Kozák Tamás az árrésstopról: Május után jöhetnek a katasztrófa-forgatókönyvek

2025.03.27. 19:00

További Belföld cikkek

Az árrésstop bevezetése átlagosan 16,5 százalékkal csökkentette a kijelölt élelmiszerek árát, de a kereskedelem figyelmeztet: a kényszerintézkedés hosszú távon komoly károkat okozhat az ágazatban. A szakma képviselője szerint az élelmiszerárak emelkedéséért nem a profithajhász kereskedők, hanem a teljes ellátási lánc problémái okolhatók. Az Index és az ATV közös műsorában Rónai Egon az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárával, Kozák Tamással beszélgetett a nemrég bevezetett árrésstop hatásairól és a kiskereskedelem helyzetéről.

Az OKSZ főtitkára határozottan visszautasította azt a kormányzati retorikát, amely szerint a kereskedelmi cégek „profithajhász” magatartása lenne az inflációs nyomás fő oka.

Nem láttam még talicskát, vagy amit láttam talicskát, abban nem sok pénz volt

– fogalmazott Kozák Tamás, utalva a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő állításra, miszerint a nemzetközi áruházláncok „talicskával viszik ki a profitot” Magyarországról.

A szakember kiemelte, hogy az élelmiszer-kiskereskedők jelentős része vagy veszteséges, vagy csökkenő nyereségről számol be. „Szó sincsen itt profitorientált inflációról és profitfelhalmozásról” – hangsúlyozta.

Az interjúban elhangzott, hogy a kereskedelemben a valós profitráta mindössze egy-két százalék körül mozog, ha egyáltalán van nyereség.

A beszélgetésben kitértek arra is, miért magasabbak az élelmiszerárak Magyarországon a környező országokhoz képest. Kozák szerint az okok között szerepel a magyar mezőgazdaság energiaintenzitása, a magas adóterhek (27 százalékos áfa, kiskereskedelmi különadó, népegészségügyi adó), valamint a teljes ellátási lánc sajátosságai.

Amikor fogyasztói árat kalkulál a kereskedő, akkor a beszerzési árra felteszi az árrését, arra jön az Európa-bajnok áfa, majd a kiskereskedelmi különadó, ami további 4–4,5 százalék

– magyarázta az OKSZ főtitkára. Hozzátette, hogy tévedés az árrést a profittal azonosítani, hiszen ebből fedezik a működési költségeket, a bérek és közterhek kifizetését, valamint a fejlesztéseket is.

Nehéz helyzetben a kisboltok

A szövetség főtitkára figyelmeztetett, hogy az intézkedés a teljes kereskedelmi szektort érintette, az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező mintegy 200 céget. Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a kisboltok, amelyeknél a kínálat akár 60-80 százalékát is kitehetik az érintett élelmiszerek, nekik kevesebb lehetőségük van a veszteségek kompenzálására. A nagy áruházláncok már most lépéseket tettek a veszteségek enyhítésére. Több bolt mennyiségi korlátozást vezetett be bizonyos termékekre, egyesek pedig nem állítanak ki áfás számlát az árrésstoppal érintett árucikkekre – ezzel akadályozva meg, hogy a viszonteladók felvásárolják a készleteket.

Bár a kormány eredetileg 2025. május 31-ig hirdette meg az intézkedést, Nagy Márton gazdasági miniszter már jelezte, hogy figyelemmel kísérik a folyamatokat, és szükség esetén további eszközökhöz nyúlhatnak. Kozák szerint azonban a hosszú távú megoldást nem az adminisztratív beavatkozások jelenthetik, hanem az ellátási lánc minden szereplőjének közös gondolkodása. „Vissza kell fejteni, hogy egyébként miért szaladnak el az élelmiszerárak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden szereplőnek meg kell vizsgálnia, hol lehet még hatékonyságot növelni és modernizációt végrehajtani.

Ha az árrésstop a jelzett május végi határidőn túl is fennmaradna, annak a kereskedelmi szektor szerint súlyos következményei lehetnek.

Azon a hídon majd akkor megyünk át, amikor odaérünk. De csak pesszimista és nagyon rossz katasztrófa-forgatókönyvek vannak

– fogalmazott Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára konkrétabban is kifejtette a várható problémákat: „Megállhatnak a fejlesztések, előfordulhatnak olyan feszültségek, ami akár áruhiányhoz is vezethet.”