Egy békés tüntetés is zavarhat másokat, de ezt egy demokráciában el kell tudni viselni

A gyülekezési törvény módosítása óta, ami lényegében betiltotta a Pride-ot, már két tüntetés is zajlott Budapesten a törvénymódosítás ellen. Múlt héten közel öt órára zárták le a Margit hidat a tüntetők, ezen a héten kedden pedig – miután a rendőrség először megtiltotta, hogy az Erzsébet hídon legyen a tüntetést – végül négy hidat, az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidat is elfoglaltak a demonstrálók hosszabb-rövidebb időre.

A csütörtöki kormányinfón többször szóba került a Hadházy Ákos által szervezett keddi tüntetés, amelyen négy hidat is lezártak a tüntetők. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: nem tartja elfogadhatónak, hogy néhány száz ember a gyülekezési jogra hivatkozva hidakat foglaljon el, és emiatt “egy munkanapon Budapesten mindenki másfél órát ül az autójában”.

Arról, hogy emiatt tervezik-e szigorítani a gyülekezési törvényt, Gulyás Gergely azt mondta: „az első feladat, hogy tanulmányozzuk át azt a bírósági ítéletet, ami született, mert a gyülekezési jog azon szabályrendszeren nyugszik, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat a közlekedés aránytalan sérelmével", illetve, hogy “meg kell ismernünk egy bírósági döntést, mert ami tegnap történt, az az elmúlt 35 év következetes jogalkalmazása szerint jogellenes.”

A bírósági ítélet

Gulyás a kormányinfón minden bizonnyal arra a kúriai döntésre utalt, amit Hadházy beadványa nyomán hozott meg a bíróság. A független képviselő azután nyújtott be fellebbezést a Kúriához, hogy a rendőrség nem engedélyezte az Erzsébet hídon a gyülekezési jog korlátozása elleni tüntetést.

A Hadházy által hivatkozott nyilvános rendőrségi határozatban többek között az szerepel, hogy ”a megtartani szándékozott gyűlés az adott helyszín, adott időpontban, az Erzsébet híd úttestjének a gyűlés megtartása céljából történő igénybevétele mindenképpen a közlekedés sérelmével járna„. A rendőrség a határozat szerint ezért egy alternatív helyszínt ajánlott a Március 15. téren.

Hadházy ezután új tüntetést jelentett be a Ferenciek terére, valamint megfellebbezte a rendőrség korlátozó döntését, a döntéssel kapcsolatban viszont eléggé pesszimista volt. Facebook posztjában azt írta: "Természetesen fellebbeztünk, az ügy a Kúrián van, de ebben kár lenne bízni". A tüntetés kezdete után kapták meg a Kúria határozatát arról, hogy a rendőrség indoklása nem volt elég alapos, Hadházyék mégis tüntethettek volna az Erzsébet hídon.

A Kúria Telexhez eljutott ítélete szerint a rendőrség, gyakorlatilag „köztudomású tényként fogalmazta meg, hogy az adott helyszínen az adott időpontban megtartani kívánt gyűlés mindenképpen a közlekedés rendjének a sérelmével jár, a gyűlés pedig alkalmas lehet mások, így az Erzsébet hídon közlekedni szándékozó személyek szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához, illetve a biztonsághoz való alapvető joga szükségtelen mértékű és aránytalan megzavarására”.

A Kúria szerint azonban nem fejtették ki, hogy milyen tényekből és körülményekből következtettek a fentiekre. „A határozat indokolásából csupán annyi tűnik ki, hogy a felperes, mint bejelentő az egyeztetésen az alternatív helyszínt nem fogadta el, ugyanakkor a határozat tartalmából nem állapítható meg, hogy az eltérő helyszín meghatározását, mint korlátozást konkrétan mely tények és körülmények indokolják. (…) A rendelkezésére álló adatok és a köztudomású tények alapján ilyen, a szükségességi és arányossági vizsgálat körébe tartozó, a perbeli gyülekezést csak az alternatívaként megjelölt helyszínen lehetővé tévő indokot a Kúria sem azonosított.”

A Kúria ítéletében úgy fogalmazott, hogy a gyakorlat szerint önmagában a gyülekezés helyszínén – adott esetben – a közlekedés előre látható lassulása vagy elterelése egy meghatározott (6 óra) időintervallumban szükségképpen nem eredményezi a közlekedés rendjének oly mértékű sérelmét, amely adott esetben a gyűlés megtiltását megalapozná.

Hídfoglalások

Az első hídfoglalás múlt hét kedden történt. Miután a parlament megszavazta a Pride-ot betiltó törvényjavaslatot, a Momentum tüntetést hívott össze a Kossuth térre, ahol Hadházy Ákos is beszédet mondott. A képviselő a beszéde végén arra kérte a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Margit hídhoz, és zárják le azt egy órára. A tüntető tömeg a Jászai Mari térig jutott, ahol 18 óra után a rendőrök sorfallal állták el az utat, a hidat pedig lezárták. A résztvevőket többször is felszólította a rendőrség, hogy ne akadályozzák a forgalmat a hídon, és hagyják el a helyszínt, de nem értek el ezzel eredményt. A spontán tüntetést végül este fél 11-kor igazoltatással számolták fel a rendőrök.

Hadházy Ákos már az első tüntetésről is azzal köszönt el a résztvevőktől, hogy a hatalom átlépett határokat, és ez azt jelenti, hogy a tüntetőknek is át kell lépni bizonyos határokat. Olyan dolgokat kell tenni szerinte, ami fáj a hatalomnak, de nem szabad erőszakosnak lenni, így továbbra is békés és elszánt tüntetést kért. „A feladatunk az, hogy a legközelebb sokkal többen legyünk” – fogalmazott a képviselő.

Miután a rendőrség megtiltotta, hogy az Erzsébet hídra szervezzék a következő tüntetést, Hadházy kifejezetten azzal a céllal jelentette be a demonstrációt a Ferenciek terére, hogy ha elegen lesznek a résztvevők, akkor maga a rendőrség lesz kénytelen lezárni a hidat és az arra vezető utat.

18 órára megtelt a Ferenciek tere és a tér előtti kereszteződés is, így a rendőrség kénytelen volt már az Astoriánál elterelni a forgalmat. A bejelentett tüntetés után a tömeg egy része elindult Budára az Erzsébet hídon. A hídra még felengedték a tüntetőket, viszont a híd budai végén felállt egy rendőrsorfal, amin senki nem mehetett át. A tömeg másik része átvonult a Szabadság hídra, 19 óra körül a tüntetők azt is blokád alá vonták. A rendőrség itt is sorfallal állta el a budai oldalt.

Nagyjából egy órával később a Szabadság hidat elfoglalók egy része átvonult a Petőfi hídhoz, és ott is leállították a forgalmat, egy csoport pedig visszament az Erzsébet hídhoz, amit másodszor is sikerült elfoglalni. Egy időpontban tehát három hidat is sikerült teljesen lezárniuk a tüntetőknek, igaz, a Szabadság hídon és az Erzsébet hídon ekkor már több volt a rendőr, mint a tüntető. 21 órakor néhány száz demonstráló a Petőfi hídról a körútra vonult, majd egészen a Margit hídig mentek, ahol ismét rendőrök állták útjukat Buda felé. Így zártak le a tüntetés résztvevői egy este alatt négy budapesti hidat is.

A Margit hídról végül a Kossuth térre ment a néhány száz fős tömeg, majd amikor innen továbbindultak az Oktogonra, a rendőrség éjfél után az Alkotmány utcában bekerítette őket, és ismét igazoltatással számolta fel a tüntetést.

„A közlekedés aránytalan sérelme”

A "közlekedés aránytalan sérelme" visszatérő elem a rendőrség és Gulyás Gergely érvelésében is, amikor a gyülekezési jog (lehetséges) korlátozásáról van szó. Gulyás a kormányinfón azt mondta: „amikor egy munkanapon Budapesten mindenki másfél órát ül az autójában, mert néhány százan úgy gondolják, hogy a meglévő véleménynyilvánítási jogukat és gyülekezési jogukat visszaélésszerűen kell gyakorolniuk, az szerintem nem fogadható el”. „Soha, sehol, semmilyen kormány alatt, azt senki nem engedte meg, hogy néhány száz ember megbénítsa Budapestet – jegyezte meg később a miniszter. A taxisblokád alatt volt ilyen kísérlet, de utána a köztársasági elnök volt kénytelen amnesztia törvényt benyújtani, hogy ne legyen büntetőjogi felelősségre vonás a következménye annak, ami akkor történt.

A jogi szabályozás tehát világos, remélem elegendő is, de van egy új helyzet, van egy bírósági döntés, ezt mindenképp tanulmányozni szükséges.”

Gulyás Gergely tehát belengette, hogy a hasonló esetek megakadályozására módosíthatják a gyülekezési törvényt, de hogy ezt milyen módon tennék, azt még nem lehet tudni. A miniszter által megfogalmazottakból azonban arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a gyűlések, tüntetések méretétől, a résztvevők számától tennék függővé, hogy mi számítana már a közlekedés aránytalan megzavarásának.

Hadházy és a Momentum már reagáltak is Gulyás nyilatkozatára. Hadházy szerint „a gyülekezési jog újabb belengetett korlátozása miatt is kell, sőt, most kell igazán” tüntetni. „Az igazmondó miniszter által beígért újabb szigorítás tökéletesen mutatja, hogy zavarja őket az utcai tiltakozás, sőt, rettegnek tőle, különösen, ha az békés (hiszen nem lehet balhézó tüntetőket mutogatni a tévében) – írja a független képviselő Facebookján, aki újabb tüntetést jelentett be jövő hét keddre az Erzsébet hídra.

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője azt írta, ”Gulyás szerint a tüntetéseink élhetetlenné teszik a várost. Szerintünk az állampárt teszi élhetetlenné az egész országot az alapjogok korlátozásával és a putyini autokrácia kiépítésével. Jövő kedden folytatjuk!”

TASZ: Egy tüntetés zavarhatja a hétköznapi életet, de ez nem visszaélés a gyülekezési joggal

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint jogi szempontból nincs semmilyen indoka annak, hogy a jogalkotó módosítsa a gyülekezési törvényt. A jelenleg hatályos törvényt ugyanis éppen a kormánypártok alkották, majd fogadták el még 2018-ban és bele is van írva, hogy a közlekedés rendjének sérelme korlátozhatóvá teszi a tüntetéseket. Emiatt a rendőrségnek döntési jogot is ad, hogy egy bejelentett tüntetés esetén, megfelelő mérlegelés után korlátozó vagy tiltó határozattal éljen. A Kúriának pedig ahhoz van joga, hogy helybenhagyja vagy megsemmisítse a gyülekezési jogot korlátozó rendőrségi döntést.

Hegyi szerint a rendőrség korrekten kezelte a keddi tüntetést. Biztosította mind az előre bejelentett tüntetést, mind a spontán vonulást, a hidakra felmenetelt, és amikor a tüntetés elvonult egy-egy helyszínről, azt megnyitották a forgalomnak. Olyan időpont, amikor egyszerre több híd is le lett volna zárva, gyakorlatilag alig volt, Budapest közlekedése nyilvánvalóan nem omlott össze. Amikor a tüntetők a körúton vonultak, a rendőrség akkor is folyamatosan zárta a környező útszakaszt, majd nyitotta újra, hosszabb ideig sehol nem volt fennakadás.

A miniszter azon kijelentése, miszerint kedden a tüntetők visszaélés-szerűen gyakorolták volna a gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukat, rosszindulatú feltételezés a jogász szerint.

Amíg egy tüntetés békés, és nem jár mások jogának aránytalan sérelmével, addig nem beszélhetünk visszaélésről, sőt éppen a gyülekezési jog törvényes gyakorlását lehet megállapítani.

Hegyi szerint az a gyülekezési jog sajátossága, hogy szinte mindig együtt jár mások érdekeinek a korlátozásával, a hétköznapi élet zavarásával.

A szabadságjogok – például a gyülekezési jog – korlátozása éppen ezért nem igazolható egy demokráciában azzal, hogy a gyakorlásuk – például egy tüntetésen való részvétel – zavar másokat. A gyülekezési jog gyakorlását, és az azzal járó zavaró hatásokat azoknak is el kell viselniük, akik nem vesznek részt a tüntetésen. Összességében tehát önmagában az a tény, hogy egy tüntetés zavarja a hétköznapi életet vagy akár a forgalmat, nem jelenti azt, hogy visszaélnének a tüntetők a gyülekezési jogukkal, mondta Hegyi Szabolcs.