Közzétette az Eurostat az előzetes számokat, hol tart az Európai Unió 27 tagállama az egy főre jutó GDP-ben az uniós átlaghoz képest. A magyar adat nem túl biztató: az EU-átlag 77 százalékát értük el 2024-ben, pontosan ugyanúgy, ahogy 2023-ban és 2022-ben is. Mivel Horvátország 1 százalékpontot javítva utolért minket, ez azt jelenti, hogy már csak négy állam van – Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária –, ahol az egy főre jutó GDP kisebb a magyarnál.

Ez az a mutató, amire néha nagyon rápörögnek a politikusaink és ez alapján mutatnak be nagy-nagy ígéreteket a magyar felzárkózásról. Az elmúlt pár évben olyan nagy mondások születtek, mint például

• 2030-ra el fogjuk érni az EU-átlag 85 százalékát – ígérte Orbán Viktor 2020-ban,
• dehogyis, ha igazán jók vagyunk, akkor 2030-ra az EU-átlag 100 százalékát is elérhetjük – álmodott a főnökénél is nagyobbat Nagy Márton 2022-ben,
• egész pontosan az EU-átlag 90 százalékát érjük el 2030-ra – pontosította magát Nagy Márton 2023-ban, és ezt erősítette meg 2024-ben az NGM stratégiája,
• nem is, 2033-ra érhetjük el az átlag 85 százalékát – szerénykedett szintén tavalyelőtt Lázár János.

A nagy ígéretek mögött az állt, hogy az előző évtizedben tényleg volt fejlődés, 2010-ben az egy főre jutó magyar GDP még csak az EU-s átlag 67 százaléka volt, onnan a 2022-es 77-re fellépni valóban eredmény. Persze, szinte ingyen hitelből, alacsony kamatok mellett, rengeteg EU-pénzzel és egyszerre kedvező céges adókörnyezettel és viszonylag olcsó munkaerővel lehetett pörgetni a gazdaságot, a politikusok pedig úgy hitték, hogy ez a folyamat még tovább kitarthat. Tévedtek.

Ami a regionális összevetést illeti: Szlovákia mögöttünk áll, Románia viszont egyre jobban elhúz tőlünk. Ők három éve még csak 72 százalékon álltak, mostanra az EU-átlag 79 százalékára jöttek fel. Persze a magyar gondolkodás olyan, hogy azt szeretjük, ha a lengyelekkel vagy a csehekkel hasonlítanak össze minket – Lengyelország 79 százalékos eredménye is javulást jelent, de Közép-Európában Csehország az egyre inkább követendő példa, akik most már az EU-átlag 91 százalékán állnak, ahogy a szomszédaink közül Szlovénia is. Na és persze ott van a gazdag szomszéd is: Ausztria kimondottan nagyot rontott, úgyhogy leesve Németország szintjére már nem az EU 120 százalékán áll, hanem csak 115-ön. Szóval aki arra vár, hogy majd utolérjük őket, az még legyen türelmes.

Az osztrákok gyengélkedése azt is jelenti, hogy két év után kicsúsztak az első ötből, így most Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia és Belgium egy főre jutó GDP-je a legmagasabb az EU-ban.

Miután az Eurostat kiadta az adatait, nem sokat kellett várni a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium reakciójára. Az NGM sajtóosztálya egy közleményt adott ki azzal a címmel:

2025 az áttörés éve, a felzárkózás nem akad el.

Ennek a minimum bátor állításnak a második felét az NGM arra alapozza, hogy ez most még csak előzetes adat, úgyhogy a későbbi revíziónál kiderülhet, hogy mégis előbbre jutottunk.

A minisztérium közleménye kimondottan hosszan fejtegeti azt is, mi történik Horvátországban és Romániában, ami miatt a horvátok utolértek minket, Románia pedig el is szakad tőlünk. A horvát adatot az NGM szerint az húzza fel, hogy 2023-ban bevezették az eurót, úgyhogy most „ennek az alapvetően egyszeri és jelentős hatása érhető tetten”.

A román adatot pedig úgy kommentálja az NGM, hogy az ottani „gazdaság túlhevült, a növekedés fenntarthatatlan alapokra épül”. Ami azért különösen szép, mert a gazdaság túlhevítése nem csak Romániában, hanem Magyarországon is nagyon sokáig a politika alapja volt, Nagy Márton is a túlfűtött gazdaságban hitt, amíg volt miből finanszírozni a növekedést. 2017 és 2019 között jóval a potenciális növekedési szintje fölött nőtt a magyar gazdaság, és 2020 után is megpróbálkoztak „kanyarban előzni” – ahogy látszik a saját példánkon is, ha túl sokáig viszik ezt a stratégiát, akkor megnő a kockázat, hogy sérülékenyebb lesz az ország. Ennek az elméleti háttérét alaposabban itt jártuk körbe.

A magyar kormány persze már évek óta ígéri, hogy most már mindjárt jobb lesz és az esetek nagy részében mellélőtt – azt a növekedést, amit 2025-re ígérnek most, korábban már 2024-re várták, szinte semmi nem lett belőle. Az előző évtized szép felzárkózásának vége azt is jelenti, hogy itt vagyunk a közepes fejlettség csapdájában: egy idő után nem lehet az eddigi stratégiával tovább közelíteni az EU-átlaghoz, ilyenkor azok az országok szoktak igazán jól teljesíteni, amelyek az innovációra és az oktatásra szánnak sok pénzt.

Az Eurostat adatsorát egyébként szinte pont egy időben azzal adta ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank bemutatta az Inflációs jelentését. Az MNB szerint már a legjobb forgatókönyv megvalósulása esetén sem jöhetne 2025-re az a GDP-növekedési cél, amellyel a kormány erre az évre eredetileg számolt.