A Trollfocinak adott interjút Orbán Viktor. Az oldalnak rendszeresen vannak jótékonysági árverései, többnyire játékosok ajánlják fel a mezüket, most a miniszterelnök tett ilyet. No nem azt, amiben a Felcsúti Egyetértés TSZ SE-ben kergette a labdát, hanem amelyikben Szalai Ádám a Real Madrid második csapatában. Egy kisebb múzeum lehet a miniszterelnök felcsúti (hatvanpusztai?) otthonában, az interjúban mindenesetre megemlítette a világbajnok spanyol és az Európa-bajnok portugál válogatott mezét, természetesen aláírva.

Hogy a Trollfocinak miért éri meg kormányzati hirdetőtáblának lenni, azt nem tudom, és ezzel sok követőjük is így van. 2012-ben indultak, mára milliós követőtáboruk van, üzleti vállalkozássá nőtték ki magukat, többek között pubot is üzemeltetnek.

Hogy Orbánnak miért éri meg a Trollfocin szerepelni, az világos.

A 2026-os országgyűlési választás kampánya hetekkel ezelőtt, a miniszterelnök Indiából való hazatérésével, Donald Trump amerikai elnök beiktatásával megkezdődött. „Én a futballöltözőkből ismerem az országot – mondja Orbán ebben az interjúban. – Szerencsém is volt, mert faluban születtem, vidéki városban jártam gimnáziumba, Pesten egyetemre, apám Pannóniából van, anyám Hunniából, Mezőtúrról, tehát én ismerem az országot eleve. De azt, hogy hogy néznek ki a szegények, a csórók, a buták, az okosok, a szépek, azt én az öltözőben tanultam meg. Mindenkivel szót kellett érteni. És amit ma csinálok munkát, az annak nem az intellektuális, hanem az emberi oldala. Én tudom, hogy mi a baja egy olyan embernek, aki egyébként keveset keres, nem néz ki jól, de küszködik az élettel, otthon sincs rendben. Tudom, milyen az, amikor bajban van valaki.”

A szerencsétlen magyar társadalom többségét ezek az emberek adják. És most, hogy a népszerűségi adatok már nem néznek ki olyan jól, ahogy a NER 15 évében Orbánék megszokták, ha lehet fokozni, még teljes erőből ezeknek az embereknek politizálnak. Nekik szól a poloskázás, a Pride betiltása, az EU-ellenesség, az úgynevezett békepártiság, a lázadó szerep eljátszása egy olyan ember részéről, aki 35 éve különböző szinteken része hatalomnak, 15 éve pedig ő maga a hatalom. És nekik szól az is, hogy megjelenik egy olyan helyen, a Trollfocin, ahová politikus tán még be nem tette a lábát, és olyanokat mond, hogy:

• „Az EU-s marhaságok nem teszik lehetővé”, hogy a magyar bajnokságban a játékosok fele kötelezően magyar legyen.
• Az MLSZ felel ugyan a bajnoki meccsek rendezéséért, meg szoktak is balesetek lenni a pirotechnikai eszközös használatából, de „ha már kimegyünk, akkor legyen valami, híve vagyok, hogy égjen a lelátó”. (Mondjuk, Felcsúton már annak is örülni lehet, ha kirendelt környékbeli iskolásgyerekek nélkül összejön 7-800 fizető néző.)
• „De a legnagyobb dolog, amikor a letérdelő angolokat kifütyülték a magyar gyerekek, akkor láttam, hogy lesznek még nagy dolgok az országban.” (A térdelés a 2020-es évek elején jött divatba egy rövid időre a rasszizmus elleni kiállásként, a legtöbben már el is felejtettük, Orbán nem.)

Nagyfejű az öltözőben

Az asztalnál négyen hallgatták a miniszterelnököt. Három trollfocis srác és az alapítvány képviseletében Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, aki különben már tett néhány szívességet a Fidesznek. De lehet úgy bárki is állami pozícióban ebben az országban, ha nem tett már ilyen-olyan szívességet a Fidesznek? Mindegy is, négyen hallgatták a miniszterelnököt, aki egy órán keresztül szenvedélyesen beszél a futballról. Egy sor sztori kerül elő, amiket a miniszterelnök már elmondott hasonló megszólalásai egyikében, másikában, de hát azt is végig kell hallgatnia az asztaltársaságnak, a megfelelő helyen nevetni, mosolyogni, elgondolkodni. Pont ilyennek képzelünk egy kormány- vagy egy fideszes választmányi ülést.

Nem tudom már, hányadszor hallgatjuk, hogy a miniszterelnök felesége mennyire nem örült, hogy a konyhaablaka (a felcsúti, nem a hatvanpusztai) a stadionra néz. Hogy eddig csak kétszer ment be az öltözőbe válogatott futballmeccsen.

Az egyik ilyen alkalom a hollandok elleni 0-4 után volt, mert „ki lehet kapni, de nem gyáván, szégyenkezve”. Valójában több ilyen alkalom is volt, 1998-ban például első dolga volt a portugálok elleni meccsre készülő válogatottat Tatán, majd a meccs előtt és a szünetben az öltözőben lelkesíteni, a vége 1-3 lett. Pedig a mostani interjúban azt is mondta, mennyire utálta, amikor bejött a felcsúti téeszelnök lelkesíteni a csapatot. „Ha bejön a nagyfejű, az nem jó.”

A narancssárga füzetben ott a titok

Az egyenetlen színvonalon ugyan, de sok mindenkit fikázó trollfocis srácoktól két apró kritikai megjegyzésre futotta az egy órás interjú alatt:

• „A csapatban [Felcsút] nem hemzsegnek a saját nevelésű játékosok.”
• „A hazai jogszabályokban miért nem lehet enyhíteni esetlegesen az egyes pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatban a stadionon belül?”