Párizsban döntöttek az oroszok elleni szankciókról

Lezajlott csütörtökön Párizsban mintegy harminc ország részvételével az a nemzetközi csúcstalálkozó, amelynek célja, hogy Ukrajna támogatói véglegesítsék a Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciákat egy Oroszországgal kötendő jövőbeli békemegállapodás esetére − adta hírül az MTI.

Az Emmanuel Macron francia államfő által „önkéntesek koalíciójának” elnevezett csoport tanácskozásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett részt vesz többek között Keir Starmer brit, Giorgia Meloni olasz és Donald Tusk lengyel kormányfő, valamint Olaf Scholz német kancellár és Cevdet Yilmaz török alelnök. Az Egyesült Államok nem képviseltette magát.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó kezdete előtt arról írt az X-en, hogy az Oroszország elleni szankciók fenntartásával lehet a leginkább segíteni Ukrajnát a tartós és igazságos béke megteremtésében.

A legjobban úgy segíthetjük Ukrajnát, ha következetesen tartjuk magunkat ahhoz a célkitűzésünkhöz, hogy tartós és igazságos békét teremtsünk. Ez azt jelenti, hogy fenn kell tartani az Oroszországra helyezett nyomást a szankciókon keresztül

 − üzente Costa, hozzáfűzve, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni a párizsi találkozón. „Európa képes megvédeni magát. Ezt be kell bizonyítanunk” − jelentette ki Zelenszkij a közösségi médiában közzétett üzenetében a tanácskozás kezdetén.

A francia elnöki hivatal korábban azt közölte: eljött az idő, hogy „levonják a gyakorlati következtetéseket” azokból a politikai és katonai megbeszélésekből, amelyeket Franciaország és Nagy-Britannia folytatott egymással február közepe óta az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Macron szavai szerint „véglegesíteni” akarják azokat „a biztonsági garanciákat, amelyeket az európai hadseregek nyújthatnak majd”.

Az elnöki hivatal azt is jelezte, hogy Macron az értekezlet előtt egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel. A brit–francia kezdeményezéssel párhuzamosan Trump is tárgyalásokat folytat Ukrajnával és Oroszországgal a háború lezárása érdekében.

„Nem jött el az idő az Oroszország elleni szankciók feloldására”

A találkozót követően Emmanuel Macron elmondta, a részt vevő országok megállapodtak abban, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, hogy az a lehető legjobb tárgyalási pozícióba kerüljön, miközben ismét szemére vetette Oroszországnak, hogy úgy tesz, mintha folytatná az egyeztetéseket, viszont fokozza az Ukrajna elleni támadásokat − írta a The Guardian.

A megállapodás szerint további kötelezettségvállalást tettek, melybe beleértette a szerda este bejelentett 2 milliárd eurós francia támogatást. Kijelentette, hogy „nem jött el az idő a szankciók feloldására”, mivel ehhez végleges békerendezésre van szükség. A résztvevők döntöttek arról, hogy fenntartják a nyomást az orosz árnyékflottára is.

Emmanuel Macron szerint a külügyminiszterekre bízták azt a feladatot, hogy vizsgálják meg a tűzszünetet támogató erőkkel kapcsolatos konkrét jogi kérdéseket, és három héten belül tegyenek róla jelentést. Közölte, hogy nincs egyetértés a békefenntartó erők bevetéséről, de úgy véli, nem feltétlenül szükségesek a tárgyalások folytatásához.

Kiemelte, hogy három elv alapján kell biztonsági garanciákat nyújtaniuk Ukrajnának. Elsőként legyen egy erős ukrán hadsereg, melyhez brit–francia missziót indítanak Kijevbe, hogy felmérjék, milyen katonai eszközökre van szükségük. Emellett egy támogató erőt biztosítanának, amelyet stratégiai területeken alkalmaznának, valamint Európa felfegyverzésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

A francia elnök hangsúlyozta, hogy „a legjobbat kell remélnünk, de fel kell készülnünk a legrosszabbra”, ugyanakkor bízik benne, hogy az Egyesült Államok is csatlakozik az európai békefenntartókhoz. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok megbízható szövetséges, és dicsérte Donald Trump törekvését a konfliktus befejezésére. Ismét fel fogja hívni amerikai kollégáját, mert ha Oroszország nem egyezik bele a tűzszüneti javaslatba, akkor Donald Trumptól reméli, hogy képet ad arról, mi Moszkva valódi álláspontja.

Brit miniszterelnök: Oroszország fedje fel lapjait

Keir Starmer először közvetlenül a találkozó után nyilatkozott a sajtónak Volodimir Zelenszkijjel együtt. Megállapították, hogy az európai országok többsége kiáll Oroszországgal szemben. Az ukrán elnök megjegyezte, örömmel látta az elköteleződést az iránt, hogy semmilyen szankciót nem oldanak fel, amíg Moszkva be nem fejezi a háborút, ugyanakkor reméli, hogy nagyobb nyomást gyakorolnak Oroszországra − írta a Sky News.

A brit miniszterelnök később arról beszélt, hogy felszólítja Vlagyimir Putyint, adjon végre egyértelmű választ a tűzszüneti ajánlatra, és fejezze be az Ukrajna elleni támadásokat. Utalt arra, hogy a fekete-tengeri kezdeményezéssel kapcsolatban Moszkva újabb feltételeket szabott, és szerinte Donald Trump jogosan jegyezte meg, hogy csak az időt húzzák.

Megjegyezte, hogy újabb katonai támogatást terveznek nyújtani Ukrajnának, és 

Európa most olyan mértékben mozgósít, amire évtizedek óta nem volt példa, és amelyet a világ minden tájáról érkező partnerek támogatnak. Eltökélt szándékunk, hogy igazságos és tartós békét teremtsünk, mert tudjuk, hogy ez létfontosságú Ukrajna és egész Európa számára.

− mondta Keir Starmer, de hozzátette, hogy nem látható még, mikor jutnak el idáig, viszont a hangsúly azon van, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz. Szerinte a legfontosabb feladat az lesz, hogy készen álljanak a békemegállapodás megkötésére, akármilyen formája is lesz.

Nem erősítette meg, hogy brit haderőt küldenének Ukrajnába békefenntartóként, ugyanakkor a politikai akciókat operatív tervekké kívánják átalakítani, melyhez megvizsgálják a különböző lehetőségeket. Ugyanakkor tagadta, hogy brit–francia vezetéssel valósulna meg a katonai szerepvállalás, valamint a nukleáris arzenál bevetését is kizárta.

Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.