Mit jelent a Hair ma? És mit jelent neked?
Fiatalon láttam először a filmet, és zsigeri élmény volt, megerősítette bennem a zene, a tánc és a színpad iránti vonzódásom. Amikor a Hair című filmet forgatták, a modern tánc éppen forradalmi virágkorát élte Amerikában, és Milos Forman rendező erre is nagy hangsúlyt fektetett. A filmben látható izgalmas koreográfiák – Twyla Tharp munkája – ma is korszerűek, létezik kapocs az akkori és a mai táncművészeti irányzatok között, ez a mi produkciónkban is érzékelhető lesz. Engem tud zavarni, ha indokolatlan pillanatokban táncra perdülnek és énekelni kezdenek, de ebben a filmben olyan szép és szerves egységet képeznek a zenés és a szöveges jelenetek, hogy az lenyűgöző. A Hair ráadásul sok olyan fontos témát is érint, ami a hatalomtól való kiszolgáltatottságról, a háborúk elrettentő hatásairól, a barátságról és a szabadságról szól – mindez erősen foglalkoztat engem.
Musical lesz az előadás, vagy koncert?
Eddig itthon olyan színpadi változatokat láttam, amikben magyarul éneklik azokat a dalokat, amiket szinte mindenki angolul ismer. Ez persze érthető, egy magyar nyelvű előadásban nem énekelhetnek angolul, azonban magyar dalszöveggel mégsem ugyanaz az élmény. Gondolkodtam, hogyan lehetne valahogy máshogy színpadra adaptálni ezt a művet, de egy ideig nem találtam a kulcsot. Korábban szerettem volna a musicalverziót színpadra állítani, de most örülök, hogy akkor nem jött össze. Végül tavaly kértük el a zenei jogokat, amikor már kialakult az a terv, hogy ebből egy teljesen egyedi verziót fogunk csinálni a fim zenéjére építve, egy óriási színpadon, koncertszerűen, nagy zenekarral, énekesekkel és táncosokkal, de a prózai jelenetek nélkül. Így megszűnt a nyelvi anomália is: úgy élvezhetjük ezeket a dalokat, ahogyan azt mesterien megírták, és ahogy igazán jól hangzanak.
Ilyen még nem volt itthon.
Összesen ötven ember lesz a színpadon: tizenhárom fantasztikus énekes, közel húsz profi táncos, tízfős zenekar, és nyolcfős kórus. Ezek egyébként szakmailag nagyon nehéz, széles hangterjedelmű számok, ami a szereplőválogatásnál is meghatározó volt, de az egész produkció kapcsán elsődleges szempont volt a minőség, a nemzetközi színvonal.
Fotó: Neményi Márton
Tehát senki ne menjen el azért, mert nem ismeri a Hair cselekményét.
Aki nem ismeri a filmet, az jót fog bulizni erre a zenére, aki pedig a frontemberekre kíváncsi, az különleges helyzetben fogja látni őket, akik pedig komplex élményre vágynak, azok élvezni fogják a látványos showt. Követjük a filmzene dramaturgiáját, a sztori nem lesz kifejtve, de ez nem is célunk.
A Hair nem csak a békéről és a szabadságról szól, hanem a kora legkeményebb háborúellenes kiáltványa is. Nem lehet nem arra gondolni közben, hogy ma mi történik körülöttünk.
Ez így van. Napról napra aktuálisabb minden pillanata, a hazánkban történő és a világban zajló események is rengeteg feszültséget hordoznak, ami sajnos nagyon aggasztó, egyúttal pedig rettentően érvényessé teszik ezt a művet. Folyamatosan a fejünk felett döntenek az életünkről. Nem kell messzire menni, a nagyhatalmi játszmák következménye az is, hogy az Ukrajnára zúduló megszállás következtében milliók voltak kénytelenek átköltözni például Lengyelországba. Vajon ők szerettek volna elszakadni az otthonuktól? Van valós döntési helyzet az emberek kezében, vagy ez csak illúzió? Egy olyan országban, ahol a szabadságunkat számos helyzetben korlátozzák, és ahol a rendszer egyre nagyobb kontroll alá veszi az életünket, már annak is óriási tétje van, hogy egy nemzetközileg elismert, de itthon az állandó fenntartással küzdő társulat bemutat egy HAIR produkciót – aminek a fő témája a szabadság – ráadásul egy évvel a választások előtt. Ezt a képletet még én magam sem raktam össze az elején.
Bízol benne, hogy ez nem osztja meg a közönséget?
Egy életérzést szeretnék megfogalmazni elsősorban, amiben ezerrel ott van a szabadságvágy, és a kitörési vágy – amit a zene is sugall, bele van írva minden pillanatban. Most főképp pozitív, egymást megerősítő üzenetekre van szükségünk. Erre az előadásra elsősorban szórakozni jönnek az emberek, és az a fő cél, hogy ezt meg is adjuk, hiszen őrületes show-ra készülünk, ami remélem nagyon vagány, és nagyon menő lesz. De nem akarjuk megúszni a mű mélységeit sem, és hangsúlyozzuk, hogy nem értünk egyet az erőszak és az elnyomás eszközeivel.
A próbán nagyon sokat improvizáltok, mindenki beletette a saját ötletét. Te nem a vasakaratú, perfekcionista koreográfus vagy, olyan, akit a táncról szóló filmekben is látni?
Határozott elképzelésem van az egész produkcióról, és annak szinte minden részletéről. Vannak tű pontosan kidolgozott koreográfiák, ahol nincs kérdés, de vannak számok, amelyeket közösen dolgozunk ki az énekesekkel és a közreműködőkkel. Mindenki élvezi a közös munkát, a közös gondolkodást, és én nyitott vagyok erre. A próbán most a folyamatnak csak egy részét láthattad, aminek során játszunk a lehetőségekkel, de a végső formátumban már minden részlet kidolgozottan kerül a színpadra.
Fotó: Neményi Márton
Milyen az énekesekkel dolgozni?
Mindegyikük izgalmas, erős egyéniség, és közben rutinos színpadi ember. Nagyon büszke vagyok erre a csapatra, különféle zenei irányokból, mindenféle korosztályból összeállított, remek banda jött össze erre a produkcióra. Lelkesek mindannyian és megvannak a saját ötleteik, érzéseik a dalokról, ami szuper. Mivel nagyon jó az eredeti anyag, mindenki a maximumot akarja kihozni magából és az egészből. Megállíthatatlanok vagyunk.
Bereczki Zoli egy percre sem állt egyhelyben a próbán.
Régre nyúlik vissza az ismeretségünk, a Rómeó és Júlia musicalben dolgoztunk először picit több mint húsz éve, ahol nagyon bírtuk egymás tempóját. Zoli az egyik legmuzikálisabb színházi előadó, akivel dolgoztam, nagyszerűen énekel és táncol, imád minden feladatot és roppant alapos. Tudtam, hogy az elmúlt időszakban máshová helyezte a hangsúlyt a szakmai életében, és nem is vállalt zenés produkciókat. Amikor felhívtam, baromi kíváncsi voltam, hogy mit fog ehhez szólni, és nagyon örülök, hogy ennek nem tudott ellenállni.
Mennyire ért átalakítani eredeti koreográfiát és a dalokat?
A zene adott, ahhoz nem nyúlunk, csak egy-egy szám lett hosszabb és van pár apró meglepetés benne, de aki eljön, annak a film zenei élményét szeretnénk visszaadni, ami nem ugyanaz, mint a musical. Minden másban szabad kezünk van, színpadi megoldások és akciók, mozgások, koreográfiák, látvány, vizuális elemek, animáció terén is minden egyedileg ehhez a produkcióhoz készül.
Kiadjátok majd külön albumként, vagy koncertvideóként? Pótolhatja az élményt, aki lemarad?
A bemutató után sok mindent tervezünk, de ez még a jövő zenéje, egyelőre minden szervezői és kreatív energiát a mostani MVM Dome-os megjelenésre fordítunk, utána meglátjuk.
Amit mondasz a szabadságról és a hatalomról, az a kortárs művészetekre, a táncra különösen igaz: a pandémiától a támogatások megvonásáig sok csapás ért titeket. Most pedig mégis egy arénában, többezer ember előtt koncerteztek.
Szeretek bátran fejest ugrani merész helyzetekbe, szeretem a kihívásokat, és közben azt éreztem, hogy meg tudjuk csinálni, és mi lenne, ha most egy igazán nagyot álmodnánk. Zavar, hogy itthon évek óta óriási akadályokat kell megugrani, állandó szembeszélben dolgozunk, miközben egy olyan együttest vezetek, amivel lassan többet játszunk külföldön, mint itthon. Más kérdés, hogy a Duda Éva Társulat, ami 15 éve működik sikeresen, valóban olyan helyzetbe került, hogy a nonprofit tevékenység mellett el kellett kezdenünk piaci alapon is gondolkodni. Kívülről talán ez nem látszik, de állandó túlélési stratégiákon törjük a fejünket és csak pár hónapra előre tudunk tervezni. Ha termelünk is profitot, azt azonnal visszaforgatjuk a működésünkbe. Akkorát csökkentek az állami támogatások a területünkön, hogy abból képtelenek lennénk létezni, ezért új módszerek kellettek: támogatói kampányok, adománygyűjtések, exkluzív gálaestek, támogatói klub, és mecénások segítségével próbálunk megerősödni, és ezért lett elsődleges a társulat életében a külföldi turné is. A HAIR is ebbe az útba tartozik, mert szükségünk van olyan produkcióra, ami népszerű és sokfelé értékesíthető majd.
Nincs mögöttünk egyetlen nagy szponzor sem, a produkciót teljesen önállóan a jegyeladásból hozzuk létre, a nyereség tehát még nem látszik, és egyelőre reménykedünk. De az, hogy ez egyáltalán létrejön, már fantasztikus. Egyelőre az van a fókuszban, hogy egy rendhagyó, magas színvonalú produkciót hozzunk létre.
Mi jön ezután?
Rövidesen újra együtt dolgozunk a Budapesti Fesztiválzenekarral: a Don Giovannit visszük színpadra majd a Müpában és nemzetközi terepen idén ősszel, de a korábban bemutatott Bartók mű, A Csodálatos Mandarin is újra látható lesz velük közösen. A csapatommal építjük tovább a repertoárt és turnékat szervezünk elsősorban a FRIDA című előadásunkkal és természetesen a többi produkciónkkal is. Remélem egyszer megtérül az rengeteg munka, amit most befektetünk, hogy valóban a művészi munkára koncentrálhatunk majd és nem kell mindig megfeszülnünk. Személyesen pedig őszintén remélem, és bízni akarok abban, hogy lesz változás, és eljön egy szabadabb, értékalapú, igazságosabb jövő ebben az országban. Ezt kívánom mindannyiunk és a jövő generációi számára is. Ennél talán nincs is fontosabb.