Most a lét a tét: valódi népesedési katasztrófa sújtja a magyar falvakat

Urbanizáció világszerte

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon, akárcsak számos más közép‐ és kelet‑európai országban, egyre markánsabb problémát jelent a falvak és kistelepülések folyamatos elnéptelenedése. A globalizáció, az urbanizáció, valamint az EU integrációja elősegítette a munkaerő szabad áramlását, a fiatalabbak a jobb munka- és életkörülmények, illetve a magasabb képzési lehetőségek miatt a nagyvárosok felé áramlanak, míg a vidéki területeken az alacsonyabb bérek, korlátozott infrastruktúra és szolgáltatások miatt kevesebb lehetőség adódik a tartós megélhetésre.

"Európa demográfiai térképe azt mutatja, hogy a városi lakosok arányának növekedése nagyrészt a vidéki elvándorlás és elnéptelenedés magasabb arányának tudható be, ami a falvakban és kisvárosokban, különösen a vidékiként besorolt területeken állandó fenntarthatósági kihívást jelent" - írta Horeczki Réka, Nagy Dávid, és Lados Gábor, a KRTK szakértői a Portfolio-n.

Kiürül a periféria itthon is

A legnagyobb mértékben zsugorodó népességű – húsz év alatt 20 százalékos mértéket is meghaladó – lakosságszám vesztést elszenvedő települések elhelyezkedésének területi mintázatai sajátos koncentrációt mutatnak – emelték ki a Portfolio-n a KRTK kutatói, Kovács Katalin és Tagai Gergely a hazai trendeket vizsgálva. Ezek elsősorban az ország periférikus elhelyezkedésű térségeiben találhatók, legyen szó az országhatárhoz közeli perifériákról (Északkelet-Magyarország, vagy az ország déli határvidéke), vagy belső perifériákról (így például Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém, illetve Tolna, Somogy, Baranya megyék határ-mezsgyéi, vagy a Közép-Tisza-vidék).

"A zsugorodás, vagyis a népesség huzamos ideig tartó, nagymértékű csökkenése egy minden település-kategóriában jelen lévő, ám főleg a vidéki térségekben, azokon belül is elsősorban az ország déli régióiban jelent komoly, egyes törpefalvakban elnéptelenedéssel is fenyegető veszélyt" – emeli ki Kovács Katalin és Tagai Gergely.

Új intézkedéseket jelentett be a kormány

A falvakban és kistelepüléseken folyamatosan egyre nehezebbé válhat az élet, szerte Európában. Szakértők szerint a lakosság csökkenése miatt az önkormányzatoknak nehézséget okoz a közszolgáltatások fenntartása – óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények –, a piaci szolgáltatások pedig egyre kevésbé nyereségesek, ami a működés ellehetetlenüléséhez vezet, mindez tovább rontja a vidéki életminőséget és erősíti a kivándorlást.

Ez Magyarországon is megmutatkozik, például a bevásárlási lehetőségek folyamatos romlásában, ugyanis a kisboltok száma drasztikusan csökken, főképp a vidéki településeken.

A kormányzat új támogatási programmal igyekszik élhetőbbé tenni a falvakat és kistelepüléseket. Orbán Viktor miniszterelnök a héten jelentette be, hogy a kormányülésen arról döntöttek, hogy 3 millió forintra pályázhatnak a kisboltok. A program keretében az 5000 fő alatti településeken működő kisboltok pályázhatnak, összesen hatezren kaphatnak lehetőséget. Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a támogatást a bolt tulajdonosai rugalmasan felhasználhatják. A pénzösszeget fordíthatják működési költségekre, fejlesztésekre, rezsiszámlák kiegyenlítésére, vagy akár új eszközökre, például hűtőberendezés vásárlására is.

A boltok fennmaradása a tét

Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program kormánybiztosa a kormányinfón hangsúlyozta, hogy már korábban is több templomot felújítottak, de most újabb több száz épületet tudnak majd renoválni a templomfelújítási program keretében. Minden településen lesz ATM, és a boltok mellett a kiskocsmák is pályázhatnak 3 millió forintra, ez működési költségekre és energetikai felújításra is mehet - mondta a kormánybiztos.

A boltok fennmaradását fogja biztosítani a támogatás

- válaszolta Gyopáros arra a kérdésre, hogy mi a szerepe a támogatásnak.

A lét és a nem lét határán táncolnak ezek a boltok

– fogalmazott.

A kocsmák támogatása korábban is a figyelem középpontjába került. A kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosít az 1000 fő alatti települések kiskocsmáinak. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy bár minden támogatás jól jön, de a kiskocsmák túlélése nemcsak a pénzen fog múlni. Szerinte sok vendéglátós fel fogja venni a támogatást, mert nagyjából 1 évnyi működést meg lehet vele oldani, de hosszú távú megoldást nem hoz.

Ahol nincs bolt, óvoda, iskola, orvos, onnan elköltöznek

Hasonló problémákat vetnek fel a demográfiai szakértők. Lesznek, akiknek rövid távon segít a program, a kérdés azonban a hosszú távú megoldás. Kapitány Balázs, demográfus a Portoflio-nak azt mondta, hogy

ez nem egy olyan komplex program, amelynek eredményeképpen végül tömegek áramlanak majd vissza a legkisebb településekre.

"Mivel a közmunkaprogramon kívül nem sikerült nagy számban munkahelyeket létesíteni a kistelepüléseken, a kritikus pont továbbra is a közlekedés és az utak minősége. A Salgótarján környéki falvakból például napi kétszer 1-1,5 óra ingázással az M3-as autópálya körüli gyárakba viszik a vállalati buszok az embereket" – fogalmazott Kapitány.

Bár természetesen országszerte nagyon különböző a kis falvak, községek gazdasági, munkaerőpiaci és demográfiai helyzete, a fő probléma azért sok helyütt ugyanaz. "A kisboltoknak, kocsmáknak adott aprópénz nem fogja megoldani azt, hogy napi 2-3 busz döcög be a kátyúkkal teli úton a településre, vagy azt, hogy nincs általános iskola, csak négy faluval arrébb" – mondta Kapitány.

Szerinte a komoly hiba volt – részben a Magyar Falu Program támogatásával – a kistelepüléseken egyfajta párhuzamos tömegközlekedési rendszert hagyni kialakulni, nyugdíjas "iránytaxiként" működő falubuszokkal, óvodásokat-iskolásokat szállító különjáratokkal, gyári munkásjáratokkal. Ezek az utasforgalomi igények jelentős részét felszívják, de emiatt a hagyományos, mindenki számára nyitott menetrendszerinti szolgáltatások leépülése idővel bekövetkezik, ez pedig visszahat és rombolja a település népességmegtartó erejét.

Ehhez hozzájárult, hogy miközben az elmúlt évtizedekben komoly pénzekből kiépült az országos autópályahálózat, a mellékutak, vasúti mellékvonalak állapota sok helyütt nagyon alacsony minőségűre süllyedt, így a kis falvakból a közeli városokba való bejutás időigénye sok helyütt kifejezetten nőtt – fejtette ki a demográfus.

Márpedig az elsődleges tényezők a lakhatás tervezésekor az ingatlanárak mellett a közlekedési, gyermekelhelyezési és munkalehetőségek, valamint az alapvető szolgáltatások - orvos, posta, bolt, védőnő - elérési ideje

– mutatott rá.

A kormány 2019-ben célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó és népességnövelő erejének elősegítését és az elvándorlás visszaszorítását. A program keretein belül önkormányzatok, egyházak, valamint 2020-tól civil szervezetek pályázhattak a kistelepülések felzárkóztatására és modernizálására szolgáló fejlesztések megvalósítására - eddig több, mint 300 milliárd forint értékben.

"Ha nincs reális idő alatt elérhető munkahely, és a családok másik településre kell hordják a gyerekeket iskolába, ahol már ott az olcsó diszkontüzlet is, akkor a helyi – és a sokszor igen drága – kisbolt, az ATM-automata és a szépen felújított, de helyi pap nélküli templom hosszú távon nem megoldás, csak egyfajta szépségtapasz" – véli a demográfus.

Nagy probléma az is, hogy a háziorvosi praxisok közül is sok betöltetlen, de gyermekorvosból szintén rengeteg hiányzik

– zárta szavait.

Azonban ha mindez megvan, a legtöbb szakértő szerint még akkor sincs garancia a sikerre egy kistelepülésen. A kisebb települések népességének fenntartása ugyanis kifejezetten nehéz. Az ENSZ szerint a vidék elnéptelenedése minden országban folytatódni fog, ahol a városlakók száma növekvő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images