyin Kínát, Indiát, Brazíliát, Dél-Afrikát és Észak-Koreát sorolta fel a lehetséges résztvevők között.

A The Kyiv Independent információi szerint az orosz elnök „partnerként” hivatkozott Észak-Koreára, és megjegyezte, hogy a Moszkva és Phenjan között tavaly aláírt katonai együttműködési szerződés már hatályba lépett. A megállapodás értelmében mindkét ország köteles „minden rendelkezésre álló eszközzel” segíteni a másikat támadás esetén. Putyin szerint az Észak-Koreával való együttműködés folyamatos mind a „haditechnikai, mind a katonai területeken”.

Putyin azzal is vádolta a nyugati országokat, hogy a tárgyalásokon megpróbálják becsapni Oroszországot, és azt állította, hogy az európai államok „állandóan” félre akarják vezetni a Kremlt. Bár megismételte, hogy Moszkva „üdvözli bármilyen konfliktus békés eszközökkel történő rendezését”, az orosz elnök hozzátette: „Csak ne a mi költségünkre”

Ukrajna már beleegyezett egy amerikai javaslatra épülő, teljes, 30 napos tűzszünetbe, március 11-én közölve, hogy Kijev készen áll egy ilyen lépésre, ha Oroszország is elfogadja a feltételeket. Eddig Oroszország elutasította ezt.

Észak-Korea Oroszország kulcsfontosságú katonai beszállítójává vált, tüzérségi lövedékeket, rakétákat és csapatokat biztosítva olajipari termékekért és fejlett rakétatechnológiáért cserébe. Tavaly ősszel akár 12 ezer észak-koreai katona is Oroszország Kurszk régiójába került, megerősítve a moszkvai egységeket Ukrajna határokon átnyúló betörése ellen.

Az orosz csapatok folyamatosan növelik a kamikazedrónokkal végrehajtott támadások számát Herszon és a Dnyipro folyó jobb partján fekvő települések ellen – számolt be az Ukrinform a Déli Védelmi Erők szóvivője, Vladiszlav Volosin nyilatkozata alapján.

Volosin elmondta, hogy az oroszok nemcsak kamikazedrónokat vetnek be, hanem tüzérséggel és többszörös rakéta-sorozatvetőkkel is támadnak. Hozzátette, hogy az orosz csapatok fokozottan alkalmazzák a légierő és a szárazföldi hadsereg kötelékébe tartozó repülőgépeket is, amelyek rakétákkal támadják a jobb partot.

Az ellenség gyakorlatilag egy kiképzőközpontot hozott létre FPV-drón-pilótái számára, és az ukrán civileken, valamint infrastruktúránk ellen folytatja támadásait

– hangsúlyozta Volosin.

„Az ellenség nem olyan intenzív támadásokat hajt végre, mint ősszel, de bizonyos műveleteket továbbra is végrehajtanak. Ezeket felderítő- és keresőakcióknak nevezzük, mintha megpróbálnának átkelni a Dnyipro folyón vagy annak szorosain, és megvetni a lábukat a jobb parton vagy a hozzá legközelebbi szigeteken. Azonban az Ukrán Védelmi Erők folyamatosan visszaszorítják ezeket a kísérleteket, még azelőtt próbálják megsemmisíteni az ilyen csoportokat, hogy elérnék a jobb partot. Számos esetben az oroszoknak még az átkelést sem sikerül végrehajtaniuk” – mondta Volosin.

Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnök-helyettese frissítette az ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodást, írja a Sky News.

A miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy új javaslat érkezett, és Kijev akkor fogja bejelenteni álláspontját, ha konszenzusra jutnak.

Addig is Julija Szviridenko figyelmeztetett, hogy az üzlet körüli nyilvános megjegyzések megakadályozzák a konstruktív vitát.

Az orosz védelmi minisztérium szerint gyakorlatilag megsemmisült az orosz–ukrán határon lévő Szudzsa gázmérő állomás, miután az ukrán hadsereg HIMARS rakétákkal csapást mért rá, írja az MTI.

A tárca szerint az Európa gázellátásában kulcsfontosságú létesítményben a támadás következtében heves tűz ütött ki. A minisztérium múlt pénteken azt jelentette be, hogy a Szudzsa gázmérő állomást a kurszki régióból kivonuló ukrán erők szándékosan felrobbantották, jelentős károkat okozva benne.

Vang Ji kínai külügyminiszter orosz kollégája, Szergej Lavrov meghívására a jövő héten látogatást tesz Oroszországban – közölte a kínai külügyminisztérium pénteken. A közlemény szerint a kínai külügyi tárca vezetője a tervek szerint március 31. és április 2. között tesz hivatalos látogatást Moszkvában.

„A látogatás során Vang megbeszéléseket folytat majd Lavrovval, hogy megosszák véleményüket a kétoldalú ügyekről, a regionális együttműködésről és a közös érdekeket érintő nemzetközi kérdésekről” – mondta el Guo Csia-kun, a tárca szóvivője az MTI tájékoztatása szerint.

Keir Starmer szerint az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat nem enyhíteni, hanem szigorítani kell annak érdekében, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz lehessen ültetni. A brit miniszterelnök „játszadozással és időhúzással” vádolta Vlagyimir Putyint, miután az orosz elnök a szankciók feloldását követelte az Egyesült Államok által közvetített tengeri tűzszünet életbe léptetése előtt.

Nem a szankciók visszavonásának vagy gyengítésének van itt az ideje. Most a szankciók szigorítására van szükség, hogy asztalhoz ültessük őket

– jelentette ki a BBC szerint Keir Starmer Párizsban, ahol az európai vezetők gyűlnek össze egy újabb tanácskozásra.

Elmondta továbbá, hogy a 30 nemzet, valamint az Európai Unió és a NATO képviselőit fogadó csúcson megállapodott a partnerekkel abban, hogy „most tovább kell mennünk, hogy támogassuk a békefolyamatot, támogassuk Ukrajnát, és fokozzuk az Oroszországra nehezedő nyomást”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint országa az Egyesült Államok álláspontját várja a Herszon elleni orosz támadásokról – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az államfő az amerikai álláspontra emlékeztetett, miszerint a „nyugalom a tengeren és az energiaszektorban működik”. Miközben március 27-én Herszon energiaellátó rendszerét támadták az oroszok. Zelenszkij szerint az Egyesült Államok nem maradhatna csendben, mivel az áramellátás sem működött megfelelően a városban.

Az ukrán elnök arra utasította a védelmi miniszterét, hogy készítsen egy tanulmányt arról, hogy Oroszország megsértette a tűzszünetet.

Az Európai Unió Svédország és Németország vezetésével 44 millió eurót különített el Ukrajna támogatására – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az EU pályázatot hirdet civil szervezetek támogatására, amelybe két tagállam száll be további forrásokkal. Az unió csomagjában szerepel a háborús bűnökért való elszámoltathatóság is. A cél az ukrajnai társadalom megerősítése.

Többször támadták meg Nyikopol és Szinelnyikij városát az orosz erők a dnyiprói régióban – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

A régió vezetője arról számolt be, hogy egy 37 éves férfi egy akna felrobbanása miatt sérült meg. Az oroszok több községet is támadtak meg a régióban. A csapásokban több épület rongálódott meg.